Kocogjunk rendszeresen, hogy tovább éljünk

A futás az egyik legegészségesebb sport, napi 5-8 km a legnagyobb túlélési előnyt jelentő mennyiség. Aki rendszeresen kocog heti 20-30 km-t, akár 30 százalékkal tovább élhet, mint aki egy lépést sem tesz önmagáért­. Van egészséghatár a sportban, az intenzívebb edzés is csaknem ugyanennyivel hosszabbítja meg éveink számát, vagyis az extrém terhelés már nem jótékonyabb, de azért még előnyös azok életkilátásaihoz képest, akik egyáltalán nem mozognak.

Betegség esetén is segít a gyógyszerszedést elodázó, gyógyító edzés, ezért lett a sport a főszereplője a 23. Szívünk Napja egészségfesztiválnak.  A szeptember utolsó vasárnapján rendezendő ingyenes eseményen szakmai előadásokkal, szűrővizsgálatokkal, számtalan kiállítóval, színes családi programokkal és értékes nyereményekkel várják az érdeklődőket a Városligetben – tette közzé a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) és az MKT Szívalapítványa.

„Az Európai Kardiológiai Társaság ajánlása szerint, megelőzés céljából napi 30-50 perc mozgás javasolt, ebből 20 perc egybefüggően, 120/perc pulzusszám felett végezve. Egészséges embereknél a tréningpulzus: 220-ból kell kivonni az éveink számát. Ez az aerob küszöbünk. E felett izomzatunk tejsavat termel, mely már nem egészséges. Biztonságosan a kiszámolt maximális aerob pulzusszámunk 75%-án sportolhatunk, „égethetjük a zsírt”. Egészségügyi problémák jelentkezése esetén pedig az orvos állapítja meg a beteg tréningpulzusát a panaszmentes terhelési küszöb maximumának 75%-ában.

Hogy mit sportoljunk, tulajdonképpen másodlagos kérdés, amíg nem vagyunk betegek. Tapasztalataink szerint, az úgynevezett izomtömeg-növelő, erősítő mozgások is jót tesznek, nemcsak a kardio gyakorlatok” – fogalmaz Dr. Kiss Róbert Gábor, kardiológus. A kardiológus professzor állítja, az edzés kellemes visszacsatolás a szervezetnek, jó közérzetet eredményez, endorfint termel. „Ha rendszeresen mozgunk sok olyan betegséget meg tudunk előzni, ami évtizedekig adna munkát nekünk, orvosoknak. Ami az extrém sportokat, például a maratonfutást illeti, vagy „vasemberré, vasasszonnyá” válást, kizárólag egy életen át történő, gondosan felépített edzéssel elérhető célkitűzés, kellő megalapozás nélkül ez a döntés tragédiába is torkolhat – figyelmeztet.

A szakember szavai szerint, az ipari forradalom óta megváltozott életmódunk velejárója, hogy a fizikai edzés nem szerves része a mindennapjainknak, manapság csupán a jobb kezünk mutatóujját aktivizáljuk, és rengeteg stressz ér minket, leginkább betegen élünk. Nem erre alakították ki testünket az évezredek. A sok ennivaló és a kevés mozgás melegágya a kockázati tényezőknek. Az elhízás, a magas vérnyomás és vérzsírszint, valamint a cukorbetegség utat tör a szív- és érrendszeri betegségeknek, a kevesebb izom és több zsír pedig az anyagcsere zavarait hozza, hiszen a testünk nincs felkészülve arra, hogy nem használjuk.  

Betegen is mozogni kell, mindent megtéve azért, hogy ne romoljon tovább az állapotunk. Az orvosok is rendszeres testmozgást írnak elő, megfelelő felügyelet mellett. Akár ugyanazt, mint eddig, eltérő tréningpulzus meghatározásával.  „Sokféle betegség esetén javasolt a fizikai edzés, magas vérnyomásnál, cukorbetegségnél sokszor elég életmódváltozással kezdeni a kezelést, nem gyógyszerek szedésével. Rendszeres sport esetén, három hónap elteltével normalizálódhatnak annyira a vérnyomásértékek, hogy a következő tíz esztendőben se kelljen patikába menni” – mondja Kiss Róbert Gábor. Infarktus után is a rehabilitáció része az ellenőrzés mellett végzett, gondosan felépített fizikai edzésprogram a megromlott keringés, valamint a lelki egyensúly helyreállítását célozva. Hiszen egy munkaképes korú infarktusos beteg sokszor a saját teste által elárulva érzi magát, hiszen az cserbenhagyta. Ezzel a lelki üzenettel külön meg kell küzdeni. Ezt a harmóniát tudja a fizikai edzés visszaállítani, bizonyítva, hogy a beteg teste és lelke újra működik.