• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Kezd nem álom lenni az emberi élet mesterséges meghosszabbítása

Lapszemle 2021.12.17 Forrás: hvg.hu
Kezd nem álom lenni az emberi élet mesterséges meghosszabbítása

Már a milliárdosok is felfigyeltek rá – talán tényleg lehet benne valami? Mintha egyre kevésbé tűnne lehetetlennek a sejtek visszafiatalítása.

A fiatalítási kutatásokat a leglátványosabban olyan, a negyvenes-ötvenes éveiket taposó férfiak finanszírozzák mint az orosz Jurij Milner (az egyik legjobban dotált tudományos elismerés, a Breakthrough-díj megalapítója), Jeff Bezos (a világ valószínűleg leggazdagabb embere, aki az Amazon főnöke volt, és túl van első űrutazásán), Peter Thiel (a PayPal egyik alapítója) vagy Sergey Brin és Larry Page (a Google alapító-tulajdonosai). Az utóbbi években viszont a kutatók kezdenek közelebb jutni a megfejtés elemeihez, vagy legalábbis azt hirdetik.

Az egyikük a japán Jamanaka Sinja – írja az e heti HVG. Ő 2012-ben azért kapott orvosi Nobel-díjat, mert néhány gén módosításával sikerült előbb felnőtt rágcsálókból, majd emberekből vett testi sejteket visszaprogramoznia, gyakorlatilag visszafiatalítania a mindenféle szövet irányába továbbfejlődni képes (pluripotens), az embrionális őssejtekhez hasonló állapotba. Munkatársaival felismerte, hogy ehhez melyik négy fehérjét kell a sejtekbe juttatni – ezek azóta a Jamanaka-faktorok nevet viselik.

A témáról bővebben a HVG hetilap csütörtökön megjelenő lapszámában olvashat - ajánla a lapot a hvg.hu.

Legolvasottabb cikkeink