A légszennyezés tömegesen követel áldozatokat, csak egy katasztrófához képest kevésbé látványosan.
A légszennyezés egészségkárosító hatása miatt beperli a francia államot egy párizsi nő – adta hírül a minap az MTI a BBC News alapján –, mondván, képtelen megvédeni egészségét a légszennyezés hatásaitól. Az 56 éves jógaoktató 30 éve él Párizsban és egészsége romlik. Állapota még inkább súlyosbodott, amikor decemberben a légszennyezés rekordszintre rúgott. A nő ügyvédje szerint a légszennyezés 48 ezer francia halálát okozza évente, ezért meg akarják leckéztetni az államot, s példájukat mások is követni fogják.
A hírt szárnyaira kapta a sajtó, akárcsak a több mint fél évszázaddal ezelőtti, donarai, halálos áldozatokkal járó légszennyezési esetet, ami akkoriban az első ilyen jellegű híradás volt. Számos légszennyezés történt nyilván addig is, ám meglepő módon ez volt az első olyan súlyos következményekkel járó eset, amely elérte a sajtó érzékenységi küszöbét is, s így az részletesen beszámolt a történtekről. Eszerint 1948-ban az amerikai Donara városában tizenkilenc ember életét követelte a levegő kritikus minősége – idézte fel a múlt századi esetet egy konferencián prof. dr. Gelencsér András levegőkémikus kutató, a Pannon Egyetem rektora.
A még pusztítóbb, 1952-es londoni szmog négy napig tartott december elején, s olyan extrém körülmények uralkodtak a városban, amit ma elképzelni is nehéz. A kéndioxid koncentrációja 20-szorosa, a szállóporé 60-szorosa volt a mai egészségügyi határértéknek! A köd is fontos tényező volt a szennyezésben. Egy adott pillanatban – tehát nem halmozott értékekről van szó – a felszíntől 100-150 méteres magasságig 800 tonna kénsav, 1000 tonna korom, 17 tonna sósav és 14 tonna hidrogén-fluorid volt a levegőben. Statisztikai számításokkal vizsgálták a többlethalálozást, s arra jutottak, hogy négy nap alatt négyezren, az azt következő négy hónap alatt pedig nyolcezren haltak meg! A magas szám is bizonyítja, hogy a levegő minősége komoly egészségügyi kockázatot jelent, különösen a városi lakosságra nézve. Szerencsére ez a típusú levegőszennyezés ma már történelem, még Kínában sem történt ekkora szennyezés, illetve nem koncentrálódott a levegőben ilyen mennyiségben hidrogén-fluorid, mutatott rá Gelencsér András.
Ha ez a múlté is, azért egyáltalán nem nyugodhatunk meg. A légszennyezés legkritikusabb összetevője ma a városi szállópor (PM10), amely veszélyes összetevőket tartalmaz, ugyanis a nanoméretű koromrészecskék gyakorlatilag akadály nélkül jutnak át az érfalakon. A modern autómotorok ugyan kevesebb, de még kisebb nanorészecskéket bocsátanak ki, mint a régi dieselek. A PM10 összetevői között találhatóak az égésből származó rákkeltő szerves vegyületek, a gépjárművek katalizátoraiból származó nanoméretű fémrészecskék, valamint a fékbetétek, gumiabroncsok kopásából származó részecskék és még sok más összetevő, valamint a légkörben keletkező szerves nitrátvegyületek, baktrériumok, vírusok.
Az ember szervezetében a legnagyobb anyagbevitel a légzés: naponta 30 kilogramm levegőt veszünk magunkhoz a szennyezéssel együtt, s így a szállóport, mint egy tablettát „veszik be" a városlakók nap mint nap – érzékeltette az állapotokat, majd egy tüdőmetszet fotóját vetítette fel, amely tele volt fekete pöttyökkel, azaz koromcsomókkal. A szövetdarabka egy nem dohányzó városlakótól származott.
A városi szállópor becslések szerint 0,7 százalékkal növeli a mortalitást, a hörgők megbetegedése és a köhögés kialakulása legalább 3 százalékkal nő – természetesen a növekvő tüneteket nehéz vizsgálni, ezek csak becsült adatok, jelezte. A WHO becslése szerint évente 400 ezer többlethalálozást okoz a levegőszennyezettség. Míg a dohányzás miatt négy évvel csökken a várható élettartam, addig a rossz minőségű levegő egy évvel rövidítheti meg az életünket 2000-es adatok szerint, de 2020-ra javulást prognosztizálnak.
Közismertek a levegőszennyezés (krónikus) egészségkárosító hatásai, ilyenek az allergia és a hiperszenzitivitás, az asztma, a légzőrendszer egyéb megbetegedései, a tüdőrák gyakoriságának növekedése, a COPD (régi nevén: hurut), sőt: magzati károsodás is előfordulhat.
A levegőminőség javulásának egészségügyi hatásairól egy dublini vizsgálat adatai állnak rendelkezésre: a városban1990-ben tiltották be magas kéntartalmú szén használatát, majd 13 éven keresztül monitorozták, hogy ez milyen egészségügyi hatással jár. Eszerint a PM10 koncentráció 70 százalékos csökkenésének köszönhetően a légúti mortalitás 15, a szív- és érrendszeri betegség mortalitása 10 százalékkal csökkent.
Az újabb fenyegetés, a globális felmelegedés is hordoz légszennyezési problémákat, ugyanis a kialakuló hőhullámok extrém szmogveszéllyel járnak. A 2003-as európai hőhullám 70 ezer ember életét követelte, s becslések szerint ebből 20-38 százalék közé tehető a szmog miatt elhunytak aránya. Nem véletlen, hogy a második világháború óta bekövetkezett legnagyobb katasztrófának minősíthető a kéthetes, augusztusi hőhullám és a vele együtt jelentkező légszennyezés. A széndioxid koncentráció növekedésének hatására ráadásul a parlagfű allergénfehérje termelése is növekszik, ami rossz hír az allergiásoknak.
A levegőkémia tudományág megszületésének és a kutatásoknak köszönhetően a levegőminőség romlásának okait mára jórészt sikerült tisztázni, ám az idők során jelentősen módosult összetételű levegő beszívásának lehetséges következményeivel nem vagyunk igazán tisztában, jegyezte meg Gelencsér András.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!