Koronavírus: a legfrissebb hírek a nagyvilágból

Ukrajnában megint gyorsult a fertőzés terjedése

Ukrajnában ismét gyorsult a koronavírus-járvány terjedése, szerdára csaknem négyezer új koronavírusos beteget jegyeztek fel, velük együtt az eddig azonosított fertőzöttek száma meghaladta az egymillió-kétszázezret, és megint több mint kétezren kerültek kórházba.

A hivatalosan közölt adatok alapján az elmúlt napban 3726 új esettel 1 200 833-ra nőtt az azonosított fertőzöttek száma, az elhunytaké pedig 145 áldozattal 22 202-re. Eddig 980 085-en gyógyultak meg, közülük előző nap több mint 14 ezren, az aktív betegek száma így csaknem 10,7 ezerrel 198 546-re csökkent. Előző nap viszont ismét rendkívül sok, 2430 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús új beteg került kórházba.

A legtöbb új beteget, 437-et megint az ország legfertőzöttebb területén, a fővárosban jegyezték fel. Kijevben Vitalij Klicsko főpolgármester tájékoztatása szerint velük együtt az azonosított fertőzöttek száma meghaladta a 127 ezret, az elhunytaké 16-tal 2308-ra nőtt. Klicsko napi online tájékoztatóján közölte, hogy ha tovább romlik a helyzet a fővárosban, és elvesztik az irányítást fölötte, akkor ismét zárlatot vezetnek be. További részletekbe nem bocsátkozott. Emlékeztetett arra, hogy jelenleg Kijevben, éppúgy, mint a ország egészében, a korábbi, adaptív karantén narancs színű veszélyességi besorolásának megfelelő szabályok vannak érvényben. Kérte a fővárosiakat, hogy mindenképpen tartsák magukat ezekhez a szabályokhoz, továbbá az általánosan érvényben lévő kötelező maszkviseléshez, a távolságtartáshoz és a kézfertőtlenítéshez.

A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint a vendéglátóhelyek nappal zavartalanul nyitva tarthatnak, de az éjszakai órákban csak elvitelre szolgálhatnak ki vendégeket, a sport-, kulturális és egyéb rendezvényeken legfeljebb húsz fő vehet részt. Az iskolákban a tanítás újrakezdődhetett a héten, viszont a tanintézetekben tartott rendezvényeken korlátozzák a résztvevők létszámát.

A csehek többsége már beoltatná magát

Csehországban emelkedik azok aránya, akik szeretnék beoltatni magukat a koronavírus ellen. Az oltási kedv növekedésének legfőbb oka, hogy az emberek ezzel kívánják megvédeni közvetlen környezetüket a járvány ellen - jelentette szerdán a cseh közszolgálati hírtelevízió (CT24) egy országos felmérés eredményére hivatkozva. A STEM/MARK közvélemény-kutató intézet január közepén készített országos felméréséből kiderült, hogy a megkérdezettek 58 százaléka beoltatná magát a Covid-19 ellen, míg 25 százalék ezt határozottan ellenzi. December közepén csak a megkérdezettek 44 százaléka akarta beoltatni magát, az emberek majdnem fele pedig nem. Az ellenzők álláspontjukat leginkább azzal indokolják, hogy nem bíznak a jelenleg hozzáférhető oltóanyagokban. A felmérést a Cseh Televízió rendelte meg.

"Ez egy jó irányú változás. Azt szeretném, ha legalább 70 százalék támogatná az oltást" - kommentálta Jan Blatny egészségügyi miniszter a felmérés eredményét.

A csehek kétharmada az oltást tartja a járványhelyzetből kivezető legjobb útnak, ellenkező véleményt 22 százalék fogalmazott meg. A megkérdezettek 60 százaléka hajlandó lenne részben vagy teljesen a vakcina árát is megfizetni, míg 40 százalék szerint annak ingyenesnek kell lenni. Minden hatodik megkérdezett ember kötelezővé tenné a koronavírus elleni oltást. Az oltási kampány kormány általi megszervezésével viszont csak a csehek negyede elégedett, a megkérdezettek majdnem fele elégedetlenségének adott hangot. Elégedetlen az ellenzék is, és a pártok jelezték, hogy a probléma megvitatására rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezik.

Az egészségügyi minisztérium hivatalos kimutatása szerint szerda reggelig 222 450 oltást adtak be az orvosok. Mintegy 18 ezer személy már a vakcina második adagját is megkapta.

