Nyár végéig tarthat a korlátozások időszaka, a brit felnőtt lakosság felét már beoltották, Szlovéniában elindult a harmadik hullám.
BioNTech-alapítók: a nyár végéig tarthat a korlátozások időszaka
Sok országban a nyár végéig tarthat a járványügyi korlátozások időszaka az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) elleni védekezésben, de legalább egy évig tart még, mire világszerte sikerül megszerezni az ellenőrzést a kórokozó terjedése felett - mondták a vírus által okozott betegségtől (Covid-19) védő oltások sorában az Európai Unióban elsőként engedélyezett szérumot kifejlesztő BioNTech német biotechnológiai vállalkozás alapítói egy vasárnapi lapinterjúban.
Özlem Türeci és férje, Ugur Sahin a Welt am Sonntag című német lapban közölt interjúban elmondta, hogy az Egyesült Államokban és sok európai országban valószínűleg nyár végére érhető el az az állapot, amelyben már nincs szükség járványügyi zárlatra. Helyi járványkitörések továbbra is lesznek, "a háttérzaj megmarad", és új vírusváltozatok is kifejlődnek, de nagy valószínűséggel nem okoznak majd nagy veszélyt.
Azonban legalább egy évig tart még, mire világszerte ellenőrizhető lesz a járványhelyzet. A SARS-CoV-2 nem is tűnik el, és az oltóanyagokat mindig hozzá kell igazítani az új mutációkhoz. Így rendre szükség lesz majd emlékeztető oltásra, de még nem tudni, hogy évente vagy ötévente - mondták. Egyelőre azt sem lehet pontosan látni, hogy mekkora átoltottság kell a járvány megállításához. Sok szakértő szerint a lakosság 70 százalékát kell beoltani. Németországban szeptember végére lehet elérni ezt az átoltottsági arányt - fejtette ki Özlem Türeci és Ugur Sahin.
A Németországba bevándorlóként, gyermekkorukban Törökországból érkezett kutatóorvosok abból az alkalomból adtak terjedelmes interjút a Welt am Sonntagnak, hogy a napokban megkapták Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnöktől az egyik legmagasabb német állami elismerést, a Nagy érdemkereszt csillaggal nevű kitüntetést, illetve a lapot kiadó német multinacionális vállalat díját (Axel Springer Award).
A többi között elmondták, hogy 2020 januárjának harmadik hétvégéjén, a kínai Vuhanban kitört járványról szakmai lapokban közölt első beszámolók hatására határozták el, hogy félreteszik az összes munkájukat és csak az új kórokozóra összpontosítanak, mert biztosnak tartották, hogy a vírus szétterjed, és tudták, hogy technológiájuk alkalmas a világjárvány megállításához szükséges vakcina gyors kifejlesztésére. A következő munkanapon, 2020. január 27-én el is kezdték a vakcinafejlesztést. Nagyjából húsz változatot készítettek. A végül forgalomba hozott oltóanyagot már februárban előállították. Több mint egy év távlatából látható, hogy nem sok mindent lehetett volna másként csinálni, legfeljebb néhány nappal lehetett volna gyorsítani ezt a munkaszakaszt - mondták az eredetileg daganatos betegségek gyógyítására szakosodott BioNTech vezetői.
A biotechnológiai startup cég - feltörekvő technológiai vállalakozás - vakcinája így ugyan alig néhány hét alatt elkészült, de a biztonságosság és a hatékonyság megállapításához több tízezer emberrel bevonásával végzett klinikai vizsgálatokra volt szükség. Ez a munka - a mainzi vállalat és a New York-i központú Pfizer gyógyszeripari óriáscég Lightspeed (Fénysebesség) nevű fejlesztési programja - november elejéig tartott, akkor derült ki, hogy a végül Comirnaty néven bevezetett termék biztonságos, és hatékonysága 90 százalék feletti.
Özlem Türeci és Ugur Sahin azt is elmondták, hogy "nagyon konstruktív" az együttműködés az EU-s partnerekkel, és az összes szabályozó hatóság "gyorsan és pragmatikusan" vett részt a vakcina tesztelési és engedélyeztetési folyamatában.
A brit felnőtt lakosság felét már beoltották
Nagy-Britannia felnőtt lakosságának fele már megkapta a koronavírus elleni oltást - közölte szombaton Matt Hancock brit egészségügyi miniszter. Hancock a Twitteren megjelent bejegyzésében közölte azt is, hogy az előző 24 órában többen részesültek a vakcinában, mint a december 8-án kezdődött nagy-britanniai oltási kampány bármelyik eddigi napján.
