Koronavírus: a legfrissebb hírek a nagyvilágból

Horvátországba már egy oltással is be lehet utazni szerdától

Szerdától már a koronavírus elleni egy oltással is be lehet utazni Horvátországba - jelentette be Davor Bozinovic horvát belügyminiszter a kabinet szerdai ülésén. A tárcavezető kiemelte: a Pfizer/BioNTech-, a Moderna- és a Szputnyik V vakcina első dózisának felvételétől legalább 22 napnak kell eltelnie, de nem haladhatja meg a 42 napot, míg az AstraZeneca-féle oltóanyag első adagjától szintén 22 napnak kell eltelnie, de nem haladhatja meg a 84 napot. Az összes többi vakcina esetében csak két dózissal lehet korlátozások nélkül beutazni az országba, a második dózis felvételétől pedig 14 napnak kell eltelnie.

Azok, akiket nem oltottak be, és nem estek át a fertőzésen, a mintavételtől számított 72 óránál nem régebbi negatív PCR- vagy 48 óránál nem régebbi, az EU-által elfogadott antigén gyorsteszt felmutatásával léphetik át a határt. Továbbá akik rendelkeznek európai digitális igazolvánnyal, hogy felgyorsítsák a határátlépést, feltölthetik adataikat az Enter Croatia honlapra. A beutazáshoz a határon minden esetben regisztrálni kell, kivéve, ha átutazóban van valaki.

Bozinovic elmondta: Horvátország számára nagyon fontos volt, hogy az elsők között vezesse be a digitális igazolás rendszerét. "Ezzel azt az üzenetet küldtük az európai uniós állampolgárok számára, hogy amennyiben saját országaik biztosítják számukra a digitális igazolást, az idő, amelyet a határon kell tölteniük, nagyon rövid lesz, és gyorsan át tudnak haladni rajta" - húzta alá a tárcavezető. Jelezte: Horvátországon kívül eddig Bulgária, Csehország, Dánia, Lengyelország, Németország és Görögország kezdte meg június elsejétől a digitális igazolvány kiállítását, de Ausztria és néhány más ország is felkészült már a kiadásukra.

Az elmúlt napon 432 új fertőzöttet azonosítottak Horvátországban, ezzel a járvány kezdete óta az új típusú koronavírusban megfertőződöttek száma elérte a 356 829-et. Az elmúlt 24 órában a vírus okozta Covid-19 szövődményeinek következtében nyolcan haltak meg, ezzel a járvány halálos áldozatainak száma 8042-re emelkedett. Kórházban jelenleg 709 beteget ápolnak, közülük 81-en vannak lélegeztetőgépen. A valamivel több mint négymilliós Horvátországban eddig 1 293 847-en kaptak védőoltást, közülük 509 710-nek már a második adag vakcinát is beadták.

A szomszédos Szlovéniában keddre 374 új fertőzöttet regisztráltak, s ezzel a járvány kezdete óta azonosított fertőzöttek száma meghaladta a 254 ezret. Az elmúlt napon négy beteg halt meg, így a járvány halálos áldozatainak száma 4700-ra emelkedett. A koronavírusos betegek közül 214-en vannak kórházban, 62-en közülük intenzív osztályon. A valamivel több mint kétmillió lelket számláló országban védőoltást eddig 667 616-an kaptak, közülük 418 370-en már a második adagon is túl vannak. Ez az oltásra jogosult népesség 38,6, illetve 24,2 százaléka.

Romániában jóváhagyták a 12-15 éves gyermekek oltását

Romániában megkezdődött szerdán a 12 évet betöltött kiskorúak koronavírus elleni oltása a Pfizer által gyártott vakcinával, miután a hazai egészségügyi hatóságok az Európai Gyógyszerügynökség pénteken kiadott ajánlására alapozva jóváhagyták az eddigi 16 éves korhatár további csökkentését. Valeriu Gheorghita katonaorvos, az oltási kampány koordinátora szerint Románia az Európai Unióban elsőként kezdte meg a 12-15 évesek beoltását. A kiskorúak csak egy szülő vagy a törvényes gyám jelenlétében és beleegyezésével kaphatják meg a vakcinát. Az internetes előjegyzési portálon szerdától lehetővé vált az időpontfoglalás a 12 évet betöltött kiskorúak számára is, de a szülők előzetes regisztráció nélkül is elvihetik gyermeküket valamely oltóközpontba.

Bukarest 4. kerületének parkjában, az úgynevezett Gyermekvárosban szerdán megnyílt az ország első, kifejezetten gyermekeknek szánt oltóközpontja is.

A Bors-Ártánd átkelő után szerdán további határállomásokon nyílt ideiglenes oltópont a külföldről - adott esetben kifejezetten az oltás miatt - Romániába érkező utasok számára. Mind a Csanádpalota-Nagylak II autópálya-határátkelőn, mind a bukaresti Henri Coanda nemzetközi repülőtéren a Johnson&Johnson oltóanyagát használják, amelyből nem szükséges második dózist is beadatni a fertőzés elleni védettség megszerzéséhez.

