Kellően felkészültek-e az ápolók a megváltozott igények és a körülmények kihívásaira?
A globalizációs folyamatok felgyorsulása miatt az egészségügyi dolgozók is új igényekkel és elvárásokkal találkoznak munkájuk során. A fejlődő országokban jelenleg az ápolási folyamat, az ápolás minősége és a népesség egészsége között szoros összefüggés mutatkozik.
Az orvosok a szakmai tudásuk mellett fontos, hogy interkulturális kompetenciával is rendelkezzenek, vagyis azzal a képességgel, hogy felismerjék, megértsék és kezelni tudják a kulturális különbségekből fakadó feszültségeket. Munkájuk során ugyanis akár életbevágó lehet, hogy elkerüljék a félreértéseket, vagy felismerjék és megfelelően kezeljék azokat.
Persze ehhez nem elég, ha maguk az orvosok rendelkeznek ezekkel a kompetenciákkal, hanem a velük együtt dolgozó csapatnak, az ápolóknak is szükséges. Éppen ezért Dr. Hollós Sándor, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának kutatója kollégáival arra a kérdésre kereste a választ, hogy az egészségügyi ápoló szakemberek milyen attitűdökkel és ismeretekkel rendelkeznek a szakma interkulturalitás körébe tartozó kihívásokkal kapcsolatban. A Semmelweis Figyelő összefoglalója.
Új kifejezés
„Az interkulturális szó viszonylag új kifejezés a magyar nyelvben; idegen hangzású és bonyolult, éppen ezért sok félreértés övezi" - olvasható Az interkulturalitás megítélése az ápolásban egy felmérés tapasztalatai alapján című tanulmányában. „Hasonlít a kultúraközi kifejezésre, azonban több annál azzal a jelentéstartalommal, amely szerint a különböző kultúrából érkező emberek a találkozásukkor kölcsönhatásba lépnek egymással, hatnak egymásra, változásnak indulnak. Ugyanakkor ez a kifejezés nemcsak egy kutatási területre, elméletben létező problémára utal, hanem a mindennapi életben jelentkező kihívásra; a hibás kommunikáció és a kultúrák közti megértés hiánya negatívan befolyásolhatják egy üzlet vagy szervezet működését, eredményeit. A félreértések adódhatnak egy adott feladat sürgősségének, a rendelkezésre álló idő felhasználásának eltérő felfogásából, negatív sztereotípiákból vagy az értékrendek különbözőségéből".
Részletes felmérés
Kutatásukban a tudósok azt a meghatározást vették alapul, hogy az interkulturális kompetencia nem más, mint képességünk arra, hogy erőforrásainkat, - ismereteinket, készségeinket, érzéseinket - mobilizálva helytálljunk az interkulturális helyzetekben.
A szakemberek, felmérésükhöz kérdőíves módszert alkalmaztak, és a teszteket az ápoló szakemberek körében töltették ki. A kérdéseket a kutatók nyolc témakör mentén határozták meg: demográfi az adatok, ápolók munkavállalása külföldön, külföldi ápolók munkavállalása Magyarországon, ápolók idegennyelv-tudása (nyelvvizsga, kommunikációs gyakorlat, szakmai tevékenység végzése idegen nyelvi környezetben), idegen nyelven kommunikáló kliensek ellátása, kliensek kulturális sajátosságainak figyelembevétele, társadalmi elvárásokkal és jelenségekkel kapcsolatos interkulturális készségek (migráció, szegregáció, elszegényedés, diszkrimináció), az effektív kooperációra irányuló intézkedések protokollja.
A teszteket papíron és online is kitölthették a résztvevők, amelyek közül végül összesen 312 darab volt elemzésre alkalmas. „Az értékelés során t-teszttel összehasonlítottuk az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképzettséggel, valamint főiskolai végzettséggel rendelkező ápoló szakemberek pontértékeit. A p<0,05 értéket tekintettük szignifikáns különbségnek a két csoport között" - írják a kutatók.
Az eredmények nem túl biztatóak
Az eredményekből kiderült, hogy az ápolói szakmára egyértelműen jellemző a női dominancia. A válaszadók 92 százaléka ugyanis 18 és 64 év közötti nő volt. Az idegen nyelv ismeretét és használatát illetően jelentős különbség mutatkozott a főiskolával rendelkezők javára. A felmérés eredményei szerint azonban nagyon magas azoknak a száma, akik vagy nem rendelkeznek, vagy nem tudják megítélni a társadalmi elvárásokkal és jelenségekkel kapcsolatos interkulturális készségeket.
„A főiskolai végzettséggel rendelkezők esetében mind az ismeretek, mind az interkulturális igényekkel kapcsolatos attitűd komponens vonatkozásaiban jobb eredmények (magasabb score-értékek) születtek az OKJ-s szakképzettséggel rendelkező szakemberekéhez képest, azonban mindkét csoport esetén nagyon nagy volt azok száma, akik vagy nem rendelkeztek, vagy nem tudták megítélni a társadalmi elvárásokkal és jelenségekkel kapcsolatos interkulturális készségeiket. Az ellátórendszer részéről valódi igény mutatkozik a társadalmi elvárásokkal kapcsolatos interkulturális ismeretekre. Az ellátás minőségének javítása érdekében szükséges ezen ismeretek bővítése" - összegezték a kutatók.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!