Koronavírus: a legfrissebb hírek a nagyvilágból

Lengyelországban is gyárthatják az amerikai Novavax cég vakcináját

Lengyelországban is gyárthatják a Novavax amerikai vállalat új koronavírus elleni vakcináját, a technológia-átadásról és a lengyelországi tesztsorozatról szóló szerződésről szerdán tájékoztatott a Mabion lengyel biotechnológiai cég.

Mint Mateusz Morawiecki miniszterelnök szerdai Facebook-bejegyzésében olvasható, a próbagyártás még ebben a negyedévben megindul. Közölte: kormánya erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy ne függjön külföldi vakcinaszállítóktól, valamint az Európai Unió oltóanyag-beszerzési eljárásaitól, melyek - mint írta - "kevésbé hatékonynak bizonyultak a lengyel megoldásoknál".

A Mabion szerdán arról is tájékoztatott, hogy a gyártókapacitás bővítése érdekében megállapodott a lengyel állami fejlesztési alappal (PFR), mely 40 millió zloty (3,2 milliárd forint) értékű támogatást nyújt neki. A PFR elnöke, Pawel Borys szerdai sajtókonferenciáján reményét fejezte ki, hogy a lengyelországi vakcinagyártás a második negyedév végén, a harmadik negyedév elején kezdődik majd meg. Elmondta: a beruházás növeli a Novavax idei lengyelországi szállítmányainak biztonságát, és garanciát jelent a lengyelországi oltási kampány számára is.

A sajtóértekezleten szintén felszólaló Maciej Wieczorek, a Mabion elnöke elmondta: amennyiben sikeresnek bizonyul a tesztsorozat, a cég a vakcina fontos szállítójává válhat. Mint kijelentette, jelenleg nehéz megmondani, az üzemében előállított vakcina milyen mennyiségben kerül majd a lengyel piacra, és mennyit vinnének belőle külföldre.

Az Európai Gyógyszerügynökség engedélyére váró Novavax vakcinát jelenleg Indiában is gyártják. Az Európai Bizottság tavaly december közepén lezárta a Novavaxszal folytatott megbeszéléseket az oltóanyag beszerzéséről, a tervezett szerződés 100 millió adag, illetve akár további 100 millió adag oltóanyag megvásárlását tenné lehetővé az Európai Unió számára.

Lengyel vezető politikusok már korábban jelezték: az akadozó uniós vakcinaszállítmányok miatt közvetlenül a gyártókkal is tárgyalnak. Az uniós beszerzésekből Lengyelországban szerdáig több mint 3,4 millió oltást adtak be, ezen belül több mint 1,2 millió embert a vakcinák második dózisával is beoltottak.

A közel 38 millió lakosú országban szerdai adatok szerint 15 698 új fertőzöttet regisztráltak egy nap alatt, ami 3552-vel több, mint múlt szerdán. Tizenöt ezernél magasabb napi növekményt tavaly november végén is jegyeztek már, amikor emelkedni kezdett az őszi járványgörbe. Adam Niedzielski egészségügyi miniszter szerdán úgy értékelte: a növekedési tendencia tartós, ezért úgy döntöttek, hogy a 16 vajdaság közül kilencben újból megnyitják az ideiglenes járványkórházakat.

Szerdai adatok szerint egy nap alatt kifejezetten a Covid-19 miatt 61, a Covid-19 és más betegségek együttes megléte miatt pedig 248 ember hunyt el. A halálozási adatok alacsonyabbak, mint egy héttel ezelőtt voltak.

Romániában átlépte az egymilliót a beoltottak száma

A csaknem húszmilliós lakosságú Romániában szerdán meghaladta az egymilliót a koronavírus ellen beoltott állampolgárok száma. Egymilliomodikként egy mozgássérült, de - orvosai szerint - kiváló szellemi egészségnek örvendő 86 éves nő kapta meg az oltást a bukaresti egyetemi kórházban. A vakcinát Valeriu Gheorghita katonaorvos, az oltáskampány koordinátora adta be Florin Citu miniszterelnök jelenlétében.

A kormányfő elégedetten nyilatkozott az oltáskampány menetéről, amelynek során az eredetileg kitűzött március végi időpontnál korábban sikerült immunizálni az első egymillió állampolgárt. Közülük több mint 600 ezren a második adag vakcinát is megkapták. Citu szerint a továbbiakban felgyorsul az immunizáció üteme: márciusban 2,6 millió adag vakcina érkezik Romániába és úgy vélte, továbbra is tartható az a célkitűzés, hogy szeptember végéig 10,4 millió román állampolgárt oltsanak be koronavírus ellen. A miniszterelnök szerint ugyanakkor nem jött el a lazítás ideje, tűrhetetlennek nevezte, hogy az utcán és közszállítási járműveken egyre gyakrabban látni védőmaszk nélküli embereket. Citu felszólította a lakosságot az óvintézkedések fegyelmezett betartására, a belügyminisztériumot pedig a korlátozások - távolságtartás, maszkviselés - szigorú betartatására.

