Koronavírus: a legfrissebb hírek a nagyvilágból

Ötmillió beoltott után folyamatosan javulnak a koronavírus-járvány mutatói Izraelben

Ötmillió beoltott után látványosan javulnak a koronavírus-járvány mutatói Izraelben - jelentette a helyi média szerdán. Kedden az ötmilliomodik Izraeli is megkapta az első adag koronavírus elleni vakcinát, és már közel négymillió embert kétszer is beoltottak. A lakosság 54,15 százaléka egyszer, és 42,37 százaléka kétszer beoltott, ami a járványügyi adatok jelentős javulásához vezetett.

"Mutatkozik az oltási kampány hatása. Folyamatosan csökken az azonosított vírushordozók aránya, és a kritikus állapotú betegek száma. A fertőzöttség mértéke azonban továbbra is magas, és el kell kerülni a túlzott elégedettséget" - jelentette a nemzeti hírszerző és információs központ szerda reggel.

Az egyre biztatóbb számok nyomán Hezi Levy, az egészségügyi minisztérium igazgatója szerdán azt nyilatkozta a Jediót Ahronót című újság hírportáljának, a ynetnek, hogy a gyülekezési korlátozások könnyítésén dolgoznak, hogy a népesebb családok is összegyűlhessenek a hónap végén esedékes pészah ünnepén. Jelenleg zárt térben húsz, nyitott helyeken ötven ember lehet együtt, de a pészah első estéjén, széder-este az átlagosan legalább három gyermeket nevelő izraeli zsidó családok jelentős részében húsznál többen szoktak összejönni.

Levy azt is elmondta, hogy minisztériuma megkezdte munkaterv kidolgozását arra a szélsőséges esetre, ha a jövő évben kétszer újra át kell oltani az Izraelben élőket - gyermekekkel együtt - a koronavírus járvány miatt. Az egészségügyi minisztérium igazgatója felhívta a figyelmet a korlátozások betartásának és betartatásának fontosságára, mert szerinte a mintegy kétmillió, még beoltatlan gyermek megfertőződhet, átadhatja a vírust oltatlan felnőtteknek, és ez akár újabb járványhullámhoz is vezethet.

Kedden 39 881, 16 évesnél idősebbet oltottak be először és 276 181-et másodszor - három hét elteltével - a Pfizer és a BioNTech által közösen fejlesztett oltóanyaggal. Az elvégzett 94 783 tesztből 3055 vírushordozót azonosítottak, ami 3,3 százalékos arányt jelent. A harmadik járványhullám mostani, visszavonuló szakaszában 38 577 aktív fertőzöttet tart nyilván az egészségügyi minisztérium, a Covid vírus okozta szövődményekkel 1073 embert ápolnak kórházakban, s közülük 653-an súlyos esetnek számítanak, 215-en lélegeztetőgép segítségére szorulnak. A SARS-CoV-2 vírus okozta betegségben tavaly február óta 5936-en haltak meg Izraelben.

Ukrajnában megint gyorsul a járvány terjedése

Ukrajnában ismét gyorsult a koronavírus-járvány terjedése, szerda délelőtti közlés szerint az elmúlt 24 órában közel 6400 új beteget jegyeztek fel, ami csaknem kétszerese az előző napinak, és ismét kiugróan sokan, kétszáznál többen haltak bele egy nap alatt a betegségbe.

A hivatalosan közölt adatok alapján az elmúlt napban 6377 új esettel 1 416 438-ra nőtt az azonosított fertőzöttek száma. Ez több mint háromezerrel több az előző napinál. Az elhunytak száma 219-cel 27 423-ra emelkedett. Eddig 1 204 916-en gyógyultak meg, az aktív betegek száma csaknem ötszázzal nőtt, 184 099-re. Kórházba az elmúlt napban 1904 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús beteg került, míg a múlt héten a számuk több napon át háromezer fölött volt. Az új megbetegedések egy tizedét, 644-et a fővárosban, Kijevben jegyezték fel.

Az egészségügyi minisztérium napi jelentése szerint kissé gyorsult az oltási kampány, előző nap 4362 embert oltottak be, velük együtt mostanáig 23 480-an kapták meg a koronavírus elleni védőoltást.

Mihajlo Raduckij, a parlament egészségügyi bizottságának kormánypárti elnöke ugyanakkor egy Facebook-bejegyzésében kijelentette: az oltási kampány háromszor lassabban zajlik, mint ahogy azt az egészségügyi minisztérium tervezte. Emlékeztetett arra, hogy különösen a nyugati országrészben rossz a járványhelyzet. Ivano-Frankivszk megyében például teljesen telítődött tíz, Covid-betegek ellátására kijelölt egészségügyi intézmény.

