Kiszorul az állam az egészségbiztosításból

A nyugdíj- és egészségbiztosításoknál hosszabb távon visszaszorul az állam szerepe, a felszabaduló helyet az üzleti biztosítók veszik át - mondta Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnöke a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) harmadik nemzetközi konferenciáján kedden Budapesten. Kisbenedek Péter, a MABISZ elnöke elmondta, hogy ezt a biztosítók akkor tudják megtenni, ha rendelkeznek értékesítési hálózattal. Enélkül ugyanis a biztosítók csak egy banki tulajdonú, néhány fős termékfejlesztő intézménnyé válnak.
Kifogásolta, hogy a biztosítókra vonatkozó szabályozás egy-egy nagy lobbierejű cég befolyására születik, és az állam nem látja át ennek következményeit.

Az Európai Unióban 2016-tól bevezetendő Szolvencia II. követelményeiről beszélt Gabriel Bernardino, az európai biztosításfelügyeleteket összefogó EIOPA elnöke. Ide sorolta a mérlegfőösszeget, a tőkekövetelményt, a prudenciát (óvatosságot) és a jelentési kötelezettséget is. A Szolvencia I. a nemzeti megoldások talaján áll, ezért a szabályozás országokra töredezett - mutatott rá, jelezve: a készülő új szabályozás viszont a közösség egészére vonatkozik majd.

A fogyasztóvédelemmel kapcsolatban megjegyezte, hogy egyszerűbb, átláthatóbb biztosítási termékekre van szükség, és arra, hogy a termékismertetők tegyék lehetővé a biztosítások összehasonlítását.

Erre reagálva Szász Károly ismertette, hogy a magyar biztosítók a lakásbiztosításokkal szembeni alapvető követelményeket rögzítették eddig. Álláspontja szerint a magyar biztosítási piac nem tér el a régiós országok piacitól.

Kisbenedek Péter beszélt arról is, hogy a határon átnyúló szolgáltatás keretében a biztosítások jelentős hányadát a jövőben külföldön kezelik. Viszont a kárrendezést akkor is a helyszínen - Magyarországon - kell végezni - mutatott rá.

A biztosításokhoz kapcsolódó jövő évi adóváltozásokról tartott előadást a konferencián Honyek Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium osztályvezetője. Tájékoztatása szerint a munkaadó által fizetett kockázati életbiztosítások adómentesek lesznek, feltéve, hogy a díj nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát.
A teljes életre szóló, szintén a munkaadó által fizetett életbiztosítások csak akkor adó- és járulékmentesek, ha a díjat folyamatosan fizetik.

A munkaadó által fizetett megtakarítási jellegű életbiztosítások adóalapja a díj 1,19-szerese, és 16 százalék szja-t, valamint 27 százalék ehót is kell fizetni utána - ismertette az NGM osztályvezetője.