A tíznapos alkotótábor célja a tehetséggondozás és az integráció.
A Lámpás ’92 Alapítvány idén tizedik alkalommal rendezi meg az értelmi sérült fiatalok alkotótáborát, ahol a résztvevőknek lehetőségük van érzéseiket, gondolataikat képzőművészeti alkotásokban kifejezni. A programot ismert kortárs képzőművészek, többek között Pető Hunor vezetik, akik megismertetik a résztvevőket az egyes művészeti ágazatok, technikák rejtelmeit.
A tíznapos alkotótábor célja a tehetséggondozás és az integráció. A fogyatékos embereknek sokszor nehéz szavakba önteni az érzéseiket, gondolataikat, ezért magukba zárkózva élik életüket. A rajzok, grafikák festmények és szobrok elkészítésével azonban nekik is lehetőségük nyílik szabadon, gátlások nélkül kifejezni érzéseiket és felfedni saját színes világukat.
Makrai Klára, a Lámpás '92 alapítvány vezetője elmondta: ez a tíz nap remek lehetőség arra, hogy a fogyatékkal élőket közelebb hozzák a többség köreihez, és természetes módon megmutassák a sérült emberek értékeit és világát. A tábor mindig hatalmas sikerélménnyel örvendezteti meg a résztvevőket. "Köszönettel tartozunk az Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetségének (ÉTA), hogy a támogatásuk révén idén is örömet okozhatunk a fiatal sérült művészeinknek" - tette hozzá.
A tábor műhely-képzései során a résztvevőknek lehetőségük van megismerkedni elhivatott kortárs művészek vezetésével a képzőművészet különböző technikáival és eszközeivel, sőt az ezzel kapcsolatos művészettörténeti ismeretekre is szert tehetnek.
Legtöbben már hosszú évek óta résztvevői a programnak, s számukra az alkotótábor már nemcsak, illetve nem elsősorban szabadidős tevékenység, hanem a komolyan vett, tudatos művészi aktivitás terepe.
Idén először határon túlról, Németországból és Erdélyből is érkeznek érdeklődők, ezért a táborlakók idén az interkulturális és földrajzi különbségeket is igyekeznek beépíteni az alkotásokba. A workshopokon résztvevő értelmi sérült fiatalok mind magukkal hoztak egy-egy fotót, képeslapot, amely a lakóhelyükhöz közeli emlékművet ábrázol. Ezeket az emlékműveket megismertetik egymással, felelevenítve annak történelmi kulturális hátterét is. Az ismertető után mindenki választ magának a másik által hozott képekből, emlékművekből, melyeket motívumként felhasznál a létrejövő műtárgyban.
A tábor végeztével az elkészült alkotásokból egy a környezetet felhasználó közös szabadtéri alkotást (land-art) hoznak létre a résztvevők, mely mintegy összefoglalása lesz a felhasznált szobroknak, emlékműveknek, kulturális és földrajzi – történelmi helyszíneknek.