Raduckij hangsúlyozta, hogy a járványt csak kollektív immunitással lehet megfékezni, ez pedig úgy érhető el, ha a lakosság többségét beoltják. Az oltási kampány lassúságát azzal magyarázta, hogy kezdetben kevés volt az oltásokat végző mobil brigád, volt olyan régió, amelyben csupán egy-kettő volt. Majd hozzátette, hogy ma már 130 mobil oltócsapat van, és az egészségügyi tárca ígérete szerint a hét végre 200 oltócsapatot állítanak fel. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) hétvégén közzétett felmérése ugyanakkor azt mutatta, hogy az ukránok mindössze 24,1 százaléka kész beoltatni magát koronavírus ellen, 60,2 százalékuk pedig elutasító választ adott.

Ukrajnában február 24-én kezdődött az oltási kampány, és egyelőre egyfajta oltóanyaggal rendelkezik az ország: az AstraZeneca licence alapján Indiában Covishield néven gyártott vakcinával.

Megkezdte működését Róma legnagyobb köztéri vakcinázóállomása

Megkezdte működését az olasz főváros legnagyobb köztéri vakcinázóállomása szerdán, a koronavírus-járvány miatt elrendelt első zárlat életbe lépésének első évfordulóján. A Termini pályaudvar előtt felállított sátorkomplexumban hatszáz pedagógus állt sorban, hogy megkapja az új típusú koronavírus elleni oltást.

Róma legforgalmasabb terén állították fel a fehér színéről messziről felismerhető sátorkomplexumot. Hétszázötven négyzetméterével ez az ország és a főváros legnagyobb köztéri vakcinázóközpontja, valamint az első Európában, amelyet vasútállomásnál alakítottak ki. A Termini pályudvarnál a koronavírus-járvány ellenére is több százezren fordulnak meg naponta, az állomásról több száz vonat indul északi és déli irányba egyaránt. A Termini előtti téren buszterminál működik, valamint metrócsatlakozási pontként is ismert.

"A tömeges oltásra szánt köztéri vakcinázó állomásokat úgy alakítjuk ki, hogy könnyen megközelíthetőek legyenek idősek és fiatalok számára, akár gyalogosan is. Terveink szerint a nyári turistaszezonban a vasútra szállók itt olthatják be magukat" - mondta Alessandra Filigrano sajtófelelős. A vöröskereszt, az olasz vasutak és Lazio tartomány együttműködésével a sátorszerkezetet egy hét alatt állították fel. A bejáratnál felállított kézszkennerrel megmérik az érkezők testhőmérsékletét, majd fertőtlenítő párafüggönyön haladnak át. Az állomás három egységből áll: az első teremben felveszik a beoltandók adatait, a második teremben vakcináznak huszonnégy egymástól elkülönített fülkében, a harmadik teremben a beoltottak negyedórát várnak az oltás esetleges mellékhatásainak ellenőrzésére. Külön helyiségeket építettek ki a fogyatékosággal élők számára.

A március 8-án az egészségügyi miniszter, Roberto Speranza által megnyitott oltóközpont szerdán kapcsolt maximális sebességre: hatszáz római pedagógust vártak, akik előzetesen regisztráltak. Köztük több pap és apáca is volt, akik a katolikus oktatási intézményekben dolgoznak. Mindannyian AstraZeneca-oltóanyagot kaptak. Az állomáson a tömeges oltás megkezdésével naponta 1500 embert tudnak majd beoltani. Ehhez az kell, hogy a vakcinaszállítmányok érkezése rendszeressé váljon.

A Termini pályaudvárnál felállított oltópont a negyedik Róma városában, korábban az úgynevezett Zenepark kertjében, egy kongresszusi központban és a fiumicinói repülőtér parkolójában állítottak már fel hasonlókat. Országos adatok szerint mintegy hatmillió olaszt oltottak be eddig a SARS-CoV-2 koronavírus okozta betegség (Covid-19) ellen, de kevesebb mint kétmillióan részesültek második adagban is. Az egészségügyi dolgozók és a nyolcvan év felettiek vakcinázása még nem zárult le.

Tavaly március 10-én zárták le teljesen Olaszországot, az új koronavírus-járvány első hulláma kezdetén. Akkor május második feléig tartott a zárlat, leállt a kereskedelem, az oktatás, a termelés, az utcára is csak engedéllyel lehetett kilépni. Egy év elteltével az ország több mint fele ismét teljes vagy részleges zárlat alatt van a vírusmutációk erőteljes terjedése miatt. Az egészségügyi hatóságok újabb országos zárlatot sürgetnek, amiről a kormánynak a következő órákban kell döntenie. A javaslatok között szerepel, hogy első fázisban csak hétvégére zárják le az országot, a most este tízkor kezdődő éjszakai kijárási tilalom korábbi kezdetével.