Romániában elsőként az egészségügyi dolgozók kaphatták meg a vakcinát, ezzel párhuzamosan pedig január közepén megkezdődött a kampány jelenleg is tartó második szakasza, amelynek során a 65 év felettieket, a krónikus betegeket és a kulcsfontosságú ágazatok dolgozóit oltják. Gheorghita szerdán megerősítette: március 15-től bárki feliratkozhat a koronavírus elleni oltásra, de az oltáskampánynak a teljes lakosság előtt megnyíló, várhatóan áprilisban kezdődő harmadik szakasza idején is elsőbbséget fognak élvezni az első két szakaszban kiemelt társadalmi rétegek képviselői.

Török egyetem: 83,5 százalékos hatékonyságú a kínai CoronaVac oltóanyag

A Sinovac Biotech kínai gyógyszergyár által a koronavírus ellen kidolgozott, CoronaVac nevű oltóanyag 83,5 százalékos hatékonyságúnak bizonyult a törökországi klinikai vizsgálatok harmadik szakaszában az ankarai Hacettepe állami egyetem közleménye szerint, amelyet szerdán az NTV török hírtelevízió idézett. A beszámoló szerint a készítmény  100 százalékban megelőzi, hogy a fertőzöttek kórházba kerüljenek.

A gyengített vírusokon alapuló CoronaVac tesztje 2020. szeptember 14-én kezdődött meg Törökországban. A védőoltás hatékonyságát 18 és 59 év közötti alanyokon vizsgálták. A kísérletben 10 216-an vettek részt, oltóanyagot 6648 ember, míg hatóanyag nélküli szert, vagyis placebót 3568 ember kapott. A Hacettepe egyetem a szer mellékhatásait illetően azt közölte, hogy a tesztalanyok 9,8 százalékánál jelentkezett fáradtság, 7,6 százalékánál fejfájás, 3,8 százalékánál izomfájdalom, 2,5 százalékánál láz, 2,4 százalékánál remegés, 1,6 százalékuknál pedig az injekció helyén alakult ki fájdalom. Haláleset nem történt - szögezte le az intézmény.

A kis-ázsiai országban a lakosság tömeges beoltása január 14-én kezdődött meg a CoronaVac vészhelyzeti alkalmazásával. A készítményt két részletben, 28 nap eltéréssel kell a szervezetbe juttatni. Az első adagot 7 millió 257 ezer, míg a második adagot már 2 millió 96 ezer embernek adták be. Az ország lakossága nagyjából 83 millió.

Tavaly decemberben a török kutatók egy részleges vizsgálatból még 91,25 százalékos hatékonyságúnak állapították meg a CoronaVacot.

New York-i koronavírus-változatot találtak Izraelben

Újabb, ezúttal New York-i koronavírus-variánst hordozókat találtak Izraelben - jelentette a helyi média szerdán. Egy család három tagjánál mutatták ki az újabb, Izraelben eddig ismeretlen változatot, amelyről ezekben a napokban próbálják kideríteni, hogy hatékony-e ellene az Izraelben használt, a Pfizer és a BioNTech által közösen kifejlesztett oltóanyag. A család tagjai nem működnek együtt a hatóságokkal, s azt feltételezik róluk, hogy New Yorkból visszatért személlyel kerültek kapcsolatba, így fertőződtek meg. Attól tartanak, hogy mások is elkaphatták ezt a vírusváltozatot, akikről még nem tudnak.

Két, a dél-afrikai variánshoz hasonló esetet is találtak, amelyről már bebizonyosodott, hogy az oltás kevésbé hatékony vele szemben. Izraelben a rendkívül fertőző brit mutáció okoz ma már szinte minden új koronavírus-fertőzést. Az újabb és esetleg veszélyesebb vírusvariánsok Izraelbe jutása aggasztja leginkább az egészségügyi tisztviselőket, s ezért javasolták a tel-avivi Ben Gurion repülőtér lezárását január 25-én.

A koronavírus-járvány kérdéseivel foglalkozó kabinet kedden jóváhagyta a repülőtér részleges megnyitásának tervét a közelgő választások előtt, miután a kormányt számos bírálat érte a "kivételezési bizottság" miatt, amely eldöntötte, mely izraeliek léphetnek be az országba a reptér zárlata ellenére. Úgy döntöttek, hogy március 7-től naponta 3000 beutazást engedélyeznek, és ehhez ezentúl nem szükséges a bizottság engedélye. A grémium csak a nem izraeli állampolgárok számára biztosíthatja a belépést, és az oltás révén még nem védetteknek kell igazolást kérni tőlük az ország elhagyásához. Az országba érkezőket tesztelni fogják, s karanténbe kell vonulniuk, amit elektromos követővel fognak ellenőrizni, mert korábban a visszatérők jelentős része nem tartotta be a rendelkezéseket.

Jelentős sikereket könyvelhet Izraelben el az oltási kampány, a 70 év fölöttieknek több mint 90 százalékát már legalább egyszer beoltották. A 13-as kereskedelmi tévé közvélemény-kutatása szerint mindazonáltal az izraeliek 48 százaléka elégedetlen azzal, ahogyan Benjámin Netanjahu miniszterelnök kezeli a járványt, és csak 28 százalék tartotta  megfelelőnek. A megkérdezettek 62 százaléka azt mondta, hogy nem hisz a kormány közegészségügyi irányelveiben, szemben az azokat támogató 28 százalékkal.

