Így kaphatsz 100 százalékos táppénzt és ingyen gyógyszert

Több százezer forintnyi ellátástól, támogatástól és a későbbi kártérítési igény lehetőségétől fosztják meg magukat azok a dolgozók, akik belemennek abba, hogy munkabaleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén táppénz helyett szabadságra menjenek. Szakszervezeti vezetők szerint ez a szokás egyre inkább terjed, aminek köszönhetően a különböző statisztikákat is fenntartásokkal kell kezelni. A kormány az ellenőrzések szigorítása helyett látszatintézkedéseket hoz - írja a Pénzcentrum.

A tavalyi munkaügyi vizsgálatok adatai alapján kijelenthető, hogy a cégek többségénél igen gyakori a munkavédelmi szabálytalanság. A vizsgált vállalkozások 82,8 százalékuknál állapítottak meg munkavédelmi mulasztásokat a revizorok - írja a munkaügyi hatóságra hivatkozva a feketelista.hu. 

A munkavállalók sok esetben a munkavédelemre alkalmatlan felszerelésekben dolgoznak. Példaként említ olyan üzemet, ahol két, egymásra húzott cérnakesztyűben pakolják a munkások a forró anyagokat, például felhevült gumiabroncsokat. Előfordult olyan eset is, amikor nejlonruhát kaptak a hegesztők, amely a hő hatására olvadni kezdett, és az ügyeletben lévő dolgozó mobiltelefonját is megolvasztotta. A tapasztalatok szerint azonban sok ülőmunkát végző cégnél sem fordítanak kellő figyelmet a munkáltatók arra, hogy a dolgozóknak bizonyos időközönként fel kellene állniuk az asztaltól.

Sok esetben maguk a munkavállalók sem jeleskednek a munkavédelmi szabályok betartásában, például nem veszik fel a légzést nehezítő, ámde a porszennyezéstől védő maszkokat. A munkáltatók emiatt adott esetben könnyedén át tudják hárítani a felelősséget a dolgozókra.

Ugyanakkor a statisztikákból úgy tűnik, mintha jelentősen csökkent volna a munkabalesetek száma. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság legfrissebb adatai szerint 2012. első negyedévében összesen 3169 munkahelyi baleset történt, 170-nel kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában. Még látványosabb a javulás a halálos kimenetelű baleseteket illetően: az idei első három hónapban 7, tavaly ilyenkor 22 baleset végződött halállal. Az egész évet tekintve tavaly összesen 17 295 munkahelyi baleset volt, azaz átlagosan minden naptári napra 47 eset jutott. Ebből 80 volt halálos kimenetelű.

Szabadságra menetelre buzdítanak a munkáltatók táppénz helyett, a statisztikák nem tükrözik hűen a valós helyzetet. Egyre gyakoribb ugyanis, hogy a munkáltatók ráveszik a szerencsétlenül járt dolgozót, ne jelentse, hogy munkaügyi balesetet szenvedett vagy foglalkozási ártalom miatt betegedett meg, hanem menjen inkább szabadságra. A munkavállalók sok esetben belegyeznek ebbe, mert attól tartanak, hogy ha ellenszegülnek, búcsút mondhatnak a munkahelyüknek, ami a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben felettébb kockázatos. Így azonban több százezer forint jogos táppénztől, ingyenes egészségügyi ellátástól és az esetleges későbbi kártérítési lehetőségtől is megfosztják magukat.

Sokan nem tudják, hogy a munkabalesetnél, illetve foglalkozási betegségnél az egyéb megbetegedések esetén megállapítható táppénznél jóval magasabb összegű ellátás jár. Nem munkahelyi baleset vagy betegség esetén a táppénz 2011. május 1-től az adott naptári napra eső átlagos munkabér 60 százaléka, legfeljebb azonban napi bruttó 5200 forint lehet. Üzemi baleset esetén viszont a pénzbeli egészségügyi ellátás alapjául szolgáló, a baleset napját közvetlenül megelőző hónapban szerzett jövedelem 100 százalékának megfelelő összegű táppénz jár. A munkába jövet-menet elszenvedett úti baleset esetén a jövedelem 90 százalékát fizeti az egészségbiztosító.

Baleseti táppénz annak a biztosítottnak és baleseti ellátásra jogosultnak jár, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében válik keresőképtelenné.A baleseti táppénz jogosultságának időtartama független attól, hogy a biztosított mennyi folyamatos, előzetes biztosítási idővel rendelkezik. Baleseti táppénz az előzetes biztosítási időre tekintet nélkül, a balesetből eredő keresőképtelenség időtartamára, de legfeljebb egy éven át jár. Előfordulhat tehát az is, hogy akár egy nap biztosítási idő esetén is jogosult lehet a biztosított egy évig baleseti táppénzre Amennyiben a munkaképesség helyreállítására nem elég egy év, akkor - az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleménye alapján - maximum egy évvel meghosszabbítható a baleseti táppénz folyósítása.

A baleseti táppénz összegét annál a munkáltatónál elért jövedelem alapján kell megállapítani, ahol az üzemi balesetet szenvedett személy biztosítási jogviszonya fennáll. Ha a sérült az első baleseti táppénz igénybevételét követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében ismét keresőképtelenné válik, újra jogosult lesz baleseti táppénzre. Kedvező szabály, hogy ilyen esetben a baleseti táppénz összege nem lehet kevesebb a korábban megállapított összegnél.

Úti üzemi balesetnek minősül a munkába menet vagy onnan a munkavállaló lakására (szállására) menet közben elszenvedett baleset. Ennek megállapításához további vizsgálat szükséges. A sérülés üzemi baleseti jellege csak akkor állapítható meg, ha a sérülés bekövetkezte során a munkával való kapcsolat tartósan nem szakad meg. Tartós marad a kapcsolat, ha a munkába, illetve hazafelé menetelkor az emberek mindennapi életvitelükhöz szükséges cselekményeket végzik (bevásárlás, gyermek elkísérése az iskolába). A minősítés során meg kell vizsgálni, hogy a balesetet szenvedett személy a lehető legrövidebb úton haladt-e hazafelé és az útközben tett kitérő szükségesnek tekinthető-e. A szükségtelennek, vagyis már nem a munkavégzéssel összefüggőnek minősülő kitérő esetén bekövetkezett baleset már nem tekinthető üzemi balesetnek, ezért az ellátások kizárólag az általános szabályok alapján állapíthatók meg.

A teljes cikk a Pénzcentrum portálon olvasható.