Az egészségügyi miniszter ismételten kijelentette, hogy a csehek jelenleg csak az Európai Unió által engedélyezett oltóanyagokat tervezik használni, az oroszokkal és a kínaiakkal egyelőre nem tárgyalnak oltóanyagaik esetleges megvásárlásáról. Az oltás első hullámában a csehek kiemelten az egészségügyben dolgozókat és az idősotthonokban lakókat oltják be. Január közepétől a szociális intézményeken kívül élő 80 év felettiek is regisztrálhatják magukat oltásra. A miniszter szerint eddig több mint 200 ezer személy jelentkezett be.

Jan Hamácek belügyminiszter, az országos válságstáb elnöke ezt kevésnek nevezte szerdai prágai sajtóértekezletén, és közölte, hogy a hatóságok a közeli napokban tájékoztató levelet is küldenek az érintetteknek. Csehországban a 80 éven felüli lakosok száma mintegy 441 ezer. Az egészségügyi tárca szerint januárban 347 ezer, februárban 272 ezer, márciusban pedig 662 ezer személy beoltását tervezik. Csehországban is problémát okoz, hogy a vakcinagyártó Pfizer cég a következő két-három hétre az eredetileg tervezett szállítások mintegy 20 százalékos csökkenését jelezte.

Bár a csehországi járványhelyzet az utóbbi napokban mérsékelten javul, a kormány nagyon óvatosan viszonyul az érvényben lévő óvintézkedések esetleges enyhítéséhez. Jan Blatny szerint ezeket csak akkor fogják mérsékelni, ha a kórházban kezeltek száma 3000 alá esik. Ilyen helyzet legutóbb október közepén volt. Jelenleg a kórházakban mintegy 5500-6000 személyt kezelnek.

Moszkvában megszűnt a távmunka-kötelezettség

A moszkvai járványhelyzet fokozatos javulása miatt Szergej Szobjanyin polgármester visszavonta szerdán azt a rendeletét, amelynek értelmében az orosz főváros vállalatainak távmunkában kellett alkalmazniuk alkalmazottjaik 30 százalékát a koronavírus elleni védekezés jegyében. Megszűnt a vendéglátóegységek éjszakai működésére vonatkozó korlátozás is a fővárosban. Szobjanyin az új-moszkvai Kommunarka új mentőállomásának átadásán azt is bejelentette, hogy a koronavírus-fertőzöttek kezelésére átalakított klinikák egy része visszatérhet a normális működéshez, mert a fővárosnak jelenleg a szakápoláshoz szükséges ágytartalék duplája áll a rendelkezésére. Hozzátette, hogy a fertőzésszám csökkenése ellenére a súlyos betegek aránya továbbra is magas, ezért fenn kell tartani az elővigyázatosságot.

Oroszországban az igazolt új koronavírusos fertőzöttek száma az elmúlt napon 17 741-gyel 3 774 672-re emelkedett a szerdán közzétett hivatalos adatok szerint. Ez a legalacsonyabb adat október 29. óta. A legtöbb új fertőzöttet, 29 935-öt december 24-én mutatták ki Oroszországban. A növekmény 0,47 százalék, az új esetek 10,3 százaléka tünetmentes. Az aktív fertőzöttek száma 501 113, a halálos áldozatoké 594-gyel 71 076-ra, a felépülteké pedig 27 922-vel 3 202 483-ra emelkedett. Moszkvában a fertőzések száma 1837-tel 919 662-re, a halálozásoké 75-tel 13 175-re, a felgyógyultaké pedig 5924-gyel 791 320-ra nőtt.

Az országban a járvány kezdete óta több mint 100,3 millió, az elmúlt napon pedig mintegy 342 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Új koronavírusos fertőzés gyanújával 648 080 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.

Horvátországban stagnál, Szlovéniában enyhén nőtt az új esetek száma

Horvátországban már két és fél hete ezer alatt van az újonnan azonosított koronavírus-fertőzöttek napi száma, Szlovéniában ugyanakkor enyhe növekedés tapasztalható az elmúlt héthez képest - közölte a helyi sajtó szerdán.

Szlovéniában szerdára 1850-nel 161 662-re nőtt a regisztrált fertőzöttek száma, ez nyolcszázalékos növekedést jelent az egy héttel ezelőtti adathoz képest. Az utóbbi 24 órában 19 beteg hunyt el, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel 3425-re emelkedett. A koronavírusos betegek közül 1144-en vannak kórházban, 172-en intenzív osztályon. Az aktív fertőzöttek száma 17 905. Az országban eddig 51 128 embert oltottak be a koronavírus ellen.