A miniszter számszerűen még nem ismertette az adatokat, de a szaktárca a szombat este közzétett részletes összesítésében közölte: a szombaton nulla órakor zárult egy napban 589 675-en részesültek a vakcina első dózisában, a második adagot 121 481-en kapták meg. Ennek alapján az elmúlt 24 órában 711 156 oltást adtak be országszerte, többet, mint a brit oltási kampány december 8-i kezdete óta bármelyik napon. Ez volt a harmadik olyan nap egymás után, amikor rekordot döntött - egyben most először haladta meg a 700 ezret - a Nagy-Britanniában egy nap alatt beadott oltások száma.
A brit egészségügyi minisztérium szombati közlése szerint az első oltási dózist eddig 26 853 407-en, a másodikat 2 132 551-en kapták meg, így az eddig beadott oltások száma az első és a második dózisokkal együtt megközelítette a 29 milliót.
A brit statisztikai hivatal (ONS) becslése szerint Nagy-Britanniának jelenleg hozzávetőleg 52,7 millió felnőtt lakója van, így a szombatig beadott több mint 26,85 millió első oltási adag azt jelenti, hogy az eddig beoltottak száma valamivel meg is haladta a lakosságszám felét. A brit kormány célkitűzése az, hogy április 15-ig az 50 év feletti korosztályok mindegyik tagja, július végére a teljes brit felnőtt lakosság részesüljön a koronavírus elleni oltásnak legalább az első adagjából.
Boris Johnson brit miniszterelnök - aki pénteken kapta meg a koronavírus elleni oltás első adagját - a minap kijelentette, hogy jóllehet áprilisban az eddigi igen bőséges vakcinaellátmánynál technikai okok miatt kevesebb oltóanyag érkezik Nagy-Britanniába, az oltási célok azonban így is teljesülnek a kitűzött határidőkre.
Nagy-Britanniában minden friss mérőszám szerint visszavonulóban van a koronavírus-járvány. A brit statisztikai hivatal széleskörű lakossági próbaszűrésekre alapuló legújabb becslése szerint Angliában - az Egyesült Királyság messze legnépesebb országában - jelenleg minden 340 emberre jut egy fertőzött, vagyis a lakosság hozzávetőleg 0,29 százalékának szervezetében van jelen a koronavírus. Az ONS egy hónappal ezelőtti vizsgálata alapján abban az időszakban az angol lakosság 0,88 százaléka volt koronavírus-fertőzött, vagyis jelenleg nem egészen az egyharmada az egy hónappal ezelőttinek a lakosságarányos fertőzöttségi ráta Angliában.
A brit kormány készenléti helyzetekben működő tudományos tanácsadó testületének (SAGE) legfrissebb számításai szerint az R reprodukciós ráta az Egyesült Királyság egészében átlagban 0,6 és 0,9 között van, vagyis tíz fertőzött átlagosan 6-9 másik embernek adja át a koronavírus-fertőzést. A SAGE számítási módszertana szerint ez azt jelenti, hogy az újonnan bekövetkező koronavírus-fertőzések száma minden egyes nap 3 és 6 százalék közötti ütemben csökken országos átlagban az előző 24 órához képest.
A brit egészségügyi minisztérium szombat esti adatismertetése szerint az elmúlt egy hétben 37 451 koronavírus-fertőzést azonosítottak szűrővizsgálatokkal, 3026-tal, 7,5 százalékkal kevesebbet, mint egy héttel korábban. A szombaton zárult egyhetes időszakban 659 páciens haláláról érkezett jelentés. Ez azt jelenti, hogy a Covid-19 betegség okozta halálozások heti száma 386-tal, 36,9 százalékkal csökkent Nagy-Britanniában az előző héttel összevetve.
Horvátországban a vakcinák mindössze 72 százalékát használták fel
Horvátország az országba érkezett vakcinák mindössze 72 százalékát használta fel - írta a Jutarnji List című horvát napilap vasárnap. Az Európában engedélyezett három oltóanyagból eddig 411 008 dózis érkezett az országba. A Pfizer/BioNTech oltóanyagának 87 százalékát, az AstraZenecáénak 60 százalékát, a Modernáénak pedig 44 százalékát használták fel, összesen 293 128 ampullányit; 219 231-en kapták meg az első dózist, 73 897-en pedig már a másodikat is.
Ennek oka a horvát közegészségügyi intézet (HZJZ) szerint az, hogy a vakcinaszállítmányok akadozása miatt a védőoltások egy részét a második oltásra tartalékolják. Másrészt - magyarázták - a szállítás is körülményes. A Pfizer/BioNTech vakcináját rendkívül alacsony hőmérsékleten lehet csak tárolni, és az elmúlt napokban pedig sokan elutasították az AstrZeneca oltóanyagát is.
