Kórházi fertőzések, létszámstop és DBC a parlamentben

Az egészségügyről és a parlagfű elleni védekezésről is szó volt a napirend előtti felszólalások között ma a parlamentben.

Jobbik: kevés a pénz az egészségügyre

Lukács László György (Jobbik) az egészségügy helyzetére hívta fel a figyelmet, szerinte az adatok rosszak, nem működnek a reformok, az egészségügy, mintha a törvényhozás mostohagyermeke lenne. Közölte: Magyarországon a születéskor várható élettartam öt évvel marad el az OECD átlagától, jelenleg 76 év. Még rosszabbak az egészségben eltöltött évekre vonatkozó adatok - jegyezte meg. Elmondta azt is, 38 ezren halnak meg úgy Magyarországon, hogy haláluk elkerülhető lett volt.

Kevés a pénz az egészségügyben és rossz az intézmények teljesítménye - vont mérleget. Beszélt arról is, hogy sajtóhírek szerint a kormány kórházbezárásokra készül.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a képviselő minden mondata cáfolható. Szóvá tette azt, hogy a jobbikos politikus "orvosexportőrként" kifogásolja, hogy kevés az orvos. A születéskor várható élettartamról azt mondta, sikerült az uniós átlag és a magyar adatok közötti különbséget 5 évnél kevesebbre letornázni. Hozzátette: javul az egészségben eltöltött évekre vonatkozó adat is.

Az államtitkár hangsúlyozta, a kormány nem tárgyalt semmilyen kórházbezárásról szóló előterjesztést és nem is kérte, hogy készüljön ilyen. A kormány nem kórházbezárásokkal foglalkozik, mint az önök szövetségesei, hanem kórházépítésekkel - hangsúlyozta.

DK: a kormány csak szavakban küzd a parlagfű ellen

Oláh Lajos (DK) elmondta, Magyarországon másfél millió ember szenved parlagfűallergiában, a kormány szavakban mindig készséggel felvette a harcot a növény ellen, de nagyon kevés érdemi intézkedést tett. Akcióterv van a védekezésre, de kitűzött cél nincs, így számon kérni sem lehet - közölte. Szerinte jobban megéri a földtulajdonosoknak kifizetni a bírságot, mint lekaszálni a füvet.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára szerint Magyarország szigorú törvénnyel biztosítja, hogy a földtulajdonosok megakadályozzák a parlagfű virágba borulását. Hozzátette: a védekezésben a társadalom minden tagjának aktív részvételével lehet hathatós eredményt elérni a védekezésben.

Ismertetése szerint idén novemberig a járási hivatalok 5000 hektár fertőzött területet derítettek fel, a bejárás során pedig 132 millió forint növényvédelmi bírságot szabtak ki.

A kórházi fertőzésekről, a kórházi létszámstopról szóló hírről, a nyugdíjrendszerről, az akadémia egykori kutatóhálózatáról is kérdezték a kormány tagjait az interpelláló képviselők.

MSZP: mit tesz a kormány a kórházi fertőzések ellen?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt, hogy tavaly több, mint 15 ezer kórházi fertőzés történt és azok miatt 541-en meg is haltak. Hangsúlyozta, hogy 2017-hez képest 23 százalékkal nőtt a kórházi fertőzésben elhunytak száma. A kormány lépései haszontalanok, hiszen míg a fertőzöttek száma nem csökkent, a fertőzés miatt elhunytaké nőtt - bírált a politikus.

Mikor látják be, hogy a kórházi fertőzésekkel szembeni lépeseik nem voltak megfelelőek, milyen új lépéseket tervezek, hogy csökkentsék a fertőzések miatt elhunytak számát - kérdezte.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy az MSZP-SZDSZ kormány úgy próbálta elérni, hogy kevesebben vegyék igénybe az egészségügyi ellátásokat, hogy bevezette a vizitdíjat és a kórházi napidíjat. A kórházi fertőzésekkel kapcsolatos adatok mindenki számára elérhetőek - tette hozzá, hangsúlyozva, Magyarország az egyik olyan európai ország, amelyik a legtöbb és legátláthatóbb adatot szolgáltatja.

A kórházi kezelésekkel összefüggő megbetegedések aránya Magyarországon négy százalék, míg az európai 5,5 százalék - hangsúlyozta.

A képviselő nem fogadta el a választ, a parlament ezt 111 igennel, 34 nem és egy tartózkodás ellenében tette meg.

DK: mikor oldják fel a kórházi a létszámstopot

Gréczy Zsolt (DK) arról beszélt, hogy miközben ezrek halnak meg a megfelelő ellátás hiányában, nincs elég orvos, kórházi osztályok zárnak be, már ott tart a spórolás, hogy nem lehet tudni, a kórházak felvehetnek-e orvosokat és ápolókat.

Az egyik bejelentés arról szól, hogy nincs létszámstop, a másik arról, hogy azt igyekeznek feloldani - mondta.

Mikor oldják fel ezt a létszámstopot, mikor vehetnek fel újra orvost és ápolót a kórházak - kérdezte.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára cáfolta a képviselő által említett, a kórházi dolgozók felvételének stopjáról szóló sajtóhírt. Tíz év alatt 770 milliárd forinttal emelkedett az egészségügyre fordított költségvetési összeg - hangsúlyozta, az egészségügyi béremeléseket soroló államtitkár.

A kérdező nem, de az Országgyűlés elfogadta a választ 112 igennel, 37 nem és egy tartózkodás ellenében.

Párbeszéd: mi lesz a volt akadémiai kutatóintézeti hálózat sorsa?

Mellár Tamás (Párbeszéd), arról érdeklődött, hogyan képzeli el a kormányzat a rendszer működését, mikor lesz annak alapító okirata és szervezeti-működési szabályzata.