Mivel Szlovéniában már megjelent a brit vírustörzs, ezért a szlovén kormány a nap folyamán felülvizsgálhatja a már bejelentett enyhítéseket, és akár újabb szigorításokat is bevezethet. Miután Szlovéniában a múlt héten regisztrálták először a vírusmutánst, visszamenőleg, január 11-től újból megvizsgáltak közel ezer pozitív mintát, amelyből 16-nál egyezést találtak a brit vírustörzzsel. Ljubljana Szlovákiából szerzett be olyan teszteket, amelyek kimutatják a mutáns vírust.

A szomszédos Horvátországban az utóbbi 24 órában 857 új fertőzöttet azonosítottak, a járvány kezdete óta számuk elérte a 230 359-et. Egy nap alatt 31 újabb beteg halt bele a fertőzés okozta Covid-19 betegség szövődményeibe, a halottak számát 4913-ra emelve. Kórházban 1381 beteget ápolnak, közülük 135-en vannak lélegeztetőgépen. Az aktív esetek száma 3050. Eddig közel 70 ezer embert oltottak be a koronavírus ellen, ebből 46 ezren az első adag, míg közel 12 ezren már a második adag vakcinát is megkapták. Horvátország az enyhítések bevezetését ahhoz kötötte, hogy mennyi oltóanyag érkezik a közeljövőben az országba, megjelenik-e a brit vírustörzs, és ha igen, milyen következményei lesznek.

Már alig bírják a terhelést a kórházak Izraelben

Izraelben már alig bírják a terhelést a kórházak a Covid-betegek magas száma miatt, a mentők a parkolókban várakoznak az új betegekkel  - jelentette a 12-es kereskedelmi televízió szerdán. Az utóbbi napokban a tévékben aggasztó képsorokon mutatták a koronavírusos betegeket kezelő kórházi osztályok zsúfoltságát, a befogadásra várakozó, sorban álló mentőautókat.

A többhetes zárlat ellenére is alig csökken a betegek száma, és ha péntekig a törvényhozóknak nem sikerül ismét meghosszabbítani egy héttel a szigorú országos zárlatot, akkor vasárnap véget ér a karantén, és megkezdődhet a nyitás a rendkívül magas koronavírus-fertőzési adatok ellenére. A tervek szerint szerdán az egyre súlyosabb helyzetben a kneszet megszavazza a törvényt a koronavírus elleni óvintézkedéseket megsértők bírságainak megduplázásáról, ami ellen korábban az ultraortodox és az arab pártok képviselői tiltakoztak.  

Riasztó jelenség, hogy a fiatalok és a gyerekek egyre nagyobb arányban betegednek meg, amit a gyorsabban terjedő brit vírusváltozat mellett az idősebbek egyre magasabb oltottságával is magyaráznak. A 90 évnél idősebbek 86,6 százalékát, a 80 és 90 év közöttiek 84 százalékát, a 70 és 80 közöttiek 90,9  százalékát, a 60 és 70 év közöttiek 73,6 százalékát, az 50 és 60 közöttieknek pedig már 60,5 százalékát legalább egyszer beoltották a  Pfizer és a BioNTech közösen kifejlesztett oltóanyagával.  

A 2021-ben azonosított fertőzöttek 45 százaléka 17 év alatti volt, noha az iskolák - legalábbis az állami rendelkezéseket betartó településeken és közösségekben - zárva vannak. Az idei páciensek 15 százaléka kiskorú volt, külön osztályokat kellett nyitni több kórházban a gyerekek számára, sőt a jeruzsálemi Hadassza kórházban intenzív osztályt is létesítettek ellátásukra. Az osztályt vezető Uri Pollak professzor a 12-es tévének elmondta, hogy a járvány első hullámában a kórházba kerülő betegek 5 százaléka volt gyermek, de az őszi második hullámban már 10 százalékra, és a jelenlegi, téli hullámban 15 százalékra nőtt az arányuk.

Kedden 80 391 embert oltottak be először és 119 320-at másodszor - három hét elteltével - a Pfizer és a BioNTech vakcinájával Izraelben. Az oltási kampány kezdete, december 20. óta 2 768 202-en - az ország lakosságának 30,04 százaléka - kapták meg az első és 1 377 803-an a második dózis vakcinát.

Hétfőn 83 367 tesztből 7737 vírushordozót azonosítottak, ami 9,6 százalékos arányt jelent. Tavaly március óta 617 168-an fertőződtek meg koronavírussal a mintegy 9,3 millió lakosú Izraelben. A harmadik járványhullám mostani, visszavonuló szakaszában 76 708 aktív fertőzöttet tart nyilván az egészségügyi minisztérium, 1787 beteget ápolnak a kórházakban, közülük 1141-en súlyos állapotban vannak és 311 ember van lélegeztetőgépen. A SARS-CoV-2 vírus okozta betegségben tavaly február óta 4513-an haltak meg Izraelben.

