Kormány: nem terheli majd adó a nyugdíjakat

A nyugdíjakat továbbra sem adóztatják meg és azok összege nem is fog csökkenni - jelentette ki az Európai Unió tisztviselőinek nyugdíjairól, valamint a nyugdíjbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló jogszabály parlamenti vitájában Soltész Miklós.

Kormány: nem terheli majd adó a nyugdíjakat
A jogszabályt előterjesztőként ismertető államtitkár elmondta, hogy a nyugdíjakat nem fogják megadóztatni, azoknak nem csökken majd az összege. Soltész Miklós felhívta a figyelmet, hogy az 1997-ben, a kötelező kétpilléres rendszer bevezetésekor jelent meg a törvényben az a szabály, hogy 2013-tól a bruttó keresetből, bruttó összegben kell megállapítani a nyugdíjakat. A bruttó megállapítás együtt jár az adófizetési kötelezettséggel - mondta Soltész Miklós, aki leszögezte, hogy továbbra is a nettó keresetből számítják a nyugdíjakat, amelyek nem lesznek adókötelesek.

A politikus hangsúlyozta, hogy 2010-ben, a kormányváltást követően azonnal megkezdték a nyugdíjrendszer átalakításának előkészítését, annak érdekében, hogy a bevételek és kiadások egyensúlyba kerüljenek. Az államtitkár a változtatás fontos elemének nevezte a korhatár előtti valamint a rokkantsági ellátások átalakítását.

A magán-nyugdíjpénztárból visszalépők is ígéretet kaptak arra, hogy hozzátartozóik özvegyi nyugdíjat igényelhessenek - ismertette a változtatásokat. Hozzátette, hogy a tagok számának csökkenése miatt több pénztár is megszűnhet, de ezek tagjai visszaléphetnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, miközben felvehetik a reálhozamot is.

A javaslat másik témakörére áttérve közölte, hogy az európai unió tisztségviselőinek nyugdíjtranszferéről szóló szabályozásnak már az uniós csatlakozást követően meg kellett volna születnie. Szavai szerint a változtatás nyomán a hazai és az uniós nyugdíjrendszer között hordozhatóvá válnak a megszerzett jogok. Az uniós tisztviselők közül azok jogosultak nyugellátásra, akik legalább tíz évig dolgoztak az EU valamelyik intézményénél - mondta. Aki kevesebb, mint tíz évet dolgozott a személyzeti szabályzat hatálya alatt, az az uniós rendszerben megszerzett nyugdíjjogosultságának biztosításmatematikai ellenértékét abba a tagállamba utalhatja, ahol pályáját folytatni fogja. A törvény mindkét élethelyzetet szabályozni fogja - közölte.

Fidesz: egy 1997-es törvény miatt kell most módosítani
Talabér Márta (Fidesz) hozzászólásában kiemelte: a most tárgyalt javaslat részben egy 2004 óta fennálló tartozás rendezése az Európai Unió felé, de nagyobb jelentőségű része a társadalombiztosítási nyugdíjjal kapcsolatos változások. Emlékeztetett rá, hogy a nyugdíjtörvény 1997-ben elfogadott módosítás jelentős változásokat hozott volna 2013-tól a nyugdíjszámításban. Ez azt is jelentette volna, hogy az akkor nyugdíjba vonulók nyugdíja jelentősen csökkent volna és a bruttó keresetben történő nyugdíjszámítás a nyugdíjak adóztatását is magával hozta volna. A jelenleg tárgyalt módosítás ezt előzi meg.

A kormánypárti politikus beszélt arról is, hogy a javaslat módosítja az özvegyi járadék, a hozzátartozói nyugellátások, az átmeneti bányászjáradék és a balettművészeti életjáradék szabályait is.
MSZP: a kormánynak nincs elképzelése a nyugdíjrendszerről
Sós Tamás (MSZP) arról beszélt: nincs társadalmi támogatottsága annak, amit a kormány tesz a nyugdíjrendszerben. Azt ugyanakkor elismerte, hogy a rendszert valóban sok helyen pontosítani kell, hiszen sok szabály okafogyottá vált, miután "a kormány szétverte a magánnyugdíjpénztári rendszert". Szerinte a Fidesz gondolkodás nélkül szüntetett meg jogosultságokat, azóta szembesültek ezeknek a következményeivel és ezért is van szükség most módosításokra.

Hangsúlyozta: nem volt társadalmi egyeztetés, nem vonja be a kormány a civil, vagy társadalmi szervezeteket a nyugdíjrendszer átalakításába. Ráadásul Sós Tamás szerint a magánnyugdíjpénztári rendszer megszüntetésével hatalmas lyukat ütöttek a nyugdíjrendszeren. Kiemelte: továbbra sem lehet tudni, hogy milyen fenntartható és megbízható nyugdíjrendszerben gondolkodik a kormány, a jelenlegi rendszer nem koherens, hanem rendkívül ellentmondásos, a kormánynak nincs egységes elképzelése.

Fidesz: a társadalom idősödik és fogyatkozik
A fideszes Iván László hangsúlyozta: a nyugdíjrendszer kialakításakor figyelni kell arra, hogy biztosíthatók legyenek a járadékok, ehhez pedig nem hagyható figyelmen kívül, hogy a magyar lakosság idősödik és fogyatkozik. A képviselő ezt statisztikákkal is alátámasztotta.

Beszámolt a nyugdíjrendszer módosításairól is, a többi közt arról, hogy a nők negyvenévi munkaviszony után jogosulttá válnak a juttatásra, valamint arról is, hogy megváltozott az évenkénti nyugdíjemelés mértékét befolyásoló úgynevezett indexálás módszere. A képviselő fontosnak tartotta a nyugdíjak reálértékének megőrzését.

Szintén a nyugdíjak reálértékének megtartását hangsúlyozta Rónaszékiné Keresztes Ildikó (Fidesz). Felhívta a figyelmet arra, hogy 2013-tól bárki kérhet adategyeztetést a nyugdíjbiztosítótól, bizonyos életkor felett pedig a pénztár ezt automatikusan megadja.

A kormány befagyasztotta a nyugdíjasok életszínvonalát
A független Szűcs Erika bírálata szerint a kormány befagyasztotta a nyugdíjasok életszínvonalát. Elfogadhatatlan lépésnek nevezte, hogy a kormány sokakat "úgy tessékelt ki a nyugdíjrendszerből", hogy a jogviszonnyal járó egyéb jogosultságokat is elvette tőle.
Azzal sem értett egyet, hogy a nők 40 év munkaviszony után jogosultak lesznek a járadékra, mert szerinte ez által 57-58 éves nők tízezer szám kerülhetnek be a nyugdíjasok körébe. Mint mondta, ez szembe megy a kormány azon elképzelésével is, hogy minél tovább munkában kell tartani az embereket.
A képviselő az előterjesztésben annak biztosítékát sem látja, hogy a nyugdíjkassza bevételi és kiadási oldala 15-20 év múlva is egyensúlyban lesz.