Választ várt arra, hogyan működik majd változatlan feladatokkal, de a hálózat nélkül az akadémia, milyen stratégia mentén működik majd az új szisztéma.

Válaszában Schanda Tamás, a szaktárca parlamenti államtitkára azt mondta: a kormányzat azt tűzte célul, hogy 2030-ra Magyarország az öt legélhetőbb európai állam egyikévé váljon, és ennek útja az innováció erősítése, amihez több és eredményesebb kutatásra van szükség.

Hangsúlyozta: a területre jövőre az ideinél 32 milliárd forinttal többet, összességében 150 milliárdnál nagyobb forrást fordít a kormányzat. Jelezte: van alapító okirata és szervezeti-működési szabályzata a kutatóintézet-hálózatnak.

A kérdező nem fogadta el a választ, a parlament viszont - 114 igen, 35 nem és egy tartózkodás mellett - megszavazta azt.

MSZP: valóban meg akarják változtatni az iskolaérettség megállapításának szabályait?

Hiller István (MSZP) az iskolaérettség megállapításának átalakítását tette szóvá. Kiemelte: az eljárás eddig nem volt bonyolult, a gyermeket legjobban ismerők döntöttek. A szülő javaslatára vagy kérésére, az óvodapedagógussal együtt történtek megbeszélések, és megállapodtak, hogy menjen-e a gyermek iskolába, vagy sem. A tervezet ezt a rendszert kívánja megszüntetni - mutatott rá a korábbi oktatási miniszter.

Hiller István kifejtette: ezentúl a szülőnek az Oktatási Hivatalhoz kell fordulnia a saját gyermeke ügyében, és a hivatal emberei a távolból feltöltött dokumentumok, orvosi leletek alapján döntenek. Ha a szülő ezt nem fogadja el, közigazgatási pert kezdeményezhet - mutatott rá.

Komolyan gondolják, hogy szülők ezrei arctalan és ismeretlen hivatali gárdától várhatják a megfelelő döntés megszületését? - tette fel a kérdést. Ez így ostobaság, évente 40 ezer gyermek sorsáról van szó - jelentette ki, és azt firtatta: tervezik-e megváltoztatni a szabályozást, vagy valóban ezt kívánják bevezetni.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára rámutatott: a kormány abból indul ki, hogy minél inkább a gyermekek érdekék szolgálja. Hasonló felkészültségű és képességű gyermekeket az ország bizonyos településein nem nyilvánítottak iskolaérettnek, máshol pedig engedtek volna iskolába menni. Kitért arra is, hogy az OECD-országok közül a legtöbb helyen a magyarhoz hasonló szabályozás van és 6 év a korhatár, elsősorban az angolszász országokban van ennél alacsonyabb kezdő időpont. Kiemelte: az új rendszer szerint, ha a gyermek fejlettségi foka olyan, lehetőség lesz arra, hogy ne menjen iskolába. Az a cél, hogy minden első osztályos körülbelül hasonló fejlettségi fokkal kezdje meg tanulmányait.

Kitért arra is, hogy nem ez volt az első intézkedés, hanem a három éves kortól kötelező óvodáztatás.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 110 igen, 46 nem és 2 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

Az azonnali kérdések órájában a Miniszterelnökséget vezető minisztert a dél-budai centrumkórházról is kérdezték hétfőn, az Országgyűlésben.

KDNP: lesz-e Dél-Budán centrumkórház?

Simicskó István (KDNP) arra kérdezett rá: lesz-e Dél-Budán centrumkórház? Utalt arra: a XI. kerület új polgármestert választott, aki úgy nyilatkozott, nem támogatja a centrumkórházat. Reményét fejezte ki, hogy ez nem tántorítja el a kormányzatot, és megépülhet az intézmény.

Gulyás Gergely úgy felelt: most a budapesti egészségügy megújítása van soron, az Egészséges Budapestért programra jövőre 42 milliárd forint áll rendelkezésre. A tervezési közbeszerzés van folyamatban, de kétség kívül új helyzet állt elő a választásokkal - mondta, hangsúlyozva: a kormány számára fontos az új vezetők véleménye, ezért arra kérte a főváros új vezetését, nyilatkozzon arról, hirdet-e kórházstopot.

Rámutatott ugyanakkor arra, hogy a kérdésben nincs sem fővárosi, sem kerületi hatáskör, és a főváros mintegy 4 millió ember egészségügyi ellátását biztosítja.

DK: visszaadják-e Újpestnek a kórházát?

A több mint százezres - vonzáskörzetével együtt közel kétszer ekkora - Újpest valamennyi kórházát bezárták az utóbbi években, pedig a helyiek kórházat akarnak - mondta Varju László (DK), ezzel a megfelelő szolgáltatások biztosítását kérve azonnali kérdésében a miniszterelnöktől.

Újpesten legyen újra egészségügyi ellátás, kórház! - kérte ellenzéki politikus.

Orbán Viktor miniszterelnök - a kérdést kétségtelenül jogosnak nevezve - megemlítette: egy kormánydöntés szerint november 30-ig egyeztetnie kell a kijelölt kormánytagnak a kerület vezetőjével arról, mi legyen a most üresen álló épület jövője, "tehát várjuk, hogy a polgármester úrral meg tudjunk egyezni".

Viszonválaszában a DK-s politikus örömét fejezte ki az egyeztetés miatt, "normális, tisztességes egészségügyi ellátást" kérve a térségnek.

Az újpestiek majd eldöntik, mit szeretnének, és a kormány kijelölt egy minisztert, hogy tárgyaljon a polgármesterrel arról, hogy mi legyen ezzel az üresen álló épülettel - közölte viszonválaszában Orbán Viktor, reményét fejezve ki, hogy mindenki számára kielégítő megoldás születik.