Kedden 35 906 embert oltottak be először és - három héttel az első dózis után - 58 127-et másodszor. Az oltási kampány kezdete, december 20. óta 4 811 712-ten (az ország lakosságának 51,74 százaléka) kapták meg az első és 3 503 621-en a második dózis vakcinát is.

Az elvégzett 91 122 tesztből 4265 vírushordozót azonosítottak, ami 4,8 százalékos arányt jelent. Tavaly március óta 787 211-en fertőződtek meg koronavírussal a mintegy 9,3 millió lakosú Izraelben. Jelenleg 42 733 aktív fertőzöttet tart nyilván az egészségügyi minisztérium, 1195 beteget ápolnak a kórházakban, közülük 717-en súlyos állapotban vannak, és 224 ember van lélegeztetőgépen. A SARS-CoV-2 vírus okozta betegségben tavaly február óta 5797-en haltak meg Izraelben.

Hollandiában vélhetően pokolgépes támadás ért egy tesztközpontot

Robbanás történt egy észak-hollandiai település, Bovenkarspel koronavírus-tesztközpontjánál szerda reggel, a rendőrség szerint pokolgépes támadásról van szó - írta az NLTimes című holland hírportál. A rendőrség közölte, hogy emberi sérülés nem történt, a központ öt ablaka megrongálódott. Az épület környékét lezárták, a pokolgép teljes hatástalanításának érdekében a hatóságok a védelmi minisztérium különleges részlegéhez fordultak segítségért. A holland NOS műsorszolgáltató szerint a detonátort egy fémcsőbe helyezték, amely a tesztközpont kapuja előtt robbant fel.

A rendőrség szóvivője elmondta, hogy reményeik szerint néhány órán belül tisztázzák az eset részleteit. Hangsúlyozta: minden jel arra mutat, hogy célzott támadás történt.

Karácsony előtt vandálok gyújtottak fel a hollandiai Urk kistelepülésen egy szabadtéri tesztközpontot, továbbá Amszterdamban és a limburgi Urmondban is megrongálták több tesztelőhely ablakait.

Ukrajnában ismét felszökött az új betegek száma, a "harmadik hullámra" készülnek

Ukrajnában pontosan egy éve azonosították az első fertőzöttet az országban, eközben ismét nagyot nőtt szerdára a megelőző naphoz képest az új betegek száma, az egészségügyi miniszter ugyanakkor napi tájékoztatóján afelől biztosított, hogy az ország felkészült a járvány harmadik hullámára, amelyet az oltási kampánnyal is igyekeznek fékezni.

A hivatalosan közölt adatok alapján az azonosított fertőzöttek száma szerdára 7235 új esettel 1 364 705-re, az elhunytaké pedig 185-tel 26 397-re nőtt. A megelőző naphoz képest csaknem kétezerrel több új fertőzöttet igazoltak. Eddig 1 182 036-an gyógyultak meg, közülük előző nap több mint ötezren, az aktív betegek száma viszont csaknem kétezerrel 156 272-re nőtt. Az elmúlt napban ismét kimagaslóan sok, 3486 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús beteg került kórházba, csaknem két és félszer annyi, mint a megelőző napon.

A legtöbb új beteget, 655-öt most újra az ország legfertőzöttebb területén, a fővárosban jegyezték fel, ahol az igazolt fertőzöttek száma már meghaladta a 139 ezret. A legtöbb halálos áldozatot, 25-öt is innen jelentették. Vitalij Klicsko polgármester közlése szerint január 12. óta nem halt meg ennyi beteg egy nap alatt a fővárosban.

Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter napi tájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy éppen egy éve, március 3-án azonosították az ország délnyugati részében lévő Csernyivci megyében az első koronavírusos fertőzöttet. Szavai szerint az ország akkor romokban lévő egészségügyi rendszerrel találta szembe magát a világjárvánnyal. Kiemelte, hogy az elmúlt egy év alatt viszont "titáni erőfeszítések" árán 131 500 orvost vontak be a járvány elleni védekezésbe, 542 egészségügyi intézményt alakítottak át Covid-betegek ellátására, 12 704-ről 69 500-ra növelték számukra a kórházi ágyak számát, amelyekből 59 471 orvosi oxigént biztosító eszközzel is fel van szerelve. Hozzátette, hogy jelenleg az ország egészségügyi intézményeiben 6142 lélegeztetőgép áll rendelkezésre, többek között koronavírusos betegek ellátására. A tárcavezető ezek alapján biztos abban, hogy az országot felkészülten éri majd a járvány harmadik hulláma, amelynek hatását szavai szerint az oltási kampánnyal is igyekeznek mérsékelni.

Viktor Ljasko országos tisztifőorvos, az egészségügyi miniszter helyettese az ukrajnai látogatáson tartózkodó Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével közösen tartott tájékoztatón kijelentette, hogy az év végéig a tárca Ukrajna lakosságának 80 százalékát tervezi beoltani koronavírus ellen. Az oltási kampány azonban még jócskán az elején tart Ukrajnában, eddig csupán 6888-an kapták meg a védőoltást. Az első koronavírus elleni oltóanyag-szállítmány - félmillió dózis az AstraZeneca licence alapján Indiában Covishield néven gyártott vakcinából - múlt kedden érkezett meg az országba.