A szerb elnök újabb gazdasági mentőcsomagot jelentett be

Újabb gazdaságélénkítő mentőcsomagot jelentett be Aleksandar Vucic szerb elnök, aki a közszolgálati televízió műsorában arról beszélt, a koronavírus-járvány sújtotta vállalatok mellett Belgrád ismét segít az állampolgárokon is. Tavaly tavasszal, a járvány kitörése után nem sokkal minden szerb állampolgár 100 eurót (közel 36 ezer forint) kapott az országtól a koronavírus-járvány okozta nehézségek orvoslására.

A szerb államfő kedd esti bejelentése szerint májusban és novemberben ismét minden állampolgár kap támogatást, ezúttal 30-30 eurót (összesen 21 500 forint), a nyugdíjasok pedig emellett további 50 euróra számíthatnak (mintegy 18 ezer forint). A támogatás az állampolgárok bankszámlájára dinárban érkezik, Szerbiában a közbeszédben azonban inkább eurós összegeket használják. "Ez háromszori ajándékot jelent a nyugdíjasoknak, kétszeri ajándékot a többi nagykorú állampolgárnak" - hangsúlyozta Aleksandar Vucic. Hozzátette: "ez szerb pénz a szerb államkasszából a komoly, szerb államtól".

A főként az idegenforgalmat és a vendéglátást, valamint a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat érintő, vissza nem térítendő támogatásokat, illetve kedvezményes hiteleket tartalmazó intézkedéscsomag összesen 2,5 milliárd eurót (895 milliárd forint) tesz ki, tavaly Belgrád már 5,5 milliárd euróval (1970 milliárd forint) segítette a vállalkozásokat és a lakosságot. "Borzasztóan szeretnénk tovább erősíteni a magánszektort, szükségünk van erre a növekedésre, azért vesszük fel az oltást is, hogy megvédjük az emberek életét, és növekedni tudjunk" - mutatott rá az államfő.     

A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma szerdára Szerbiában 2080-nal 387 206-ra, Koszovóban 288-cal 58 687-re, Észak-Macedóniában 444-gyel 91 174-re, Montenegróban 565-tel 59 262-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 389-cel 120 534-re növekedett. A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában 19-cel 3924-re, Koszovóban öttel 1471-re, Észak-Macedóniában 21-gyel 2812-re, Montenegróban héttel 777-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 27-tel 4553-ra nőtt.

Meghaladta 100 ezret a halálos áldozatok száma Nagy-Britanniában

A keddi adatok szerint meghaladta a százezret a koronavírus-járvány halálos áldozatainak száma Nagy-Britanniában. A brit egészségügyi minisztérium kedd este közzétett napi összesítése alapján az elmúlt 24 órában 1631 halálesetről érkezett jelentés, és ez azt jelenti, hogy Nagy-Britanniában eddig 100 162 halálos áldozata van a koronavírus-fertőzés okozta Covid-19 betegségnek.

A brit kormány számítási módszertana a koronavírus-fertőzés megállapításától számított 28 napon belüli haláleseteket veszi figyelembe. A világ országai közül csak az Egyesült Államokban, Brazíliában, Indiában és Mexikóban haltak meg ennél többen a Covid-19 betegség szövődményeiben. Nagy-Britannia az egyedüli ország Európában, ahol százezernél több halálos áldozata van a koronavírus-járványnak.

Az újonnan azonosított koronavírus-fertőzések száma ugyanakkor folyamatosan és jelentősen csökken: a kedden véget ért egyheti időszakban országszerte 222 898 új fertőzést szűrtek ki, 79 904-gyel, 26,4 százalékkal kevesebbet, mint egy héttel korábban. A brit egészségügyi minisztérium adatai szerint a kedd estével zárult 24 órában országszerte 20 089 új koronavírus-fertőzést szűrtek ki. Ez is jelentős csökkenés, a hónap első felében ugyanis még minden nap messze 60 ezer felett, nem egyszer 70 ezer közelében járt a tesztekkel újonnan azonosított fertőzések száma.

