Kell a stabil kutatói életpálya is

Magyarország, illetve Budapest legyen a régió tudományos-innovációs központja; ez volt Orbán Viktor miniszterelnök és Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke csütörtöki találkozójának egyik fő témája.

Az MTA elnöke több konkrét javaslatot is tett az akadémiai kutatóhálózat és az egyetemek erősítése érdekében a csütörtöki megbeszélésen, amelyen részt vett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Freund Tamás, az MTA alelnöke és Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) elnöke is - közölte az MTI-vel pénteken az akadémia.

Tudatták: Lovász László tájékoztatta Orbán Viktort a magyar kutatóknak a nemzetközi tudományos pályázatokon elért kiemelkedő regionális eredményeiről, továbbá az MTA nemzetközi tudománydiplomáciai sikereiről.

Ezekre is építve, reális cél lehet, hogy Magyarország, illetve Budapest legyen a kelet-közép-európai régió tudományos-innovációs központja - hangsúlyozta a kommüniké.

Az akadémia elnöke a megbeszélésen elmondta, hogy e cél eléréséhez sokkal több kiemelkedő külföldi oktatót és kutatót szükséges Magyarországra hívni; ehhez pedig meg kell szüntetni azokat az adminisztratív akadályokat, amelyek a külföldi oktatók, kutatók alkalmazása vagy a kutatási eszközök, a szakirodalom beszerzése esetében jelenleg fennállnak. A miniszterelnök felkérte az MTA elnökét és Balog Zoltánt egy ezzel kapcsolatos javaslat kidolgozására.

Lovász László szerint a magasabb professzori bérek növelnék az itthon tartó erőt. Mint hangsúlyozta, meg kell állítani a tehetséges fiatalok érettségi utáni elvándorlását, mert kialakult kapcsolatok hiányában ők valóban eltűnhetnek a magyar tudomány horizontjáról.

Az MTA elnöke elmondta: a felsőoktatás nagyon gyorsan fejlődő gazdasági ágazatnak tekinthető, amelyben a fizetős és az ösztöndíjas nemzetközi képzésre szükség van, és ezekre máris vannak jó példák. A külföldi diákokat a kiemelkedő külföldi oktatók jelenléte is vonzaná - vélekedett.

Mindez megerősítené a jelenleg is szorosan együttműködő egyetemi és kutatóintézeti rendszert, így valóban Magyarország lehetne a régió tudományos központja. Ehhez többek között a K+F szektor nagyobb mértékű finanszírozására, egy stabil kutatói életpálya kialakítására van szükség - hívta fel a figyelmet az akadémia elnöke.

Lovász László szerint az MTA Lendület programja mellett az NKFI Élvonal programja újabb fontos előrelépés ebbe az irányba, szükség van ugyanakkor számos infrastrukturális beruházásra, az évente mintegy ezer tudományos rendezvényt befogadó MTA-székház felújítására, és egy 8-10 ezer fős országos konferenciaközpont megépítésére.

Lovász László tájékoztatta Orbán Viktort az elnökségének első ciklusában elindult nemzeti tudományos programokról és a határon túli magyar tudományos szervezetek fejlődéséről. Mindezeket a miniszterelnök a támogatásáról biztosította.

A megbeszélésen kiemelt figyelmet kapott az akadémiai kutatási programok közvetlen ipari hasznosításának témája. Az MTA az utóbbi időben a korábbinál is aktívabb az alapkutatás és az alkalmazott kutatások összekapcsolásában, többek között szóba került a Nemzeti Agykutatási Program alapkutatási eredményeinek gyakorlati hasznosítása is - számolt be a találkozóról a Magyar Tudományos Akadémia.