• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Kamaszéletmód Magyarországon - a legfrissebb eredmények

Hírek 2020.01.15 Forrás: Weborvos
Kamaszéletmód Magyarországon - a legfrissebb eredmények

Romlott az egészségi állapot megítélése a magyar tinédzserek körében: négyből egy diák nem tartja jónak az egészségét.

Kedvezőtlenebb étkezési szokások és egészségi állapot mutatók, stagnáló vagy javuló szerhasználati jellemzők, kedvezőbb baleseti adatok a magyar iskolások körében – ezek a legfőbb megállapításai az „Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása” elnevezésű nemzetközi kutatás legújabb hazai felmérésnek, melyet az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar HBSC Kutatócsoportja az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben valósít meg. A Kamaszéletmód Magyarországon című, a nemzeti jelentést tartalmazó tanulmánykötet most jelent meg.

Az étkezési szokásokkal kapcsolatban a kutatás arra világított rá, hogy a kamaszok kevesebb zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, mint négy éve, s alacsonyabb a rendszeresen reggeliző tanulók aránya is. Bár a napi édességfogyasztás is csökkent, a túlsúlyosak aránya így is 5-6%-os növekedést mutat. Az egészséget veszélyeztető magatartási formák közül a szerfogyasztási arányok a korábbiakhoz hasonlóan alakulnak: minden nyolcadik kamasz legalább hetente rágyújt, tízből négyen fogyasztottak alkoholt a kérdezést megelőző egy hónapban, és a középiskolások közül minden negyedik kipróbált már valamilyen drogot élete során. Ugyanakkor a lerészegedés előfordulása némi csökkenést mutat, bár az arányok még mindig magasak: az 5-11. évfolyamon tanulók több mint harmada volt már részeg életében.

Romlott az egészségi állapot megítélése a magyar tinédzserek körében: négyből egy diák nem tartja jónak az egészségét. Magas a különböző testi-lelki tüneteket (fáradtságot, ingerlékenységet, rosszkedvet, idegességet) rendszeresen tapasztalók aránya, különösen a lányok körében. Tíz diákból három számol be különböző hangulati problémákról, depresszív érzésekről.

A nemzetközi standardok szerint folyó kutatásban négyévenként kerül sor felmérésre az 5., a 7., a 9. és 11. évfolyamos diákok országosan reprezentatív mintáján. A tanulók az adatgyűjtés során névtelenül, önkéntesen, szülői beleegyezéssel töltik ki a kérdőíveket. A legutóbbi, 2018-ban mintegy 6000 fő részvételével elvégzett adatfelvétel már a 9. alkalom volt hazánkban. Az eredmények átfogó képet adnak a felső tagozatos és középiskolás diákok egészséget befolyásoló szokásairól: többek között táplálkozásukról, fizikai aktivitásukról, dohányzási, alkohol- és drogfogyasztási szokásaikról, szexuális magatartásukról, társas kapcsolataikról (ezen belül kiemelten az elektronikusmédiakommunikációról), szubjektív egészségi állapotukról, közérzetükről.