Boris Johnson miniszterelnök a Downing Streeten tartott kedd esti sajtóértekezletén kijelentette, hogy a koronavírus-járvány a legnagyobb válság Nagy-Britanniában a második világháború óta. Johnson ígéretet tett arra, hogy amint a nemzet túljut ezen a válságon, méltó módon megemlékezik az áldozatokról, köztük azokról is, akik a koronavírus-járvány elleni küzdelem első vonalában dolgozva az életüket adták azért, hogy másokét megmenthessék. Hozzátette: a megemlékezés pillanata egyben azok megünneplésének pillanata is lesz, akiknek zsenialitása és kitartása elősegítette a koronavírus elleni oltóanyagok kifejlesztését, és azoké is, akik az ország történetében példátlan erőfeszítéssel szervezik a már folyó nagy-britanniai oltási kampányt.

A brit kormányfő elmondta, hogy országszerte már több mint 6,8 millióan részesültek a koronavírus elleni vakcinában. A brit egészségügyi minisztérium által a sajtótájékoztatóval egy időben közzétett részletes ismertetés szerint az előző este zárult 24 órában 279 757 embert oltottak be, így 6 853 327-re - a teljes brit lakosság több mint tíz százalékára - emelkedett azoknak a száma, akik az oltási kampány december 8-i kezdete óta az első dózist megkapták. A második adagot eddig 472 446 embernek adták be, így a beadott első és második adagok száma átlépte a 7,3 milliót.

A brit kormány eddig hét gyártótól csaknem 370 millió adag oltóanyagot rendelt, és hivatalos célkitűzése az, hogy február 15-ig a legveszélyeztetettebb lakossági csoportok mindegyik tagja - 16 millió ember - megkaphassa a koronavírus elleni oltásnak legalább az első dózisát, őszre pedig a teljes felnőtt lakosság részesüljön a vakcinában.

Romániában tíz nappal elhalasztják 35 ezer előjegyzett személy oltását

Romániában az oltóanyag hiánya miatt tíz nappal elhalasztják 35 ezer előjegyzett személy oltását - jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Valeriu Gheorghita katonaorvos, az oltási kampány koordinátora. Gheorghita elmondta: az elmúlt héten 51,3 százalékkal kevesebb oltóanyag érkezett, mint amennyinek a szállítási ütemterv szerint érkeznie kellett volna, és ez felborította az oltási terveket. Jelenleg 117 ezer adag vakcinával van kevesebb, mint amennyire szükség lenne. A katonaorvos hozzátette: gondoskodnak arról, hogy mindenki számára, aki az első oltást már megkapta, legyen oltóanyag a második oltásra is.

A kialakult helyzetet úgy próbálják orvosolni, hogy tíz nappal eltolják az első oltás már rögzített időpontját egy bizonyos kategória esetében. Hozzátette: nem módosítják a 65 év fölöttiek és a krónikus betegek oltási időpontjait. Annak a 35 304 személynek kell az előjegyzettnél tíz nappal későbbi időpontban oltásra jelentkeznie, akik a társadalom számára kulcsfontosságú területeken dolgoznak, és ezért kerültek be az oltási kampány második szakaszába. E csoportba tartoznak többek között a rendőrök, a katonák, a tanárok, és az államigazgatásban dolgozók. Akik ebből a kategóriából a január 28. és február 11. közötti időszakra voltak előjegyezve, azoknak tíz nappal később kell oltásra jelentkezniük a rögzített oltóközpontban, az előjegyzett időpontban. Az érintetteket elektronikus levélben és SMS üzenetben is értesítik a módosításról.

A koordinátor azt is jelezte, hogy az oltási kampány első szakaszában - amikor az egészségügyi és szociális intézmények személyzete kaphatta meg az oltást - mindeddig 209 ezer személyt oltottak be, és további több mint húszezren várnak még az első adag vakcinára. A január 15-én kezdődött második szakaszban eddig 175 ezer 65 év fölötti, vagy krónikus betegségben szenvedő, és közel 18 ezer szociális otthonban gondozott személyt oltottak be. Mellettük közel 57 ezer olyan személy is megkapta az első oltást, aki a társadalom számára kiemelten fontos munkát végez. Valeriu Gheorghita azt is jelezte, hogy az oltási kampány internetes platformja 1,8 millió időpontot rögzített április 15-ig az első és a második oltásra.

Romániában immár csak Temes megyében haladja meg a hármat az elmúlt 14 napban jegyzett új fertőzések ezer lakosra számított száma. A járvány terjedésének a lassulása következtében Bukarestben hétfőtől kinyitottak a vendéglők, mozik és színházak, de csak korlátozott számban fogadhatnak vendégeket, nézőket. Megjelent azonban a fővárosban a vírus Egyesült Királyságból terjedő veszélyesebb törzse is. Egy iskolában feltehetően ez a vírustörzs fertőzött meg kilenc embert. A minták elemzése folyamatban van.

