Javul a magyarországi öngyilkossági statisztika

Az elmúlt öt év alatt 25 százalékkal javult az öngyilkossági statisztika, a legutóbbi adatok alapján 2015-ben 1870-en vetették el életüket, míg 2010-ben ez a szám még 2492 volt. Ha még jobban visszamegyünk az időben, harminc éve csaknem 5 ezren követtek el öngyilkosságot, ami a lakosságszámhoz mért arányával a szomorú világelsőséget jelentette Magyarországnak. Ilyen arányú javulást nem lehet azzal magyarázni, hogy kevesebb a szerelmi csalódás, illetve kisebb a munkanélküliség. Az ok egyértelműen az egyre jobb pszichiátriai ellátás. Minderről dr. Németh Attila, a Nyírő Gyula Kórház - Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) főigazgató főorvosa beszélt a közelgő Lelki Egészség Világnapja alkalmából szervezett tájékoztatón.

A főigazgató magyarázata szerint az öngyilkosságok jelentős része a súlyos kezeletlen mentális betegségek miatt következik be. Ha a pszichiátriai ellátás javul, tehát a betegek megkapják a megfelelő kezelést, az öngyilkosságok száma is csökken. Németh Attila szerint ezt igazolja az is, hogy a több évtizede tartó csökkenés akkor állt meg, amikor 2007-ben elvették a pszichiátriai ágyak 22 százalékát, és a finanszírozás felét. A főigazgató szerint nem véletlen, hogy ezután évekig stagnált az öngyilkosságok száma, 2011-től viszont, miután magára talált a pszichiátriai szakma, ismét csökkenni kezdett.

A javuló tendencia ellenére Magyarország még mindig az európai öngyilkossági lista első három helyezettje között van Litvániával és Szlovéniával közösen. Ezért is fontos, hogy különféle szakemberekből álló csapatok dolgoznak az öngyilkosságok megelőzésén. Erről már dr. Purebl György a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke beszélt. Kiderült az is, hogy a téma nemzetközi hírű szakembere, dr. Rihmer Zoltán professzor vezetésével már készül az öngyilkossági prevenció stratégia.

A depresszió és az öngyilkosság neves kutatója, aki szintén megjelent a tájékoztatón, a weborvos kérdésére elmondta, az öngyilkosságok 60-70 százalékát depresszió miatt követik el. Ezek közül az öngyilkosok közül 80 százalék soha nem kapott semmilyen kezelést a depressziójára. A javuló tendencia tehát Rihmer Zoltán szerint is elsősorban azzal függ össze, hogy több beteg kap kezelést. A professzor azonban megjegyezte azt is, hogy természetesen összetettebb a kérdés, például az is segít, hogy kisebb a munkanélküliség, de az is, hogy sok a telefon. A mobiltelefonok elterjedésével ugyanis sokkal könnyebb kapcsolatot teremteni, ami lelki válság idején nagyon fontos.

Németh Attila kérdésekre válaszolva arról is beszélt, hogy több programra is kap a szakma forrást, főleg uniós pénzt. Így például ezekből a milliárdokból az aktív pszichiátriai ellátás, a gyermekpszichiátria is részesül, fel lehet újítani a Péterfy suicid részlegét, és végre tető alá lehet hozni az ön-, és közveszélyes agresszív pszichiátriai betegek kezelésére az emelt biztonsági osztályt az OPAI területén. Továbbra sem indult azonban el a már évek óta várt Nemzeti Lelki Egészség Stratégia. Ahogy Purebl György fogalmazott. "Csak a startpisztolyra várunk!"

A Lelki Egészség Világnapja alkalmából a pszichiátriai szakma is közleményt adott ki. Ez kissé komorabb képet fest a lelki egészség magyar helyzetéről. Eszerint a magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban igen kedvezőtlen. Az Állami Számvevőszék pszichiátriai betegellátás átalakításának ellenőrzéséről szóló 2012. évi jelentése szerint a hazai lakosság mentális állapota rosszabb az európai átlagnál: kedvezőtlenebb a helyzet a férfiak depressziója, a kóros alkoholfogyasztás és a befejezett öngyilkosság tekintetében is.

A kezeletlen és gyakori mentális zavarok jelentős többletköltséget generálnak a honi egészségügy területén. A WHO Global Burden of Disease felmérése alapján hazánkban a depressziós tünet együttes a tartós munkaképesség-csökkenés 3. leggyakoribb oka. A depresszió miatti költségek 88%-a közvetett módon, elsősorban a kieső munkanapok, illetve a gyengébb teljesítmény miatti termelékenység-csökkenés költségeként jelentkezik. Más európai országok – annak ellenére, hogy nálunk kedvezőbb helyzetben vannak – már léptek: Németország és Anglia egészségügyi kiadásainak 10%-át mentális egészségfejlesztésre fordítja.

A Lelki Egészség Világnapjának bevezetését a Mentális Egészség Világszövetsége (World Federation for Mental Health) kezdeményezte 1992-ben, Magyarországon1994 óta emlékeznek meg róla. Hagyományosan minden év október 10-én hívják fel a figyelmet a mentális egészség fontosságára és az érintetteket ok nélkül sújtó előítéletekre.