Horvátországban a lakosság negyede rendelkezik antitesttel

Horvátországban a lakosság 25 százalékának szervezetében mutatható ki a koronavírus ellen termelődött antitest - derült ki a horvát közegészségügyi intézet (HZJZ) 1500 főn elvégzett szerológiai vizsgálatának eredményéből. Krunoslav Capak, a HZJZ igazgatója a válságstáb szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: feltételezhetően sokkal többen is átestek a fertőzésen, de a szervezetükben nem termelődött ellenanyag. Az SARS-CoV-2 IgG antitest szerológiai vizsgálat összegzéséről pénteken számolnak be bővebben.

Vili Beros egészségügyi miniszter hangsúlyozta: a járvány nem csillapodik, az elkövetkező hetek pedig kulcsfontosságúak lesznek. Ezért - mint mondta - nem várható, hogy Horvátország tovább enyhít. A korlátozó intézkedések meghosszabbításáról a hétvégén döntenek.

Horvátországban szerdára 962 új fertőzöttet azonosítottak. A járvány kezdete óta számuk elérte a 248 061-et. Egy nap alatt 4 beteg halt bele a fertőzés okozta Covid-19 betegség szövődményeibe, a halottak száma ezzel 5625-re emelkedett. Kórházban 807 beteget ápolnak, közülük 82-en vannak lélegeztetőgépen.

Szlovéniában keddre 952-vel 197 392-re nőtt a regisztrált fertőzöttek száma. Az elmúlt 24 órában négy beteg hunyt el, amivel a járvány halálos áldozatainak száma 3908-re emelkedett. A koronavírusos betegek közül 485-en vannak kórházban, 92-en intenzív osztályon. Maja Bratusa kormányszóvivő a sajtótájékoztatóján elmondta: a kabinet szerdai ülésén felülvizsgálja a járványügyi intézkedéseket, és dönt enyhítésükről vagy meghosszabbításukról. A Ljubljana által januárban elfogadott ütemterv szerint a kormány abban az esetben enyhít újra, hogyha heti átlagban az új fertőzöttek száma 600, a kórházban kezelt betegek száma pedig 500 alá mérséklődik. Bratusa jelezte, hogy bár a kórházban kezelt betegek száma október óta először csökkent 500 alá, a fertőzöttek számának heti átlaga még messze van a 600 főtől.

Romániában feszültséget okoz az oltási kampány "érzékeny" adatainak közlése

Nem tartja normálisnak Lucian Bode román belügyminiszter, hogy a tárca alkalmazottainak koronavírus elleni oltásával kapcsolatos adatok nyilvánosak legyenek - írta szerdán az Adevarul című hírportál, az új koalíciós kormány egyes tagjai közötti politikai feszültségre utalva. Az Adevarul közben egy korrupcióellenes civil csoport lapját is idézi, amely a hivatalos regisztrációban elérhető oltóközpontokkal párhuzamosan zajló oltási kampányról cikkezett.

A bukaresti sajtó napok óta azt találgatja: ki és miért panaszolta be a Florin Citu liberális kormányfőnél az USR-PLUS pártszövetség által jelölt Vlad Voiculescu egészségügyi minisztert, miután az általa vezetett tárca múlt hét végén közzétette a koronavírus-tesztelés és az oltáskampány - laboratóriumokra, illetve oltóközpontra lebontott - részletes adatait. Citu tagadta, hogy feszültség lenne közte és az egészségügyi tárca vezetője között, azt azonban megerősítette, hogy a kormány ellenőrző testülete vizsgálja: törvényesen járt-e el a tárca és rendelkezett-e minden szükséges jóváhagyással, amikor a táblázatokat elérhetővé tette az interneten.

Voiculescu azzal érvelt, hogy a kormány elkötelezte magát az átláthatóság mellett, és nem lehetnek titkosak azok az adatok, amelyek a közpénzek felhasználását tükrözik. A miniszter szerint már rég közzé kellett volna tenni a tesztelésre vonatkozó adatokat, arra utalva, hogy az utóbbi hetekben - az időközben vesztegzár alá került - Temesvár és Kolozsvár polgármestere lázongani kezdett, amiért szerintük Romániában a sok tesztet végző térségeket "büntetik" szigorításokkal, azokat a megyéket pedig, ahol nagyon kevés tesztet végeznek, a járványügyi szigor enyhítésével "jutalmazzák".