Klaus Iohannis román elnök korábbi bejelentése szerint a február 8-án kezdődő második félévtől várhatóan újra kinyitnak az iskolák, ha nem fordul rosszra a járványhelyzet. Azokon a településeken tér vissza a gyermekek minden korcsoportja az óvodákba és iskolákba, amelyeken 1,5 ezrelék alatti a fertőzöttségi ráta. Az ennél nagyobb fertőzöttségi mutatóval rendelkező településeken csak az óvodások, elemi iskolások és esetleg a cikluszáró osztályokba járó diákok térhetnek vissza az osztálytermekbe.

Az orosz kormányfő februárra ígérte a második orosz vakcina tömeggyártását

Oroszország februárban megkezdi a Covid-19 elleni második vakcinája, a novoszibirszki Vektor kutatóközpont által kifejlesztett EpiVacCorona tömeggyártását - jelentette be Mihail Misusztyin miniszterelnök az orosz kormány járványellenes koordinációs tanácsának keddi moszkvai elnökségi ülésén. Misusztyin elmondta, hogy erre az oltóanyagra a kabinet több mint 2 milliárd rubelt különített el (több mint 8 milliárd forintot). Mint mondta, a Csumakov-központ által kifejlesztett harmadik vakcina, a CoviVac márciusban kerül polgári forgalomba.

Kirill Dmitrijev, az oltóanyagok fejlesztését finanszírozó Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója a davosi gazdasági fórumon felszólalva közölte, hogy az első orosz vakcinát, a Szputnyik V-t eddig 14 országban jegyezték be. Irán kedden jelentette be az engedély megadását. Dmitrijev szerint azoknak az országoknak a száma, ahol a Szputnyik V-t regisztrálták, moszkvai várakozások szerint két héten belül meg fogja haladni a 25-öt.

A lakosság tömeges védőoltása alapvetően a Szputnyik V-vel folyik Oroszországban, de kismértékben EpiVacCoronát is alkalmaztak. Tatyjana Golikova miniszterelnök-helyettesnek a Rosszija 1 televízióban szombaton elhangzott tájékoztatása szerint az országban 2250 oltópont működik. Közölte, hogy az országban eddig 7,6 millió adag vakcinát gyártottak, amiből 2,1 millió dózist szállítottak a régióknak. A tervek szerint az orosz egészségügyi intézményeknek 2021 első negyedévében 17 millió adagot kell megkapniuk.

Anna Popova, a fogyasztóvédelmi felügyelet (Roszpotrebnadzor) vezetője a parlament alsóházának keddi plenáris ülésén kijelentette, hogy a vakcinációban az orosz állampolgárok elsőbbséget élveznek. Mint mondta, az Oroszországban élő, vagy a járvány miatt az országban rekedt külföldi állampolgárokat és migránsokat egyelőre nem fogják beoltani, de amint lehetőség nyílik rá, ezt is megteszik majd. Venkates Varma, India moszkvai nagykövete a TASZSZ-nak nyilatkozva kedden kijelentette: bízik benne, hogy az elkövetkező hónapokban beindul a Szputnyik V gyártása, amelyből oroszországi és más országokba irányuló exportra is futja. Az RFPI több mint 100 millió adag vakcina előállítására szerződött a Hetero indiai céggel. A moszkvai indiai misszióvezető maga is megkapta a Szputnyik V első komponensét.

Oroszországban keddre meghaladta a százmilliót a Covid-19-járvány kezdete óta elvégzett laboratóriumi tesztek száma, miközben az újonnan azonosított koronavírusos fertőzöttek száma az elmúlt napon csak 18 241-gyel emelkedett, 3 756 931-re növelve az eddigi fertőzöttek számát. A hivatalos adatok szerint ez a legalacsonyabb napi növekmény október 30. óta, amikor 18 283 új megbetegedést diagnosztizáltak. A legtöbb új fertőzöttet, 29 935-öt december 24-én mutatták ki Oroszországban.

Szlovákiában meghalt egy idős férfi, miután beoltották

Szlovákiában meghalt egy idős férfi, miután beoltották a koronavírus elleni vakcinával - jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség kedden. A 79 éves férfi több krónikus megbetegedésben is szenvedett, és a boncolás során azt állapították meg, hogy ezek voltak a halálának elsődleges okai, ugyanakkor az oltás nemkívánatos mellékhatásaiként fellépő láz és elgyengülés is hozzájárult a halálához - írta a szlovák hírügynökség az Állami Gyógyszerfelügyeleti Intézet (SÚKL) tájékoztatására hivatkozva. Az intézet az oltás és az elhalálozás közti okozati összefüggést "lehetségesnek" minősítette, ami közepes valószínűséget jelez az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által a hasonló esetek jellemzésére felállított 5 fokozatú skálán.

