• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Ilyen az élet a Bethesda Gyermekkórházban

Lapszemle 2020.10.26 Forrás: nlc.hu
Ilyen az élet a Bethesda Gyermekkórházban

Bár extrém esetek akadnak, a kórház dolgozói szinte mindig képesek megtalálni a közös hangot.

Abban a pillanatban, hogy a kicsi egészsége a tét, nem hogy elfogadják a maszkot, fertőtlenítőt és az elkülönítést, hanem maguk a szülők kérik, és még meg is nyugtatja őket. Van, aki így is őrjöng, de türelemmel, empátiával jobb belátásra lehet téríteni. (Még ha egyszer rendőrt is kellett hívni.) A Bethesda Gyermekkórház dolgozói az nlc.hu-nak meséltek arról, milyen az élet a második hullám tetején.

Tamásné Bese Nóra, a kórház kommunikációs vezetője szerint a leggyakoribb probléma, ha mindkét szülő ragaszkodik hozzá, hogy a gyermekkel maradjon, pedig tudják jól, hogy a szabályok szerint csak az egyikük lehetne mellette. „Ez is a gyerekekről szól, mert az a célunk, hogy minél szellősebben, a fertőzés lehetőségét minél jobban elkerülve tudjuk ellátni őket. Ha a triázsnak nem sikerül megállítania a szülőket, akkor az orvosnak kell kiküldenie egyiküket, ez már egy megalázó helyzet, s a gyermek is nehezebben érti így, mi történik körülötte. De munkatársaink a végsőkig kitartanak a kommunikáció mellett, s az esetek legnagyobb részében együttműködnek a szülők.”

Olyan ez, mint a gyász, fogalmazott Tamásné. „Miután tavasszal elveszítettük a korábbi normális életünket, a kezdeti sokk után a kontrollált, tevékeny fázis jött, amikor úgy érzi az ember, a konkrét cselekedetek (taps, adományozás, önkéntes munka) segítenek értelmet találni a mindennapokban. Aztán jön a düh, harag fázisa, amit megtapasztaltunk a társadalom és időnként a szülők viselkedésében is. Aztán következik az (elfogadás előtti) alkudozás fázisa, amikor már mindenki együttműködőbb, csak megússzák valahogy, meggyógyuljanak, ellátást kapjanak. Nekem úgy tűnik, ezt éljük most. Csendesednek a kedélyek, ami fontos is, hiszen hosszú távra kell berendezkednünk, és tartósan betartanunk és betartatnunk kellemetlennek tűnő szabályokat.”

Az igazi nehézséget most a maszkoktól megijedt kisgyerekek jelentik, akiket nehéz lenyugtatni úgy, hogy nem tudnak rámosolyogni, főleg, hogy gyakran az anyjukat is először látják így. Ezt pedig már Juhász Anna, a sürgősségi és belgyógyászati ambulancia vezető asszisztense mondta, aki hosszasan mesélt nekünk arról, milyen az élet a második hullám tetején. További tapasztalatok a riportban