Csehországban rekordmagas a kórházban kezeltek száma

Rekordmagasra emelkedett a kórházban kezelt koronavírusos betegek száma Csehországban. Az egészségügyi minisztérium honlapján szerda reggel megjelent kimutatás szerint jelenleg több mint 8100 személyt kezelnek Coviddal a cseh kórházakban, ami a járvány tavaly márciusi kitörése óta új csúcsot jelent. Súlyos állapotban 1661 személy van, százzal több, mint vasárnap. Kedden a laboratóriumi szűrések 16 642 új igazolt fertőzést mutattak ki, ami pedig az eddigi negyedik legmagasabb szám.

A járvány terjedését, illetve az egyre kritikusabbá váló helyzetet a cseh kormány új óvintézkedésekkel próbálja kezelni. Szerdától kezdve például a több mint 250 személyt foglalkoztató vállalatoknál kötelező az alkalmazottak tesztelése legalább heti egy alkalommal. Az állam havi négy tesztet fizet, egy tesztért maximum 60 koronát (835 forint) alkalmazottként.

A cseh kórházak továbbra is rendkívül leterheltek, és a covidos, speciális ágyak szinte már mind foglaltak. A hivatalos jelentés szerint ezeknek az ágyaknak már mindössze 14 százaléka szabad, ami mintegy 180 ágyat jelent. A férőhelyhiány régiónként eltérő, ezért a betegeket több esetben is távoli kórházakba kell szállítani, ahol még van szabad ágy.

A helyzet áthidalása érdekében Csehország egy hete a szomszédos, illetve az európai uniós államokhoz fordult segítségért. Tomás Petrícek külügyminiszter a közszolgálati rádióban kedd este úgy nyilatkozott, hogy a felhívásra számos állam reagált, és eddig "már néhány száz ágyat" ajánlottak fel a cseh betegek számára. Petrícek szerint a cseh külügy jelenleg Németországgal tárgyal a felajánlott segítség kihasználásáról. A német határ mentén fekvő cseh régiókban ugyanis rendkívül súlyos a helyzet, az ottani kórházak megteltek, és szívesebben szállítanának betegeket a közeli német kórházakba, mint a távolabbi cseh társintézetekbe.

Várni kell még az oroszországi vakcinaturizmus beindulására

Noha igény mutatkozik rá, huzamosabb ideig kell még várni az oroszországi vakcinaturizmus beindulására - közölte szerdán az Interfax hírügynökség. A Covid-19 elleni Szputnyik V vakcina megjelenése után már több országban is felmerült az ötlet, hogy csoportokat kellene szervezni a védőoltás oroszországi beadatására. Oroszországban elsőként az Inturiszt utazási iroda jelentette be, hogy oltakozni kívánó külföldi turistákat szándékozik beutaztatni.

Viktor Topolkarajev, a cég vezérigazgatója február végén bejelentette, hogy elsősorban Ázsiából és Latin-Amerikából száz főt meghaladó létszámú csoportok lennének készek Oroszországba utazni az oltásért. Az elképzelés megvalósításának legfőbb akadálya a szigorú beutazási rend.

Oroszországba jelenleg csak 21 ország - Törökország, Tanzánia, Svájc, az Egyesült Arab Emírségek, a Maldív-szigetek, Egyiptom, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Dél-Korea, Szerbia, Kuba, Japán, a Seychelle-szigetek, Etiópia, Vietnam, India, Katar, Finnország, Görögország és Szingapúr - állampolgárai utazhatnak be szabadon. Mindenki másnak nyomós érv kell ahhoz, hogy belépjen Oroszországba. A "zárt" országokból való beutazást kormányrendeletek szabályozzák. A határt szabadon léphetik át a diplomaták és családtagjaik, a külföldi szakértők, a gyámok és gondozók, valamint azok, akik orvosi ellátás céljából utaznak be az országba.

Azonban a belépés önmagában nem jelent garanciát a vakcinához való hozzáféréshez, Oroszország számára továbbra is saját állampolgárainak beoltása az elsődleges cél. A vakcinációra az állami szolgáltatások honlapján lehet bejelentkezni, de az oltópontokon be kell mutatni a személyi és lakcímigazolványt, valamint a kötelező egészségügyi biztosítást. Külföldi állampolgároknak állandó vagy ideiglenes lakhatási engedéllyel és hivatalosan bejegyzett lakcímmel kell rendelkezniük. Külföldi turistának a védőoltást megkapni elsősorban a bevásárlóközpontokba kihelyezett oltópontokon lehet esélye.

Mihail Murasko orosz egészségügyi miniszter szerdán Novoszibirszkben újságírók előtt kijelentette, hogy Oroszország júliusra érheti el a kollektív immunitást. Egy nappal korábban Tatyjana Golikova miniszterelnök-helyettes úgy nyilatkozott, hogy a lakosság 60 százalékos átoltottsága augusztusra érhető el. Murasko közölte, hogy az országban már több hete folyamatosan csökken a megbetegedések száma, de a járvány harmadik hullámának elkerüléséhez szükség van az egészségvédelmi előírások betartására.