A SÚKL szóvivője az eset kapcsán kiadott állásfoglalásában hangsúlyozta: az oltás szükségességét egyénileg kell megítélni a több krónikus megbetegedéssel küzdő időskorú személyek esetében, akiknél az enyhébb nemkívánatos mellékhatások is egészségügyi nehézségeket okozhatnak. A szlovák intézet eddig 353 olyan esetet regisztrált, amelyeknél fennáll a gyanú, hogy a koronavírus elleni oltás nemkívánatos mellékhatásairól van szó, ezek közül 24-et minősítettek súlyosnak.

A Szlovákiában is december végén megkezdett oltási program keretében eddig több mint 102 ezer személyt oltottak be, közülük hétfőn közel hatezret. Szlovákiában egyelőre csak egyfajta vakcinát használnak a koronavírus elleni oltásra, a Pfizer-BioNTech konzorcium termékét.

A Nemzeti Egészségügyi Információs Központ kedden közzétett adatai szerint hétfőn közel 11 ezer PCR típusú tesztet végeztek el Szlovákiában, s ezek alapján 1590 új fertőzöttet regisztráltak. Az újonnan regisztrált fertőzöttek száma néhány napja csökkenő tendenciát mutat, a haláleseteké viszont nem. Marek Krajcí egészségügyi miniszter pénteki sajtótájékoztatóján úgy vélekedett: Szlovákiában fokozatosan javul a járványhelyzet, ami azt jelzi, hogy az ország már túl van a koronavírus okozta járvány második hullámának csúcspontján.

Az országban a kór tavaszi megjelenése óta PCR-teszttel mintegy 238 ezer személynél mutatták ki a koronavírus jelenlétét, és eddig már több mint 1 millió 709 ezer ilyen típusú vírustesztet végeztek el. A gyógyultnak nyilvánítottak száma közel kétszázezer, s jelenleg 3263 fertőzöttet kezelnek kórházban. Hivatalos források 4260 halálesetet tulajdonítanak a kórnak, ez a szám hétfőn 192-vel emelkedett.

Brit oltásügyi államtitkár: Nagy-Britanniában lesz elég vakcina

Nagy-Britanniában lesz elegendő vakcina a koronavírus elleni oltási programban megjelölt célok teljesítéséhez - mondta kedden a program irányításáért felelős egészségügyi államtitkár. Nadhim Zahawi a BBC televízió hírműsorában kijelentette: az ellátási helyzet "feszes", de a nagy-britanniai oltási kampány jó úton halad annak a kormányzati tervnek a végrehajtása felé, amelynek célja a legveszélyeztetettebb lakossági csoportok minden tagjának beoltása február közepéig.

A brit kormány egyesített oltásügyi bizottsága (Joint Committee on Vaccination and Immunisation, JCVI) az oltási kampány december 8-i kezdetére elsőbbségi listát állított össze arról, hogy az egyes lakossági csoportok milyen sorrendben juthatnak hozzá a koronavírus elleni vakcinához. A 25 oldalas útmutatás szerint a lista élén az idősotthonok lakói és gondozóik mellett a 80 éven felüliek, valamint az egészségügyi ellátás és a gondozói szolgálatok első vonalában dolgozók állnak, majd időrendi sorendben a 75, a 70, a 65, a 60, az 55, végül az 50 éven felüliek következnek.

A hivatalos célkitűzés az, hogy február 15-ig a JCVI elsőbbségi listáján szereplő felső négy veszélyeztetettségi csoport mindegyik tagja megkaphassa a koronavírus elleni oltásnak legalább az első dózisát. Ez azt jelenti, hogy a 68 millió lakosú Egyesült Királyságban 16 millióan megkapják a vakcinát a jövő hónap közepéig. A brit egészségügyi minisztérium adatai szerint a 80 éven felüli korosztály 78,7 százaléka már megkapta a koronavírus elleni oltást.

Nadhim Zahawi oltásügyi államtitkár a keddi BBC-műsorban elmondta, hogy a brit kormány hét gyártótól eddig 367 millió dózis oltóanyagot rendelt, és a feszes ellátási helyzet ellenére ő bizonyos abban, hogy a legveszélyeztetettebbek mindegyikének február közepére kitűzött beoltását sikerül elérni, és azután is tartani lehet a menetrendet. A brit kormány legkésőbb őszre az Egyesült Királyság teljes felnőtt lakosságának beoltását tűzte ki célként. Az államtitkár kijelentette: a vakcinaszállításokban lehetnek zökkenők, mivel teljesen új gyártási eljárásokról van szó, de a helyzet stabilizálódni, majd javulni fog a következő időszakban. Az ellátási problémák körül kipattant nemzetközi vitákra utalva Zahawi úgy fogalmazott, hogy a világnak el kell kerülnie "az oltóanyag-nacionalizmus zsákutcáját", hiszen "senki nincs biztonságban mindaddig, amíg az egész világ nincs biztonságban", ennek elérése viszont mindenkitől együttműködést igényel.

