A kézikönyv az első magyar nyelvű szakmai összefoglalás, amely a házi gyermekorvoslásra mint önálló klinikai entitásra tekint.
Más felkészültséget igényel a háziorvos, illetve a házi gyermekorvos – az utóbbiak szakmai és érdekvédelmi szervezeteként két évtizede hívták életre a Házi Gyermekorvosok Egyesületét. Csaknem 1600 házi gyermekorvos tevékenységét segíti a testületet.
Biztonságosabb, ha a beteg csemetével a házi gyermekorvos foglalkozik, hiszen más tudást, ismeretet igényel a gyermekek gyógyítás. Megoldást a családorvos csak ott jelenthet, ahol az ország különböző részein – elsősorban Dél-Dunántúlon, illetve az északi országrészben – hiányzik a házi gyermekorvos. Pont ott, ahol nagyon nagy szükség lenne a munkájára. Az orvoselvándorlás, az utánpótlás hiánya azonban a házi gyermekorvosokat is utolérte, s a folyamat nem látszik lezárulni.
A házi gyermekorvosok átlagéletkora 60 év, mintegy 40 százalékuk nyugdíjkorú, a 40 év alattiak aránya mindössze néhány százalék, a praxisok gyakorlatilag eladhatatlanok. Az utód nélkül megüresedő praxisokhoz tartozó gyermekek sorsa, ellátása óriási probléma. Vagy vegyes praxisokba kerülnek, vagy körzethatárok módosításával duzzasztják a környező, hasonló sorsra váró gyermekpraxisokat.
A házi gyermekorvosok kompetenciájának általános szintje nemzetközi mértékkel mérve alacsony, hiányzik egy modern szakmai minőségellenőrző rendszer. Mindez magában hordozza a szakmai eligénytelenedés, a kiégés kockázatát. Az elfogadhatónál egyenlőtlenebb a gyermekek hozzáférése a gyermekorvosi ellátáshoz, miközben több vizsgálat is egyértelműen igazolja, hogy a vegyes praxisok szinte minden, a gyermekeket érintő szakmai mutatójukban elmaradnak a gyermekorvosi körzetekétől.
A Házi Gyermekorvosok Egyesületének legfontosabb feladata tehát, hogy ne csak fennmaradjon, de fejlődjön, megújuljon a gyermekek elsődleges gyermekorvosi ellátása. Az érintettek körében tudatosítsa, hogy a praxistulajdonos gyermekorvosnak vállalkozóként milyen speciális ismeretekre van szüksége, továbbá a hagyományos gyermekgyógyászati klinikum ismeretanyaga milyen szemlélettel, módszerekkel alkalmazható az alapellátásban.
A frissen megjelent „Az elsődleges gyermekorvoslás gyakorlata" című kézikönyv az érintetteknek – hallgatóknak, rezidenseknek, kórházban, klinikán dolgozó gyermekorvosoknak, sőt még a védőnőknek is – egyedülálló módon nyújt segítséget abban, ha szakmai, jogi, munkavédelmi, munkáltatói, adózási problémáik vannak.
A gyermekek gyógyítását, gondozását házi gyermekorvosi szemlélettel és tartalommal tárgyaló gyakorlati kézikönyv megírása régóta érzékelhető hiányt pótol. A gyakorlati haszon mellett hozzájárul az elsődleges (házi) gyermekorvosi ellátás identitásának meghatározásához is. Ez a szakterület a gyermekgyógyászat és a háziorvoslás között, a „senki földjén" vegetált. Pedig a házi gyermekorvosi rendelőkben évente több mint tízmillió orvos-beteg találkozás zajlik. Az itt végzett megelőző és gyógyító munka népegészségügyi jelentősége mellett megszűri a szakorvosi és kórházi ellátásra kerülő betegeket.
A Házi Gyermekorvosok Egyesülete felismerte a történelmi szükségszerűséget, hogy a gyermekek alapellátását önálló alrendszerként kell működtetni. A gyermekorvosi rendelőben a betegvizsgálat, a kezelés szakszerűségének színvonala alapvetően meghatározza, hogy az orvos-beteg találkozás milyen eredménnyel zárul. Itt dől el a gyermekek definitív ellátása, az, hogy egy egészségügyi probléma hányadik nekirugaszkodásra, mikor, milyen progresszivitási szinten és hogyan oldódik meg. A betegutak racionális menedzselése, a megfelelő ellátási szintek igénybevételének időzítése az elsődleges orvosi ellátás olyan fontos momentuma, amely igényli a magas szinten képzett házi gyermekorvosokat.
A kézikönyv az első magyar nyelvű szakmai összefoglalás, amely a házi gyermekorvoslásra mint önálló klinikai entitásra, akadémiai és tudományos diszciplínára tekint, és választja témájának. Azért fontos ez ma, mert a hazai gyermekorvosi alapellátás krízishelyzet felé sodródik.
A házi gyermekorvoslás magyarországi hagyományai olyan rendszert képeznek, amelyben rengeteg értékes szakmai tudás és emberi tapasztalat halmozódott fel, amelyet érdemes volna nemzedékről nemzedékre továbbadni.
A kézikönyv I. kötetének 20 fejezete a házi gyermekorvosok munkáját alapvetően befolyásoló, meghatározó kérdéseket tárgyalja. Példaként említhetők a házi gyermekorvoslás szemléletével, módszereivel, a praxis működtetésével, a kommunikációval, a prevencióval, az iskolaorvoslással, a közegészségügyi feladatokkal, a szűrővizsgálatokkal, az immunizációval, a szociálpediátriával, a gyermekbalesetekkel és gyermekbántalmazással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó fejezetek. A felhasználhatóságot segíti a tárgymutató és a fogalmak magyarázata. Végül a kötet bemutatja a könyv szerkesztőit, az egyes fejezetek szerzőit. A kézikönyvet a KF & T Kft. PharmaMédia Kiadói Divíziója a Házi Gyermekorvosok Egyesületével közösen jegyzi.
A HGYE és a Kiadó tervei között szerepel, hogy 2016-ban kiadja a II. kötetet, amely tünet- és problémaorientált megközelítésben tárgyalja a házi gyermekorvosok gyakorlati feladatait.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!