Horvátországban az elmúlt napon 834 új fertőzöttet azonosítottak. A járvány kezdete óta számuk elérte a 257 639-et. Vasárnapra húszan haltak bele a fertőzés okozta Covid-19 szövődményeibe, a halottak száma ezzel 5773-ra emelkedett. Kórházban 982 beteget ápolnak, közülük 90-en vannak lélegeztetőgépen.
Szlovéniában vasárnapra 516-tal 206 064-re nőtt a regisztrált fertőzöttek száma. Az elmúlt 24 órában öt beteg hunyt el, amivel a járvány halálos áldozatainak száma 3972-re emelkedett. A koronavírusos betegek közül 473-an vannak kórházban, 93-an intenzív osztályon. A mintegy kétmilliós Szlovéniában eddig a lakosság 8,9 százalékát oltották be a koronavírus ellen. Az első dózist 186 170-en, közülük a másodikat 104 042-en kapták meg.
Kiemelt oltóközpont lesz Franciaország nemzeti futballstadionja
A koronavírus elleni védőoltások beadásának kiemelt központjává alakul át a Stade de France, a franciák nemzeti futballstadionja. A szombati Le Parisien szerint április elejétől üzemel majd új funkciójában az intézmény, amely a pandémiával vívott küzdelem legnagyobb centrumává válik. A lépés révén jelentős mértékben csökkenthető lesz a kórházakra nehezedő nyomás.
A Párizs északi részében, Saint-Denis-ben található stadionban hetente több ezer helyi lakost oltanak majd be, de a régió más megyéiben élő franciák is itt kaphatják meg a vakcinát. Hasonló feladatot már ellát egy másik francia sportlétesítmény, a marseille-i Velodrome Stadion.
A bő 90 ezer néző befogadására alkalmas Stade de France az 1998-as labdarúgó-világbajnokságra épült, melyen több mérkőzésnek, köztük a döntőnek is a helyszíne volt, akárcsak a 2016-os futball Európa-bajnokságon.
Romániában több városban is tüntettek a járványügyi korlátozások ellen
Romániában minden korábbinál több koronavírusos beteget ápolnak a Covid-kórházak intenzív terápiás részlegein, ugyanakkor több városban, Bukarestben pedig két helyszínen is százak tüntettek szombaton a járványügyi korlátozások, a maszkviselési kötelezettség és az oltások "kötelezővé tétele" ellen.
A kormányszékház előtti demonstráció egyik szónoka a Románok Egyesüléséért Szövetségből (AUR) kizárt Diana Sosoaca független szenátor volt, aki technokrata kormányt, előrehozott választásokat követelt és egyebek mellett az ellen tiltakozott, hogy a diákoknak még a testnevelés órákon is maszkot kell viselniük.
A bukaresti Egyetem téren ortodox szentképekkel, "Szabad dákok", "Le az egészségügyi diktatúrával" feliratú táblákkal demonstrált több száz tüntető. A résztvevők többsége egyik helyszínen sem viselte a nyilvános helyeken kötelező védőmaszkot, és nem tartotta be az előírásos távolságot.
A korlátozások ellen tüntettek szombaton Galacon, Brassóban és a vesztegzár alá vont Temesváron is. A csendőrség bejelentette, hogy megbírságolja a járványügyi előírások betartását megtagadó résztvevőket, és a megmozdulások szervezőit: utóbbiakat azért, mert nem gondoskodtak arról, hogy a demonstrációkon - a járványügyi előírásokat részletező kormányhatározatnak megfelelően - legfeljebb százan legyenek jelen.
Romániában szombaton újabb rekordot döntve 1324-re emelkedett az intenzív terápián ápolt koronavírus-fertőzöttek száma, ami jelenleg 94 százalékos telítettséget jelent, miután a hatóságok a járvánnyal versenyt futva napról napra bővítik a Covid-kórházak intenzív terápiás kapacitását. Az utóbbi 24 órában több mint 6000 új fertőzést és további 112 halálesetet jelentettek: mindkét adat 30 százalékos növekedést mutat az utóbbi két hét átlagához képest.
Florin Citu kormányfő szombaton felhívást intézett a lakossághoz a járványügyi korlátozások fegyelmezett betartására, ugyanakkor azt ígérte: Romániában nem lesz teljes zárlat. A bukaresti kormánynak az a célkitűzése, hogy Románia az immunizáció révén szorítsa vissza a fertőzéseket, a következő időszakban napi 80 ezerre emelkedik az oltások üteme - közölte a román miniszterelnök.
A 20 millió lakosú Romániában eddig 1 millió 700 ezer embert oltottak be, közülük 772 ezren a második adag vakcinát is megkapták.