Oroszországban a szerdán közzétett hivatalos adatok szerint az igazolt új fertőzöttek száma az elmúlt napon 10 535-tel 4 278 750-re emelkedett. Az R-szám 0,97, a napi növekmény 0,25 százalék, az új esetek 12,5 százaléka tünetmentes. Az aktív fertőzöttek száma 337 668-re csökkent, míg a halálos áldozatoké 452-vel 87 348-ra nőtt, a felépülteké pedig 15 694-tel 3 853 734-re emelkedett. Oroszországban a járvány kezdete óta több mint 111,8 millió, az elmúlt napon pedig mintegy 285 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Új koronavírusos fertőzés gyanújával 549 844 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.

Montenegró ismét zárhat

Teljes lezárás, kijárási tilalom és akár a határok újrazárása is várhat Montenegróra a politikusok bejelentései szerint, a rossz járványmutatók miatt az egészségügyi miniszter ugyanis teljes lezárást, míg a köztársasági elnök határzárást követel. Milo Djukanovic államfő szerint komoly veszélyben van a montenegrói állampolgárok egészsége, nagyon magas a Covid-19 betegség halálos áldozatainak a száma, ezért véleménye szerint le kell zárni a határt, illetve csak negatív koronavírusteszttel lenne szabad belépni az országba, és fel kell gyorsítani az oltási folyamatot.

A helyzet Jelena Borovinic Bojovic egészségügyi miniszter szerint is súlyos, ezért a koronavírus-járvány kezelésével megbízott válságstáb a teljes lezárást és az egész országra kiterjedő kijárási tilalom bevezetését fontolgatja. Montenegrót tavaly májusban már Covid-mentes övezetté nyilvánították, de 40 nap után újra megjelent a vírus az országban, azóta pedig hol jobban, hol kevésbé, de nő a fertőzöttek száma. Szerdára 585 új fertőzöttet regisztráltak.

A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában szerdára 4157-tel 466 885-re, Koszovóban 488-cal 70 285-re, Észak-Macedóniában 726-tal 103 754-re, Montenegróban 585-tel 76 868-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig 727-tel 133 088-ra növekedett. A járvány halálos áldozatainak száma az utóbbi 24 órában Szerbiában 16-tal 4465-re, Koszovóban nyolccal 1616-ra, Észak-Macedóniában héttel 3151-re, Montenegróban nyolccal 1023-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig 29-cel 5238-ra nőtt.

Uniós szóvivő: az Európai Bizottság fontolóra veszi a vakcinák rendkívüli jóváhagyásának lehetőségét

Az Európai Bizottság fontolóra veszi a koronavírus elleni lehetséges vakcinák esetében az eddig alkalmazott szigorú forgalomba hozatali engedély megadásánál gyorsabb, rendkívüli jóváhagyási eljárás kidolgozásának lehetőségét - közölte Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság illetékes szóvivője kedden.

Sajtótájékoztatón feltett kérdésre válaszolva a szóvivő elmondta: az Európai Bizottság a tagállamokkal közösen kész átgondolni az egyes oltóanyagok jóváhagyása felgyorsításának minden lehetséges módját. Szavai szerint sor kerülhetne az uniós szintű sürgősségi engedély megadására a tagállamok közötti felelősség megosztásával. Amennyiben ez az alternatíva kiváltja a tagállamok érdeklődését, a testület azonnal elkezdi kidolgozni a javaslatot - mondta, azt azonban nem említette, hogy melyik vakcináról lenne szó. Mindazonáltal a biztonság és a hatékonyság továbbra is az uniós bizottság prioritásának középpontjában áll - tette hozzá.

Kiemelte azt is, hogy a tagállamokkal szoros együttműködésben létrehozott uniós oltási stratégia keretében az Európai Bizottság egy, 2,6 milliárd adag oltóanyagot tartalmazó portfóliót hozott létre. A tagállamoknak azonban a kezdetektől fogva lehetőségük volt az oltóanyag-beszerzésre vonatkozó egyéb szerződések megkötésére is az EU stratégiáján kívül - tette hozzá a szóvivő. Az uniós oltóanyag-portfólióban jelenleg a Moderna (460 millió adag), a Pfizer/BioNTech (600 millió adag), az AstraZeneca (400 millió adag), a Sanofi-GSK (300 millió adag), a Johnson and Johnson (400 millió adag) és a CureVac (405 millió adag) vállalatokkal aláírt vakcinabeszerzések szerepelnek. Emellett az uniós bizottság december közepén lezárta az amerikai Novavax vállalattal folytatott megbeszéléseket is a koronavírus elleni lehetséges oltóanyaga beszerzéséről, a tervezett szerződés 100 millió adag, illetve akár további 100 millió adag oltóanyag megvásárlását tenné lehetővé az Európai Unió számára.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke január elején azt közölte: minden oltóanyagnak, amely az EU piacára kerül, át kell esnie az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vizsgálatán. Erik Mamer, az Európai Bizottság vezető szóvivője november végén azt mondta: az Európai Unióban elérhető vagy a jövőben elérhetővé váló oltóanyagoknak meg kell felelniük a vonatkozó uniós minőségi és jóváhagyási előírásoknak. Az előírástól azonban a tagországok vészhelyzet esetén, sürgősségi eljárás keretében, ideiglenesen és korlátozott módon eltérhetnek. Ilyen esetben az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélye nélküli termékeket is forgalmazhatnak. A tagállamok által vészhelyzet esetén, saját hatáskörben, ideiglenesen engedélyezett vakcinákat azonban kizárólag saját területükön forgalmazhatják, más uniós tagállamban nem.