Sir Simon Stevens, a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) angliai tagozatának vezérigazgatója a BBC-nek kedden azt mondta: nem tartja valószínűnek, hogy az Európai Unió által kilátásba helyezett vakcinaexport-korlátozás fennakadásokat okozna a nagy-britanniai ellátásban. Nagy-Britannia tavaly januárban kilépett az EU-ból. Sir Simon kijelentette: minden ország közös érdeke, hogy az oltási programok jól haladjanak, annál is inkább, mivel a koronavírus igencsak könnyedén lépi át a határokat.

Franciaországban egyelőre nem lesz újabb karantén

Emmanuel Macron francia államfő nem tervezi, hogy megszólal a védelmi tanács szerdai ülése után - jelezte az elnöki hivatal, ami arra utal, hogy a kormány egyelőre nem tervezi egy újabb karantén kihirdetését.

A nem csökkenő járványügyi mutatók és a vírusnak a fertőzőbb brit és dél-afrikai variánsának terjedésétől tartva a járványügyi szakemberek egy jelentős része, köztük a kormány mellett működő tudományos tanács vezetője, Jean-Francois Delfraissy is egy harmadik általános karantén kihirdetését szorgalmazza napok óta.

Az Elysée-palota tudatta, hogy előbb meg kell várni az éjszakai kijárási tilalomnak tíz nappal ezelőtt délután 6 órára előrehozott kezdésének hatását a mutatókra. Ennek kiértékelésére szerdára hívta össze Emmanuel Macron államfő a védelmi tanács heti ülését, amely után viszont nem kíván bejelentést tenni, azaz egyelőre nem várható újabb korlátozás. "Tudomásom szerint, és a rendelkezésre álló adatok szerint jelenleg nincs ok arra, hogy lezárásról döntsünk" - mondta kedden Agnes Pannier-Runacher ipari miniszter a BFM hírtévében. "Nézzük meg előbb nyugodtan, hogy a 18 órakor kezdődő kijárási tilalom meghozta-e a remélt eredményt.

Bruno Le Maire gazdasági miniszter a Radio Classique adásában pedig azt kérte a médiától, hogy "hagyják a kormányt kiértékelni a járványügyi helyzetet"."Semmi sietség!" - fogalmazott a kormánytag.

Franciaország elsősorban a koronavírusnak a korábbiaknál fertőzőbb variánsainak egyre nagyobb arányától tart az új esetekben, amely a szakemberek szerinte egyes régiókban már elérheti a 7-9 százalékot is.

A kórházi mutatók és az elhalálozások egy héttel ezelőtt indultak lassú romlásnak. Az elmúlt 24 órában 449-en vesztették életüket, s ezzel 73 494-re emelkedett az elhunytak száma. Az intenzív osztályokon már több mint 3 ezer súlyos beteget látnak el, miközben a karantén december közepi feloldása után egy hónapig 2600-on stagnált ez a szám. A kórházi betegfelvétel is lassú emelkedésnek indult, de a napi esetszám egyelőre nem emelkedik ugrásszerűen, heti átlagban 20 ezer körül mozog.

Olivier Véran egészségügyi miniszter kedden azt is jelezte, hogy a francia egészségügyi főhatóság ajánlása ellenére a koronavírus elleni vakcinák dózisai közötti időt nem tolja ki a kormányzat, megmarad a 3-4 hetes időtartam. A szakemberek szerint amennyiben az első dózis után hat hetet várnának a második dózis beadásával az oltóhelyeken, akkor további 700 ezer ember kaphatná meg az első oltást. A javaslat a Pfizer és a BioNTech, valamint a Moderna vakcináira is vonatkozik. "Ismeretlennel állunk szemben, a jóváhagyott adatok biztonságát választom" - mondta a tárcavezető egy sajtótájékoztatón, legitimnek nevezve ugyanakkor a hatóság javaslatát. Véleménye szerint a második dózis késleltetése viszont "nagyon kis hatással lenne az oltási program ritmusára".

Az egészségügyi tárca szerint eddig 1 092 958 francia vette fel a koronavírus elleni oltás első dózisát.