Javult a magyar daganatos betegek gyógyulási esélye

Az Európai Unió tíz országában nincs a kutatásban, oktatásban és új módszerekben élenjáró átfogó, úgynevezett komprehenzív rákcentrum. Az Országos Onkológiai Intézet már 2008 óta rendelkezik ezzel a magas szintű szakmai és infrastrukturális követelményekhez kötött akkreditációval. Prof. dr. Polgár Csabát, az intézmény főigazgatóját kérdezte az Index az intézet és az onkológia magyarországi helyzetéről, az elérhető legújabb terápiákról, valamint a megelőzésről.

Az előző kormány emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós az egészségügy kiemelt területeként kezelte az onkológiát, ebből adódóan 2018–2022 között 10 milliárd forint fejlesztési forrás érkezett az Országos Onkológiai Intézetbe. Most, hogy nincs önálló egészségügyi tárca, számítanak arra, hogy megváltozik az intézmény helyzete?

Az igaz, hogy az országos intézetek, így az onkológiai intézet is számos fontos európai uniós és hazai forrásból részesült fejlesztésekben az elmúlt időszakban, aminek egy része még most is folyamatban van. Váltás volt ugyan a miniszter személyében, de az utóbbi két évben már Pintér Sándor az operatív törzs vezetőjeként felügyelte az egészségügyet, tehát komoly irányváltásra nem számítunk. Miniszter úr elmondta a parlamentben is, hogy a hat népegészségügyi programot, azon belül a Nemzeti Rákellenes Programot is továbbviszi az új egészségügyi vezetés. 

Idén április 1-jén tették le a kórház területén az egynapos onkodiagnosztikai központ alapkövét, akkor azt mondták, hogy a 12 ezer négyzetméteres, négyszintes épület várhatóan 2024-ben készül el. Elkezdődött már az építkezés, hol tart most ez a projekt?

Az új diagnosztikus tömbünk 31 milliárdos építkezési beruházása kétharmad részben az európai uniós, Brüsszel által visszatartott forrásokból valósulna meg. Egyelőre úgy állunk, hogy a kiviteli tervek elkészültek, de a pályáztatás pénzügyi forrás hiányában csúszik. Reméljük, sikerrel jár Navracsics miniszter úr az Európai Bizottsággal való tárgyalásokon, ennek függvényében folytatódhatnak a további fejlesztések. A hírek szerint jól haladnak az egyeztetések, és talán őszre várható megállapodás. Bízunk benne, ha kis csúszással is, de 2026-ra befejeződhet az adott beruházás.

Milyen előnyökkel jár a betegek számára, ha egy ilyen komplexummal bővül az intézmény?

Az intézmény ugyan sokat fejlődött, de az utolsó bővítés, a 2010-es daganatsebészeti központ építése óta gyakorlatilag megtelt, évről évre több beteget kezelünk, egyre több nemzetközi és oktatási kötelezettségünk van. Az intézetben kezeltek száma folyamatosan nő, évente mintegy félmillió ember részesül ambuláns, 20 ezren kúraszerű, 16 ezren pedig fekvőbeteg-ellátásban. Szerencsére a gyógyult betegek száma is egyre növekszik, akik folyamatosan jönnek kontrollra, így a járóbetegek gondozása is egyre több helyet igényel.

Emellett az intézet környékén, ahogy az egész belvárosban is, komoly parkolási gondok vannak, erre jelentene megoldást az új épület kétszintes mélygarázsa, a következő szintre költözne az invazív gasztroenteorológiánk, az endoszkópos laborunk és a régóta várt PET-CT berendezésünk. A második és harmadik szintre költözhetne át a régi barakképületekben lévő patológiánk és molekuláris patológiai osztályunk, amik így végre egy minőségi munkájukhoz méltó helyet kapnának.

Legfelül egy országos telemedicina-központ kialakítására kerülne sor, amivel összekapcsolnánk a 19 megyei és budapesti onkológiai központot és ezzel virtuális onkoteameket tudnánk tartani, anélkül, hogy a betegek szövettani blokkját vagy a CD-n az MR-, CT-felvételeit kellene hordozni egyik intézményből a másikba, digitális fejlesztésekkel itt össze lehetne kötni a teljes magyar onkológiai hálózatot. Ez jelentősen lecsökkentené a pontos diagnózis felállításának idejét, és hamarabb kerülhetne a beteg megfelelő intézménybe, a számára leghatékonyabb kezelésre. A hazai rákcentrumok digitális összekapcsolásával, az intenzív tudományos információcserével gyorsabban át lehetne venni egymástól a működő új módszereket.

További részletek a cikkben.