Stefan De Keersmaecker ezzel összefüggésben a novemberi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az uniós engedély nélküli oltóanyag forgalomba hozataláért az azt alkalmazó tagállam viseli a felelősséget. Tájékoztatása szerint amennyiben egy vakcina felhasználását egy tagállam engedélyezi, akkor az oltóanyag csak abban a tagországban válik forgalmazhatóvá.

Az Európai Bizottság azt támogatja, hogy az uniós területén alkalmazott vakcinák forgalomba hozatalát az Európai Gyógyszerügynökség engedélyezze. Az ügynökség alaposan tanulmányozza az oltóanyagok hatékonyságát és biztonságosságát forgalomba hozatal előtt. Az eljárás nagyon fontos az európai állampolgárok biztonságának szavatolásához. az Európai Unió oltási stratégiáját a minőségi vakcinák beszerzésére helyezezi, azokra az oltóanyagokra, amelyeket az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) hatékonynak és biztonságosnak ítél - tette hozzá.

Az EMA jövő héten hoz döntést a Johnson and Johnson oltóanyagának ajánlásáról

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) március 11-én hoz döntést arról, hogy feltételes forgalmazásra ajánlja-e a Johnson and Johnson amerikai gyógyszergyár koronavírus-elleni egykomponensű védőoltását - közölte Twitteren az amszterdami székhelyű uniós szervezet. A vállalat február közepén adta be a vakcina forgalomba hozatalára vonatkozó hivatalos kérelmét az EU gyógyszerfelügyeleti testületéhez.

Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ szakértői bizottsága vasárnap hagyta jóvá a vakcina alkalmazását. Az amerikai szakemberek szerint az oltóanyag lefagyasztás nélkül is szállítható és tárolható, illetve 85 százalékos hatékonysággal akadályozza meg a vírus okozta betegség súlyos szövődményeinek kialakulását.

Az Európai Bizottság az EMA ajánlásának birtokában adhatja meg a feltételes forgalomba hozatali engedélyt a vakcina európai alkalmazására. Az EMA ezidáig a német BioNTech és az amerikai Pfizer, a szintén amerikai Moderna, valamint az Oxfordi Egyetem és a brit-svéd AstraZeneca vállalat által kifejlesztett vakcinákat ajánlotta feltételes forgalomba hozatalra.

Olaszországban alig halad a vakcinázás, a halottak száma túllépte a 98 ezret

Az északi Brescia városában felütötte fejét a nigériai vírusvariáns, a közép-olasz Bologna a nagy britanniai mutáció miatt kerül teljes zárlat alá, miközben az országban a vakcinahiány miatt nem halad az oltás, és a halottak száma meghaladta a 98 ezret az egészségügyi minisztérium keddi információi szerint. A nagy britanniai vírusvariánst az utoljára február közepén összegzett adatok szerint az új betegek 54 százalékában azonosították országos szinten. Azóta a mutáció jelenléte méginkább erősödött - jelentette be Franco Locatelli az új koronavírus-járványt felügyelő egészségügyi szakértői tanács vezetője.

Az egészségügyi hatóságok kedd esti sajtótájékoztatóján Roberto Speranza egészségügyi miniszter hangoztatta, hogy "a járványgörbe jelentős felfelé ívelést mutat"

Bologna négyszázezres városa csütörtöktől karantén alá kerül március 21-ig. Emilia Romagna tartományban az utóbbi egy hétben negyvenkét százalékkal emelkedett a teszteken szűrt új betegek aránya. A fertőzöttek felénél a nagy britanniai vírusmutációt azonosították. Zárlatot rendelhetnek el Firenzében is, miután Toszkána régió már több más városa vörös színű, vagyis kiemelten járványveszélyes zónának számít.

Olaszország területének több mint felében hétfőtől szigorították a járványkorlátozásokat. A vírusmutációk terjedése északról déli irányban halad, és már megközelítette a főváros Rómát is.

A tíz milliós Lombardia tartomány felében úgynevezett sötét narancssárga fokozatot vezettek be, amely nem sokban különbözik a teljes zárlattól. A régióban regisztrált új betegek hatvannégy százalékában a nagy britanniai variánst találták meg. A lombardiai Brescia városába "megérkezett" a nigériai vírusmutáció, amelyet februárban először Nápolyban azonosítottak olaszországi területen.

A brazíliai vírusvariáns az új betegek négy százalékában van jelen elsősorban a közép-olasz Umbria, Toszkána, Lazio, Marche régiókban. Kutatási eredmények szerint hiába függesztették fel a légi közlekedést Brazíliával január 14-től, a brazíliai mutáció január 17-én érkezett meg Madridon keresztül a milánói Malpensa repülőtérre, majd innen kezdett el terjedni. A dél-afrikai variáns az új betegek 0,4 százalékában található majdnem kizárólag az Ausztriával határos térségben.

A vakcinázottak száma alig emelkedik: 4,4 millió embert oltottak be, közöttük 1,4 millióan részesültek második dózisban.

