Ünnepek után, szilveszter előtt lényegesen gyakrabban jelentkeznek szív- és érrendszeri problémák.
A szeretet ünnepén túl, az újévi vigaszságok előtt jó, ha még jobban figyelünk szívünk jelzéseire. Ez ugyanis az az időszak, amikor lényegesen gyakrabban jelentkeznek szív- és érrendszeri problémák, jelentősen megnő az emiatti halálozások száma - hívja fel a SZÍVSN Országos Betegegyesület a figyelmet arra, hogy ezekben a napokban különösen figyeljünk testünk jelzéseire.
Az American Heart Association szerint többen halnak meg szívrohamban december utolsó hetében, mint az év bármely más időszakában. A legvalószínűbb napok a szívleállásra: december 25., december 26. és az újév első napja, január elseje.
"Minden évben azt látjuk a téli hónapokban, a hideg hónapokban, hogy körülbelül 10, de akár 30 százalékkal megnő a halálos szív- és érrendszeri események, például a szívrohamok és a szívverés teljes leállása esetén bekövetkező szívleállások aránya" - mondta Dr. Mich. Elkind, az American Heart Association klinikai tudományos igazgatója.
„A kutatásokból már tudjuk, hogy január az a hónap, amikor a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozások tetőznek. Az orvosok szerint a hideg időjárás hatására az erek összeszűkülnek, hogy melegen tartsák a testet. A szűkület növeli a vérnyomást is, ami extra terhelést jelent a szív- és érrendszerre. De miért karácsony és újév, és miért látjuk ugyanazt a meleg égövekben is? A Journal, Circulation című folyóiratban megjelent tanulmány kimutatta, hogy a mérsékelt égövi Los Angelesben a koszorúér-halálozás 33 százalékkal magasabb volt decemberben és januárban, mint júniustól szeptemberig. Egy új-zélandi tanulmány ugyanazokat az eredményeket mutatta ki az ünnepek alatti magas halálozási arány tekintetében. A déli féltekén található Új-Zéland pedig a meleg nyári hónapokban ünnepli karácsonyát és újévét. Az eredményeink összhangban vannak az Egyesült Államokban végzett, értékes tanulmányokkal, amelyek arra utalnak, hogy a szívhalálozás nem tart nyári szünetet.
Magyarországon is hasonlóak a tapasztalatok, hazánkban is jelentősen megnő ezekben a napokban a szív- és érrendszeri sürgősségi esetek, vagy halálozások száma.
„Valószínűleg számos oka van ennek. De úgy gondoljuk, hogy ennek a jelenségnek az egyik fő mozgatórugója az, hogy az ünnepek alatt az emberek ritkábban fordulnak orvoshoz, ha vészhelyzetben vannak. És lehet, hogy az idős családtagok vagy a veszélyeztetett emberek otthon vannak, egyedül. Így nekik nehezebb segítséget kapniuk. Miközben éppen ebben az időszakban több ritmuszavar, pirvarfibrilláció, illetve infarktus jelentkezik, amit csak súlyosbít, hogy nehezebben megyünk ilyenkor orvoshoz. Nemritkán várunk, ami jelentősen rontja a gyógyulási esélyeket.
A túlzott sózás, zsíros ételek és alkoholfogyasztás szervezetünket is nagyobb veszélynek teszi ki. Hajlamosak vagyunk kevesebbet aludni és kevesebbet mozogni az ünnepi bulik és egyéb ünnepi kötelezettségek, például a vásárlás és a díszítés miatt. Ez fokozott stresszhez és az immunrendszer gyengüléséhez vezet. Télen elterjednek a felső légúti megbetegedések, például a megfázás, az influenza és a COVID-19. A kórházakban az ünnepek alatt is kevés a létszám. Bár nem tudjuk pontosan, miért fordul elő több halálos szívroham ebben az évszakban, fontos tisztában lenni azzal, hogy ezek a tényezők mind-mind összetevődnek és hozzájárulhatnak egy halálos szívbetegség kockázatához. Azután jön az ünnepek utáni időszak, amikor a felszedett kilók problémájával kell szembenéznünk, amikor sokkal hajlamosabbak vagyunk akár drasztikus önsanyargatásra is.
Fontos tudni, hogy minden olyan ’harc’ a gyorsan érkezett kilók ellen, ami szélsőséges és gyors eredményt ígér, veszélyes a szervezetünkre, megboríthatja a működését, könnyen szívritmuszavarokat, vérnyomás ingadozást, de akár hirtelen szívhalált is okozhat. Ennek egyik legveszélyesebb formája a nagyon divatos lé böjt, amit nincs olyan orvos, aki ne ellenezne. Akkor tesszük a legjobbat magunkkal és a testünkkel is, ha próbáljuk féken tartani az élvezeteket, ami sokszor már talán nem is az. Hiszen a töménytelen mennyiségű étel, ital sokszor legfeljebb a szemünket gyönyörködtetni, ahogy azok hirtelen megvonása sem a legjobb út az egészséghez” — fogalmaz Prof. dr. Gellér László, a Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinika elektrofiziológiai részlegének vezetője, a Magyar Kardiológusok Társaságának leendő elnöke.
„Ügyeljen a figyelmeztető jelekre és ne halassza el, hogy orvoshoz forduljon. A kutatások azt is mutatják, hogy az ünnepi szívinfarktusos halálozások száma a legnagyobb mértékben a nem kórházban lévő emberek körében nőtt. Ez rávilágít a tünetek felismerésének és az azonnali orvosi ellátásnak a fontosságára”- hívja fel a figyelmet Bernáth-Lukács Zsuzsanna a SZÍVSN elnöke.