• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Jobb alvás, lassabban romló memória

Hírek Forrás: MTI

A lassú hullámú alvás kulcsfontosságú szerepet játszik az új emlékek bevésődésében.

Az alvás minőségének javításával talán lassítható az időskorban jelentkező memóriaromlás - adtak hangot reményüknek a szakemberek egy új tanulmányban. A Nature Neuroscience című folyóiratban közölt tanulmány szerzői közvetlen kapcsolatot mutattak ki az öregedő agy, az alvás és a memória között.

A vizsgálatok tanúsága szerint az öregedő agyban bekövetkező változások negatívan befolyásolták a mély alvás minőségét, ez pedig rontotta a memóriaraktározási képességet.

A kaliforniai Berkeley Egyetem kutatói szerint ez idáig nem lehetett tudni, hogy az agyat, az alvási szokásokat és a memóriát érintő változásokat az öregedés egymástól elkülönülő, vagy mélyen összekapcsolódó jeleiként kell-e kezelni. A kutatók most 36 ember bevonásával készítették el tanulmányukat, amely során számos vizsgálatot végeztek.

A résztvevők a húszas és a hetvenes éveikben járó korosztály tagjai közül kerültek ki. A szakemberek első lépésben azt bizonyították, hogy a mediális prefrontális kéreg nevű agyterület állapota alapján meg tudják mondani, hogy az adott személy esetében mennyi mély - vagyis lassú hullámú - alvásra lehet számítani. Ezen agyterület ugyanis alapvető fontosságú a mély alvás fázisába való belépésben, ám működése a kor előrehaladtával fokozatosan gyengül.

Második lépésként a kutatók bebizonyították, a mély alvással töltött idő mennyiségéből kikalkulálható, hogy az emberek miként teljesítenek a memóriateszteken. A jó minőségű alvásban bővelkedő fiatalabb páciensek jobb eredményeket értek el a teszteken, mint a rossz minőségű alvással küzdő idősebb társaik - adta hírül a BBC News.

"A lassú hullámú alvás kulcsfontosságú szerepet játszik a közelmúltban szerzett új emlékek bevésődésében - húzta alá Matthew Walker, a tanulmány egyik szerzője. - Olyan ez, mint megnyomni a 'mentés' gombot". A kutatók szerint az alvás minősége javítható azáltal, ha éjszakánként elektromossággal stimulálják a megfelelő agyterületet. Mint hozzátették: a módszer hatékonynak bizonyult a fiatalok memóriateljesítményét nézve, ezért hamarosan az idősebb pácienseknél is tesztelni akarják az eljárást.

Legolvasottabb cikkeink