Pierpaolo Sileri egészségügyi miniszterhelyettes azt szorgalmazta, hogy a vakcinahiány miatt minél több első adagot adjanak be az oltóanyagokból, szükség esetén elhalasztva a második dózis beadását. Toszkána tartományi elnöke Eugenio Giani a baloldali Demokrata Párt (PD) politikusa az orosz vakcina Szputnyik V minél gyorsabb engedélyezését szorgalmazta. A jobboldali Liga európai parlamenti képviselői nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy Rómának is Ausztria és Dánia döntését kell követni, melyek önálló oltóanyaggyártást terveznek.

Megkezdődött a Takis nevű olasz gyártású vakcina első kísérleti fázisa Monza, Róma és Nápoly kórházaiban. Március 27-től az alacsonyan járványveszélyes térségekben újranyithatnak a mozik és színházak huszonöt százalékos helykihasználtsággal, de zárt térben legfeljebb kétszáz, nyitott térben legfeljebb négyszáz nézőt fogadhatnak. Edzőtermek, uszodák, sípályák zárva maradnak. Kedd este kezdődik a 71. Sanremói Táncdalfesztivál, amelynek történetében először nem lesznek nézők a dalversenyt vendégül látó színházteremben. A tapsolást felvételről közvetítik.

Sebastian Kurz Izraellel kíván együttműködni az oltóanyaggyártás tekintetében

Sebastian Kurz osztrák kancellár irányváltást jelentett be Ausztria oltóanyaggyártási stratégiáját illetően. "Nem függhetünk csak és kizárólag az Európai Uniótól" - mondta a kancellár kedden, két nappal az Izraelbe tervezett látogatása előtt. Sebastian Kurz Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel csütörtökön Izraelbe látogat, hogy találkozzanak Benjámin Netanjahuval, és tárgyalásokat folytassanak egy lehetséges együttműködésről a koronavírus elleni oltóanyag közös kutatásáról és gyártásáról.

"A jövőben együtt kell élnünk a vírussal, és annak mutációival." - mondta Kurz. Vezető kutatók is arra figyelmeztetnek, hogy Ausztriának évente 30 millió adag oltóanyagra lesz szüksége. "Ezért nem hagyatkozhatunk kizárólag az unióra, és Izraellel, valamint Dániával közösen arra törekszünk, hogy önállóan is képesek legyünk eredményeket elérni a vakcina-kutatás és gyártás terén." - tette hozzá a kancellár. Az Európai Gyógyszerügynökség engedélyeztetési mechanizmusának lassúsága, valamint a gyógyszergyártó cégek kapacitás- és szállítási mennyiségkiesése késztette Ausztriát arra, hogy külön utakat keressen - hangoztatta Kurz.

Az osztrák kancellár a nap folyamán találkozott a hazai gyógyszeripar vezető képviselőivel, a tanácskozáson részt vett Heinz Fassmann tudomány- és kutatásügyi miniszter, valamint Margarete Schramböck gazdasági miniszter is.

Renee Gallo-Daniel, az oltóanyaggyártók osztrák egyesületének elnöke innovatív kezdeményezésnek nevezte a kancellár tervét. Kijelentette: határozottan helyesli, ha egy ország helyben is képes a vakcinagyártásra. "Mivel az oltóanyagok adaptálása a különböző vírusmutációkra folyamatos feladat lesz a jövőben, kifejezetten örvendetes előre, illetve hosszú távban gondolkodni" - tette hozzá Gallo-Daniel.

Ausztriában az elmúlt 24 órában 1920 embernél mutatták ki a vírusfertőzést, a járvány kezdete óta 462 769 pozitív esetet regisztráltak. A kórházban ápoltak száma 1427, az intenzív kezelésre szorulók 296-an vannak. A vírusfertőzés okozta betegség szövődményeibe az elmúlt napon 31-en haltak bele, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel 8605-re emelkedett. A betegségből felgyógyultak száma 433 873.

A dán miniszterelnök ugyancsak megerősítette az osztrák kancellárral közösen tervezett látogatást, továbbá, hogy országa Ausztriával és Izraellel együttműködve állíthat elő vakcinákat. Mette Frederiksen kormányfő keddi nyilatkozatában nem zárta ki, hogy országa társtulajdonosa lehet egy koronavírus elleni vakcinákat előállító üzemnek Izraelben.

"Konkrét tárgyalásokat folytatunk Izraelben arról, hogy miképpen növelhetnénk a vakcina-előállítást - mondta újságíróknak Frederiksen a Ritzau dán hírügynökség jelentése szerint. "Örülök, hogy Dánia együttműködhet Izraellel, amely jelenleg világelső a vakcinákat illetően" - tette hozzá.

Március végéig meghosszabbíthatják a korlátozások többségét Németországban

Március 28-ig meghosszabbíthatják Németországban az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) terjedésének lassítását szolgáló korlátozások többségét a szövetségi kormány és a tartományi kormányok szerdai tanácskozására készülő javaslat kiszivárogtatott vázlata szerint.

