Kerek évfordulós Albert Schweitzer kórháza

Politikusok és tudósok gyűltek össze a hét végén a Gabon nyugati részén fekvő Lambarénében, hogy megünnepeljék Albert Schweitzer orvos, filozófus és orgonaművész Afrikába településének és kórházalapításának századik évfordulóját.

Az ünnepségek keretében vasárnap Libreville-ben tudományos konferenciát is tartottak, amelyet az Afrikát sújtó három nagy járványnak, a maláriának, a tuberkulózisnak és az AIDS-nek szenteltek.

A meghívottak között jelen volt Yamina Benguigui, Franciaország frankofón kapcsolatokért felelős miniszteri biztosa, Philippe Douste-Blazy volt francia külügyminiszter és Luc Montaigner Nobel-díjas orvos is.

Lambarénében Ali Bongo Ondimba gaboni elnök társaságában meglátogatták az orvos régi otthonában kialakított múzeumot, amely pár lépésre van a Schweitzer által alapított kórháztól. Személyes tárgyai és levelezése mellett számos német nyelvű bibliát is kiállítottak az emlékházban, az orvos ugyanis az annak idején a Németországhoz tartozó Elzászban született, és csak az első világháború után vette fel a francia állampolgárságot.

A múzeumban tekinthető meg az a különleges, orgonapedálos zongora is, mely elviselte az egyenlítői éghajlat viszontagságait. Ezen gyakorolt Schweitzer mindennap, hogy adománygyűjtő európai koncertjeire felkészüljön.

"Először járok Gabonban, ezen a mitikus helyen, ahol szinte látni még a nyomait, érezni a jelenlétét annak az orvosnak, aki egész életét azért áldozta, hogy az embereket gyógyítsa itt, a világ másik végén, és Afrikának segítsen" - mondta Benguigui.

Montaigner elmondta, izgalommal tölti el, hogy a nagy humanista lépéseit követheti. "Magam is zenekedvelő vagyok, és gyakran hallgatom Schweitzer lemezeit, különösen amikor Bachot játszik - tette hozzá az orvos.

Schweitzer rendszeresen utazott Európába, hogy koncertkörútjain összegyűjtse a kórháza fenntartásához szükséges pénzt.
Albert Schweitzer 1913-ban szállt partra az akkori francia Egyenlítői-Afrikában lévő Lambarénében, a francia gyarmatok egyik érintetlen, vad vidékén, ahol kórházat alapított, és ingyen gyógyította a betegeket, köztük leprásokat is. A "Nagy Fehér Orvost", ahogy Gabonban hívták, 1952-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki. Gyógyító munkáján és orgonakoncertjeit kívül Az élet tisztelete című etikai műve is világhírű.

A kórházat ma pusztulás fenyegeti, bár teljeséggel működik, eszközparkja elavult, az épületet renoválni kellene. A gaboni kormány által nyújtott támogatás nem elegendő az intézmény fenntartásához, amelyet évente húszezren keresnek fel az ország minden részéről. Gabon azt szeretné, hogy a kórház felkerülhetne az UNESCO világörökségi listájára.