Módszertani útmutató jelent meg, amely szektorsemlegesen foglalja össze a teendőket.
Elfogadásra vár az a szakmai irányelv, amely az egészségügyi ellátók feladatait rögzíti a gyermekek bántalmazásának, elhanyagolásának gyanúja esetén. Az egészségügyi szolgáltatók, különösen a védőnők, a háziorvosok és a házi gyermekorvosok ugyanis törvényi felhatalmazással bírnak a gyermekek védelmében eljárni. A szakmai irányelv kidolgozásában a GYEMSZI, az EMMI és az Egészségügyi Szakmai Kollégium vesz részt, olvasható egy rövid bekezdés erejéig a Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter által jóváhagyott Módszertani útmutatóban, amely a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működtetése kapcsán a gyermek bántalmazásának felismerésére és megszüntetésére irányuló szektorsemleges egységes elveket és módszertant foglalja össze. Az útmutatót az Emmi és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság készítette, apropója pedig nyilván az elmúlt években napvilágot látott elborzasztó esetek adják, olyanok, amelyek a gyermekvédelem súlyos hiányosságaira figyelmeztetnek.
A dokumentum az egészségügyi szolgáltatók feladatairól is tájékoztatást ad az Eütv. 42. paragrafusát idézve. Eszerint az alapellátásban, szakellátásban dolgozóknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a gyermekek egészségét veszélyeztető tényezők megelőzésére, felismerésére és megszüntetésére. Együtt kell működniük a közoktatási, szociális és családsegítő, valamint a gyermekek védelmét ellátó intézményekkel, személyekkel, szükség esetén megfelelő intézkedést kell kezdeményezniük, beleértve a rendőrség értesítését.
Kiemeli a terhesgondozást a dokumentum, ennek során az egészségügyi ellátóknak figyelemmel kell kísérniük a gyermeket váró nő egészségi állapotát, családi, szociális és munkahelyi körülményeit, és a jogszabályban előírt szükséges, egészségi állapotra vonatkozó vizsgálatokat el kell végezni.
Meghatározó és rendre kényes kérdés az adatvédelem: a kiskorú gyermek egészségügyi ellátásakor az ellátást végző orvos haladéktalanul köteles a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíteni, ha feltételezhető, hogy a gyermek sérülése vagy betegsége bántalmazás, illetve elhanyagolás következménye, vagy bántalmazásra, elhanyagolásra utaló körülményekről szerez tudomást. Ilyen esetben a főszabály szerint nem szükséges a szülő, gondviselő beleegyezése, ugyanis a jelzőrendszeri tagok közötti kommunikáció nem minősül az adattal való visszaélésnek, netán jogosulatlan adatkezelésnek, sőt: az adatok továbbítására a jelzőrendszer tagjai számára kifejezetten felhatalmazást ad a gyermekvédelmi törvény 135-136/A paragrafusa.
A védőnők feladatát is taglalja az útmutató. Mint leszögezi, a védőnők egyik elsődleges feladata és kötelezettsége, hogy az általuk gondozott családban előforduló egészségi, mentális, környezeti veszélyeztetettség megelőzésében segítsenek, támogassák a családot a helyes életvitel kialakítsában. Kötelező bevonniuk a gyermekvédelmi szolgálatot, a háziorvost, ha a gyermeket veszélyeztető körülményeket tapasztalnak, ha a szülő, gondviselő megtagadja a családlátogatást, illetve bántalmazásra utaló jeleknél hatósági eljárást kell kezdeményezniük, azaz értesíteniük kell a gyámhivatalt és/vagy a rendőrséget.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!