A kancellári hivatal és az úgynevezett miniszterelnöki konferencia (MPK) - a járványügyi védekezésért felelős tartományi kormányfők egyeztető testülete - soros vezetőinek közös javaslata szerint a szövetségi kormánynak és a 16 tartománynak rögzítenie kellene, hogy a december közepe óta tartó országos zárlat eddig nem visszavont rendelkezései továbbra is érvényben maradnak, a tartományonként széttartó engedményeket, lazításokat pedig egységesítik, és szintén egységesen minimális újabb lazításokat vezetnek be.

Így gondoskodni kell arról, hogy szigorú fertőzéshigiéniai előírások mellett az országban mindenütt megnyithassanak a kertáruházak, kertészetek, virágüzletek és könyvesboltok, a szoros testi kapcsolatot igénylő szolgáltatások területén pedig a fodrászatok után a kozmetikai szalonok és az autósiskolák is kinyithassanak. Az eddiginél nagyobb szabadságot biztosító új szabályként be kell vezetni, hogy március 7-től két háztartás tagjai közül a 14 éven aluli gyermekeket nem számítva nemcsak ketten, hanem legfeljebb öten találkozhatnak.

A korlátozások további lazításának feltétele, hogy tartósan 35 alá süllyedjen az úgynevezett hétnapi fertőzésgyakoriság, vagyis az előző hét napon regisztrált új fertőzöttek százezer lakosra vetített száma. Ebben az esetben fel lehet szabadítani a teljes kiskereskedelmi ágazatot és ki lehet nyitni a többi között az állatkerteket és a múzeumokat. Amennyiben a mutató két héten keresztül 35 alatt marad, megnyithatnak például az éttermek kerthelyiségei és teraszai, és a mozik, színházak. Ugyanakkor arra is törekedni kell, hogy 35 feletti hétnapi fertőzésgyakoriság mellett is szélesebb mozgástere legyen az embereknek. Erre kínál lehetőséget az úgynevezett antigén gyorstesztek tömeges és rendszerszerű alkalmazása, és az időpontfoglalás - áll a tervezetben.

Az elképzelés szerint negatív teszteredmény birtokában előre egyeztetett időpontban fel lehet keresni családostul például üzleteket, egy múzeumot vagy állatkertet.  Arról még nincs egyetértés, hogy mekkora hétnapi fertőzésgyakoriság szükséges minimálisan ahhoz, hogy a tesztelésre és az úgynevezett clik and meet időpontfoglaló megoldásra épülő lazítást bevezessék. Az ügynek azért van jelentősége, mert a lakosság többsége valamennyi felmérés szerint kezd belefáradni a két és fél hónapja tartó zárlatba, viszont az ország több mint 400 közigazgatási egysége - járások, városok - közül alig 50-ben sikerült elérni a 35-ös hétnapi fertőzésgyakoriságot.

Ráadásul az új fertőződések száma napok óta újra emelkedik, főleg a SARS-CoV-2 új mutációinak terjedése miatt. A Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) keddi kimutatása szerint az utóbbi 24 órában országszerte 3943 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez növekedés az egy héttel korábbi 3883-hoz képest. A hétnapi fertőzésgyakoriság országos szinten 65,40. Egy héttel korábban 60,50 volt. Az új regisztrált fertőződésekkel együtt 2 451 011 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t. A vírus okozta betegséggel (Covid-19) összefüggésben egy nap alatt 358 halálesetet regisztráltak, a járvány áldozatainak száma így 70 463-ra emelkedett Németországban.

Hollandiában a kereskedők, a vendéglátósok és a szexiparban dolgozók tüntetnek a lezárások ellen

Hollandiában kedden a kereskedők, a vendéglátóiparban dolgozók és a szexmunkások is tüntettek a koronavírus-járványt lassítani hivatott szigorú lezárások ellen - adta hírül a helyi sajtó. Amszterdamban és dél-hollandiai Breda városában az étterem- és bártulajdonosok, illetve üzemeltetők a lezárások elleni tiltakozás jegyében megnyitották teraszaikat, kerthelységeiket.

A vendéglátóiparban dolgozók ezzel azt szerették volna demonstrálni, hogy a higiéniai szabályokat úgy is be lehet tartani, ha vendégeiket a szabadban elhelyezett asztaloknál szolgálják ki. Az ország vendéglátóegységei október óta nem nyithatnak ki, kereskedelmi tevékenységet csak előzetes megrendelésre folytathatnak. A rendelkezések megszegése 4000 euró pénzbírságot von maga után.

Hágában a szexmunkások az ellen tiltakoztak, hogy nem fogadhatják ügyfeleiket, miközben a fodrász- és kozmetikai szalonok újra kinyithattak. Hugo de Jonge, a holland ügyvivő kormány egészségügyi minisztere kedden megerősítette, hogy a szexmunkások, a közeljövőben egészen biztosan nem folytathatják tevékenységüket.

A drenthéi tartományban fekvő Klazienaveen városában 140 kiskereskedő nyitotta meg üzletét a hatályban lévő rendszabályok ellenére. "Elegünk van a jelenlegi kormány pusztító politikájából. Ha ez így megy tovább, egy kisüzlet sem fog megmaradni" - nyilatkozta a helyi boltosok szövetségének szóvivője a holland sajtónak.

A nemzeti közegészségügyi szolgálat közlése alapján kedden a hétfői adatokhoz képest 5 százalékkal nőtt az új fertőzöttek száma, 4032 embernek lett pozitív a vírustesztje.