Itt tart a nukleáris medicina itthon és a világban

Megkezdte munkáját a Hevesy György Magyar Orvostudományi Nukleáris Társaság XX. jubileumi kongresszusa. A csütörtökön induló konferencia hat plenáris ülésen és hat tudományos szekcióban vitatja meg a nukleáris medicina aktuális kérdéseit, az orvostudományi kutatás eredményeit a nukleáris medicina témakörében. Mivel a nukleáris medicina multidiszciplináris tudományág,a kongresszuson orvosok, fizikusok, informatikusok, radiokémikusok, technológusok számolnak be a kutatási eredményekről - foglalták össze a szervezők.

A 2012 – 2017 közötti időszakban a radiofarmakon piac értékben mért évenkénti fejlődése a szakértők szerint eléri a 7,8 százalékot. Ezzel mintegy 5,5 milliárd USA dollár értékű lesz ez a piac. Napjainkban a radiofarmakonok nagyobb részét diagnosztikai célra használják fel. Fejlődik azonban a terápiás célú felhasználás is. Sőt egyes szakértők szerint az várható, hogy néhány éven belül a terápiás célú felhasználást szolgáló radiofarmakonok piaca megelőzi a diagnosztikai célra gyártott radiofarmakonok piacát.

Mindezt úgy, hogy közben jelentősen fejlődik a diagnosztikai célú alkalmazás is. A gazdasági fejlettséggel jelenleg arányos a radiofarmakonok felhasználása. A területi egyenetlenségek nagyok. A teljes piac mintegy 50 százalékát az Észak-Amerikai felhasználás teszi ki. Európa csak megközelíti a 30 százalékot.

Egy globális piaci elemzés szerint 2017-ben a világ országaiban mintegy 66,2 millió nukleáris medicina eljárás lefolytatását (vizsgálatok és kezelések összességét) várják a szakértők. Ebbe bele kell érteni a SPECT/CT és PET/CT, ill. a PET/MR képalkotó diagnosztikai vizsgálatokat, a radionuklid terápiát, kiegészítve a testbe időlegesen vagy véglegesen beültetett zárt sugárforrásokkal végzett, ún. „brachyterápiás" kezeléseket. Az eljárásoknak valamivel több, mint 2/3-át gamma-sugárzó radionuklidokkal végzik (SPECT/CT), a pozitron-emitterekkel végrehajtott vizsgálatok száma pedig éppen meghaladja a 20 százalékot. Így a képalkotó diagnosztika összességében az eljárások 89 százalékát teszi ki. Az eljárások fennmaradó 11 százaléka kezelést jelent, ebből 7 % a nyílt izotópkészítményekkel (radiogyógyszerekkel) végzett terápia, 4 százaléka pedig brachyterápia - foglalta össze a konferencia háttéranyaga.

Magyarországon jelenleg 29 nukleáris medicina laboratórium működik. Számuk sajnos folyamatosan csökken. Magas szintű onkológiai és kardiológiai ellátást nem lehet nukleáris laboratóriumi háttér nélkül nyújtani.

A kongresszus megnyitóján adták át először az idén alapított „arany IZOTÓP Média díjat" annak az újságírónak, aki a két kongresszus közötti időszakban jelentős mértékben hozzájárul az egészségügy, ezen belül a nukleáris medicina népszerűsítéséhez. Első alkalommal a díjat Nógrádi Tóth Erzsébet a MUOSZ Egészségügyi tagozatának elnöke, a medicina fórum alapító főszerkesztője vehette át.

A jubileumi kongresszusra készült el dr. Környei József: Radioaktív izotóppal jelzett gyógyszerek az élő szervezetben című könyve. A könyvet kiadó KF & T Pharma Média Kiadó Kft igazgatója a megnyitó ünnepségen adta át a szerzőnek a nyomdából kikerült első kötetet. Az igényes kiállítású könyv a lektorok szerint jól hasznosítható lesz majd a képzések és továbbképzések során. A támogatók jóvoltából az egyetemi hallgatók igen kedvező áron juthatnak a könyvhöz.

A Társaság a MOTESZ felhívására csatlakozott a „A május a vérnyomás hónapja" programhoz ezzel népszerűsítve a szűrővizsgálatok fontosságát! - tudósítottak a szervezők.

Mi micsoda a nukláris medicinában
A nukleáris medicina és a molekuláris képalkotás megjeleníti, hogyan működik a szervezet szöveti, sejt és molekuláris szinten. A nukleáris medicina és a molekuláris diagnosztika nagy kihívása, hogy minél jobban megértesse a fiziológiai, patofiziológiai folyamatokat, amely alapján a szakemberek legpontosabban ki tudják választani az adott terápiára alkalmas betegeket és érzékenyen tudják követni a terápiára adott válaszukat. A nukleáris medicina alapja, hogy radioaktív izotóppal jelölt nyomjelző molekulák szervezetbe juttatásával követni lehet a fiziológiai folyamatokat az emittált sugárzás detektálásával.

A radiogyógyszer beadása általában egyetlen intravénás, vagy esetleg lokális injekcióban történik, így a betegnek ezen túlmenően egyéb kellemetlenséget nem okoz. A radiogyógyszerben lévő hatóanyag(ok) mennyisége elenyésző, ezért ezen eljárásoknak nincs toxikus mellékhatása. Az allergiás jelenségek is rendkívül ritkák. Egyetlen hátrányuk, hogy különböző mértékű, de egészében csekély, kockázati szempontból mindenképpen tolerálható sugárterheléssel járnak.

A molekuláris biológiai kutatások eredményei a nukleáris medicinában is új lehetőségeket nyújtanak. A fejlődés kezdeti szakaszában a radiogyógyszerek „szervspecifikussága" volt a leképezés alapja. Később nemcsak a szerveket, hanem a szervezetben lévő különféle kóros szöveteket lehetett láthatóvá tenni. A korszerű radiogyógyszerek viszont képesek megjeleníteni az olyan molekuláris elváltozásokat is, amelyek már akkor előrejeleznek kóros folyamatokat, amikor a tünetek még nem jelentek meg egyértelműen. Ezt nevezzük molekuláris képalkotásnak.