• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Korábban lehet tesztelhető az Alzheimer-kór?

Hírek Forrás: MTI

Egy bizonyos fehérje, a klaszterin magas szintje összefüggésben hozható a kialakulófélben lévő Alzheimer-kórral.

Egy bizonyos fehérje, a klaszterin magas szintje összefüggésben hozható a kialakulófélben lévő Alzheimer-kórral: a felfedezés révén olyan diagnosztikai teszt fejleszthető ki, amely a betegség korai szakaszában történő kimutatására lehet alkalmas - derítették ki angol kutatók, akik tanulmányukat az Archives of General Psychiatry című folyóiratban publikálták.


Az Alzheimer-kór, amely a központi idegrendszer progresszív mentális hanyatlással járó megbetegedése, az elbutulás legelterjedtebb formája - jelenleg 35 millió embert érint világszerte. Az elkövetkezendő évtizedekben a lakosság öregedésével párhuzamosan az Alzheimer-kór egyre nagyobb problémát jelent majd, az előrejelzések szerint a betegek száma húszévenként megduplázódik. Eszerint 2030-ra 66 millió Alzheimer-beteg várható, 2050-re pedig számuk meghaladhatja a 115 milliót.


A gyógyszerek némiképp enyhítik a tüneteket, ám a betegek fokozatosan elveszítik emlékezőtehetségüket, képtelenné válnak arra, hogy eligazodjanak a világban, és ellássák magukat.


A Kings College London pszichiátriai intézetének kutatói a fehérjékkel foglalkozó tudományág, a proteomika módszereit alkalmazták, amely a proteinek szerkezetét, biológiai funkcióit, térbeli és időbeli változásait, valamint a molekulák és környezetük közötti kölcsönhatásokat vizsgálja.


A kutatások első fázisában 95 betegnél elemezték a klaszterin szintjét, s kimutatták, hogy a fehérje felszaporodása a vérben körülbelül egy évtizeddel megelőzte az Alzheimer-kórra jellemző agyi elváltozások megjelenését.


"Az agyi elváltozások megjelenésekor azonban a betegek még tünetmentesek voltak. Ez azt jelenti, hogy a fehérje már a betegség igen-igen korai szakaszában felszaporodik olyan pácienseknél, akiknél majd valamikor a későbbiekben kialakul a kór" - magyarázta a kutatásokat irányító Simon Lovestone.

A vizsgálat második fázisában 700 további személynél, köztük 464 Alzheimer-kórban szenvedő betegnél vizsgálták a vér klaszterinszintjét. A kutatóknak sikerült kimutatniuk az összefüggést a magasabb fehérjeszint és a kórlefolyás súlyossága, a folyamat előrehaladási sebessége, valamint a memóriáért felelős agykérgi terület sorvadása között.


Mint Lovestone kiemelte, nagyon sok munka vár a kutatókra, míg kifejlesztik az orvosi gyakorlatban alkalmazandó diagnosztikai tesztet. A következő egy évben egy jobb teszt megalkotására törekednek, mivel a mostani alkalmazása nehézkes, és ezután egy nagyobb csoportot vonnak be a kutatásokba, hogy megbizonyosodjanak: a vizsgálati módszer valóban hatékony.

"Ez a vizsgálati szakasz három-öt évet vesz igénybe" - tette hozzá Lovestone.

Legolvasottabb cikkeink