Az Adevarul által idézett belügyminiszter nyilatkozata és a katonaság képviselőinek megszólalásai azonban arra utaltak, hogy nem a tesztelési-, hanem az oltáskampány adatainak közzététele szült elégedetlenséget a nemzetbiztonsági szervek körében. "Nem normális, hogy azokon a listákon nyilvánosságra hozzanak olyan címeket, amelyek a nemzetvédelmi, közrendvédelmi rendszerhez tartoznak. És úgy tudom: itt a titkosszolgálatok is érintettek. Bárki megnézheti, hogy x utca, y szám alatt az illető szervek 7, 8, 10 alkalmazottját oltották be. Ezek után bármi előfordulhat, hiszen nem mindenki a barátunk, bármikor jöhetnek, lefényképezhetik, lefilmezhetik... Nem tartom normálisnak ilyen adatok nyilvánosságra hozatalát" - idézte a lap a köztelevíziónak nyilatkozó Lucian Bode szavait.

Az Adevarul ugyanakkor felidézte, hogy a Buletin de Bucuresti című lap kedden egy - a hivatalos előjegyzési portált kikerülő - "párhuzamos oltókampányról" cikkezett. Az utóbbi évek korrupcióellenes tüntetéseinek szervezésében szerepet vállaló Funky Citizens nevű civil szervezet által működtetett lap arra hívta fel figyelmet, hogy a bukaresti oltóközpontok több mint 75 százaléka nem jelenik meg a hivatalos RoVaccinare előjegyzési portálon: a felhasználók itt mindössze 11 bukaresti oltóközpontot látnak, amelyeknél szinte sosincs szabad időpont, míg az egészségügyi minisztérium által közzétett listában 48 bukaresti oltóközpont szerepel, többségüket azonban "zárt rendszerben" működtetik vagy "lefoglalta" a közegészségügyi intézet.

Az egészségügyi tárca által közzétett, de március 5-e óta már nem frissített adatokból a lap arra következtetett, hogy Bukarestben a március első napjaiban beoltottak alig egy harmada kapta meg a vakcinát a RoVaccinare portálon történt időpontfoglalás alapján, és kétszer annyi embert oltottak be "a párhuzamos kampány" keretében.

Ismét éjszakai kijárási tilalmat vezettek be Észak-Macedóniában

Észak-Macedóniában ismét éjszakai kijárási tilalmat vezettek be a rossz járványügyi mutatók miatt - közölte a Vesti.mk észak-macedón hírportál szerdán. A kormány döntése értelmében március 22-ig mindennap 22 óra és másnap reggel 5 óra között tilos az utcára lépni az ország egész területén.

A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában szerdára 4576-tal 494 106-ra, Koszovóban 444-gyel 74 179-re, Észak-Macedóniában 872-vel 108 034-re, Montenegróban 612-vel 80 803-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig 1251-gyel 138 542-re növekedett. A járvány halálos áldozatainak száma az utóbbi 24 órában Szerbiában hússzal 4589-re, Koszovóban 13-mal 1668-ra, Észak-Macedóniában 22-vel 3226-ra, Montenegróban nyolccal 1093-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig 48-cal 5438-ra nőtt.

Az amerikaiak 40 százaléka szerint hamarosan visszatérhet az életük a normális kerékvágásba

Folyamatosan nő azoknak az amerikaiaknak a száma, akik szerint a koronavírus-járvány lecsengésével hamarosan visszatérhet az életük a normális kerékvágásba - derült ki az Axios nevű amerikai hírportál és az Ipsos nemzetközi közvélemény-kutató vállalat kedden közzétett felméréséből.

Az adatok szerint a válaszadók 40 százaléka gondolja azt, hogy a következő fél évben vagy hamarabb is bekövetkezhet ez a változás, azaz hogy újra a koronavírus miatti korlátozások nélküli életüket élhetik. Január végén még csak a kutatásban részt vevők 26 százaléka vélekedett így. A januári 30 százalékkal szemben már csak a megkérdezettek 17 százaléka gondolja azt, hogy még egy évet vagy többet kell várniuk arra, hogy visszatérhessenek a korlátozások nélküli életükhöz.

A reprezentatív közvélemény-kutatás szerint az emberek 30 százaléka már részt vett valamilyen összejövetelen, 29 százalékuk viszont azt mondta, hogy csak akkor találkoznak majd csoportosan más emberekkel, ha mindenki megkapta az oltását. A válaszadók túlnyomó többsége azt állítja, hogy azután is betartják majd a közegészségügyi előírásokat, miután megkapták az oltásukat. 81 százalék továbbra is maszkot visel majd, 66 százalék odafigyel a szociális távolság betartására, és 87 százalék mondta azt, hogy folytatja a gyakori kézmosást és fertőtlenítést.

A felmérés a pandémia kezdete óta tapasztalt személyes pozitívumokról is megkérdezte az amerikaiakat. A közvélemény-kutatás megállapította, hogy 36 százalék szerint az otthon eltöltött hosszabb idő volt a legnagyobb előny, 33 százalék úgy vélekedett, hogy több pénzt tudott megtakarítani a korlátozások miatt, és a megkérdezettek negyede tartotta elsődleges pozitívumnak, hogy több időt tölthetett a családjával.