Kórházszövetség: Fokozatosan kell felszabadítani a kórházi ágyakat

A hazai állami kórházakban most jobb a helyzet járványügyi szempontból. Kiemelten védik ugyanis a fertőzésveszélynek fokozottan kitett helyeket - jelezte a Portfolio-nak adott interjújában Ficzere Andrea. A Magyar Kórházszövetség elnöke úgy vélekedett, hogy a tavaszi időszak tapasztalatai alapján könnyebb lesz a felkészülés az esetleges új kórházi hullámra, ebből a szempontból nagyon fontos a munkatársak pszichés felkésztése. Az egészségügyi dolgozók szempontjából pedig óriási jelentősége van a gyors tesztelésnek is, mert csak így lehet elkerülni a kontaktok esetében a kéthetes karantént és a munkából való kiesést. A kórházi szakemberrel beszélgettünk arról is, hogyan reagáltak a járvány első hulláma után a betegek, mennyire torlódtak fel a nem ellátott esetek és az is kiderült az interjúból, hogy ezen betegek ellátására plusz forrás kerülhet az állami rendszerbe.

Tanultunk-e a március-áprilisi időszakból és ha igen, mit?

Mindenképpen. Talán az egyik legfontosabb tanulság, hogy a kórházi ágyakat úgy kell fokozatosan szabaddá tenni, ahogy a járványügyi helyzet megkívánja. Az egészségpolitika kimondta: a biztosan fertőzött betegeket a Dél-Pesti Centrumkórházban és a Korányi Intézetben kell elkülöníteni, így lehetőség adódik a többi fekvőbeteg intézményben kezelt betegek fertőződésének elkerülésére.

Az persze nyilvánvaló, hogy amennyiben a két intézmény kapacitásai kimerülnek, a többi kórháznak is részt kell vállalni a feladatból, amelyre szabadon tartott ágyakkal kell felkészülnünk. Fontos azonban, hogy mindaddig, amíg a járványügyi helyzet engedi, minden ellátásra szoruló nem COVID-19 pozitív beteget is fogadjanak az intézmények

A tavaszi járványhelyzet tapasztalata az is, hogy nagyon kell vigyáznunk magunkra az intézményen belül, vagyis az egészségügyi dolgozóknak még fokozottabban kell ügyelniük a higiénés szabályok, a maszkhasználat betartására. Itt említeném meg a tesztelés fontosságát, mivel a kontaktok esetében akkor tudjuk kiküszöbölni a kéthetes karantént, ha gyorsan, gördülékenyen tudunk megbizonyosodni arról, hogy valaki nem vált fertőzötté, és visszatérhet a munkába. Ez a gazdaság és a családok szempontjából is nagyon fontos szempont, az egészségügyi ellátórendszerben pedig az egyik legkritikusabb feladat, hiszen a rendszer összeomlását jelentheti, ha a kollégáink karanténban töltött hetei nehezítik a betegellátást. (..)

Közben az intézmények adóssága tovább emelkedett idén. Mi a helyzet a kórházak gazdálkodásának, finanszírozásának frontján?

Megvolt és megvan a törekvés arra központilag és az intézményekben is, hogy ne termelődjön újra a kórházi adósság, azonban a járvány következtében a normál működés megakadt. Szerencsére a bevezetett bázisfinanszírozás megteremtette annak a lehetőségét, hogy a béreket, és a szükséges eszközöket ki tudják gazdálkodni a kórházak, azonban azt látni kell, hogy egy beteg ellátása – a megfelelő védelem biztosítása miatt - nagyobb költséggel járt a Covid-19 időszakában.

Szeptember elsejétől ismét teljesítményfinanszírozásra áll át a rendszer, valamint úgy tűnik, hogy a teljesítményvolumen-korlát felett is kapunk plusz forrást az elmúlt hónapokban feltorlódott betegek ellátására. Ez nagyon fontos és jó hír, mivel ez a plusz forrás hozzájárulhat az intézmények likviditásának fenntartásához, az adósságnövekedés megállításához, és javulhat a kórházak fizetési képessége a beszállítók felé, illetve ami a legfontosabb, nem lesz anyagi akadály annak, hogy a várakozó, esetleg már az alapbetegség szövődményeit cipelő betegeinket gyógyítsuk.

A hírek szerint közben gőzerővel zajlik a hazai egészségügy átalakításának folyamata egyszerre több minisztériumban. Mennyiben vonják be ebbe a kórházszövetséget?

A Belügyminisztérium a Magyar Kórházszövetség véleményét is kikérte az előkészítő munka során, emellett a tárca által tanácsadóként felkért Boston Consulting Group számára is összefoglaltuk javaslatainkat.

A kormány részéről az elmúlt hetekben, hónapokban elhangzott, hogy a járvány bebizonyította, hogy sok aktív ágyat tartósan krónikus ellátásra használnak az intézmények. Erre hogyan reagál a szövetség?

Sokszor, sok helyen elemeztük az okokat: azokat a kórházi ellátásra szoruló betegeket, akiknek nincs otthona, vagy esetleg még ápolásra szorulnak, nem tudjuk továbbküldeni, mert a krónikus ellátást biztosító intézményekben, osztályokon nincs kapacitás az ellátásukra. Mivel nem tehetjük őket ki az utcára, aktív ágyakon gondozzuk őket tovább, ami sem szakmailag, sem anyagilag nem jó megoldás. Maximálisan egyetértünk azzal a törekvéssel, hogy csökkentsük az aktív ellátás leterheltségét, és megoldást találjunk arra, hogy ezeket az ápolásra szoruló betegeket, jellemzően idős embereket krónikus ellátást biztosító helyeken, vagy a szociális szférában ápoljuk. Továbbiak a cikkben