Romániában egyébként az utóbbi két-három hétben felére csökkent az amúgy sem túl magas oltási hajlandóság: most már a napi 20 ezret sem éri el a vakcinára jelentkezők száma. A csaknem húszmilliós Romániában eddig 4 millió 338 ezer ember, a felnőtt lakosság 26,9 százaléka kapott legalább egy adag vakcinát. Az egészségügyi szakemberek szerint az oltás iránti érdeklődés visszaesése a fertőzések számának látványos csökkenésével is összefügg. A szerdai jelentés szerint az utóbbi 24 órában már csak 164 új koronavírus-fertőzést diagnosztizáltak, ami kevesebb mint fele az utóbbi két hét átlagának, és a járvány első hulláma utáni, tavaly júniusi mélypontnak felel meg.

Az elhalálozások kéthetes mozgóátlaga szerdán - tavaly október óta először - 50 alá csökkent. Jelenleg valamivel több mint kétezer fertőzött szorul kórházi kezelésre, az intenzív terápián ápolt súlyos esetek száma pedig szerdán - tavaly július óta először - 400 alá csökkent.

Lengyelországban tovább enyhítenek a járványügyi korlátozásokon

Tovább enyhítenek a lengyel járványügyi korlátozásokon június 6-ától: létszámkorlátozás mellett konferenciák és vásárok rendezhetők, és 150-re emelik az esküvők és nyilvános rendezvények maximális létszámát - jelentette be szerdán az egészségügyi miniszter. Adam Niedzielski sajtóértekezletén elmondta: az összes járványügyi mutató javul, dinamikusan csökken a fertőzések és a koronavírus miatt kórházban kezeltek száma; a vírusteszteknek csak mintegy egy százaléka pozitív. Aláhúzta, hogy a május eleje óta fokozatosan bevezetett, a többi európai országhoz képest szerinte nagyvonalúbb nyitásnak nem lett következménye újabb fertőzéshullám.

Szerdai adatok szerint egy nap alatt a közel 38 millió lakosú Lengyelországban 664 embernél mutatták ki a vírusfertőzést. Kifejezetten a Covid-19 betegség miatt 31, a Covid-19 és más betegségek együttes megléte miatt pedig 97 beteg hunyt el. A kórházban kezeltek száma 3984-re csökkent.

Az országban májusban fokozatosan feloldottak többféle korlátozást: működhetnek a szállodák, az éttermek, a mozik, a színházak és a hangversenytermek, valamint a sportlétesítmények, igaz, legfeljebb 50 százalékos foglaltsággal. Az egyetemek kivételével a tanintézetek is visszatértek a hagyományos oktatáshoz.

Június 6-tól újabb enyhítések következnek. A konferenciákat, vásárokat, üzleti kiállításokat is meg lehet tartani, azzal a feltétellel, hogy egy résztvevőre legalább 15 négyzetméter területnek kell jutnia. Ugyanilyen korlátozással megnyílhatnak a játszóházak is. A nyilvános és családi rendezvényeken, így az esküvőkön is ötvenről százötvenre emelik a résztvevők maximális számát. A nyári időszakra vonatkozó további enyhítéseket a jövő héten ismertetik.

A létszámkorlátozások nem vonatkoznak a beoltottakra: ők a kereten felül vehetnek részt mindenfajta rendezvényen.

A vendéglátás, a kulturális és sportintézmények igénybevétele egyébként nincs oltási igazoláshoz, negatív vírusteszthez, vagy a Covid-19 betegségből való felgyógyulást igazoló okmányhoz kötve. Az ilyen dokumentumokra viszont szükség van a határok átlépéséhez, a külföldről hazatérő lengyelek is csak ezek birtokában kerülhetik el a tíznapos karantént.

Lengyelország az Európai Unió azon hét tagállama között van, amely keddtől megkezdte az egész unióban július 1-jétől bevezetendő Covid-igazolványok kiállítását. Niedzielski közölte: egy nap alatt a lengyelek több mint 400 ezer ilyen, QR-kóddal ellátott digitális igazolványt töltöttek le.

Lengyelországban szerda délelőttig több mint 20,5 millió oltást adtak be. Mindkét dózist 7,3 millión kapták meg. Az oltásra regisztrálók választhatnak az EU-ban engedélyezett négy vakcina közül. Jövő hétfőtől a 12-15 évesek oltását is elkezdik a Pfizer-BioNTech vakcinájával.

Izraeli vizsgálat: összefüggés lehet fiatalok szívizomgyulladása és az oltás között

Összefüggés lehet a fiatalok körében kialakuló enyhe, rövid lefolyású szívizomgyulladás és a koronavírus ellen a Pfizer és a BioNTech közösen kifejlesztett vakcinájának második adagja között az izraeli egészségügyi minisztérium kutatói szerint - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet szerdán.

Az izraeli egészségügyi minisztérium kutatócsoportot állított fel, mert több fiatalnál szívizomgyulladás alakult ki röviddel az oltás második adagjának beadása után. Az egészségügyi minisztérium, a tel-avivi és a haifai egyetem, valamint a haifai Technion műszaki egyetem közegészségügyi és járványügyi szakértőiből álló orvoscsoport kedden ismertette következtetéseit a minisztérium főigazgatójával, Hezi Levyvel.

A szívizomgyulladások általában enyhe lefolyású betegségek, amelyeket mellkasi fájdalom, légszomj és szívdobogás jellemez, és rövid kórházi tartózkodással járnak. Leggyakrabban 16-30 éves férfiaknál fordulnak elő, és ezeket a gyulladásokat a koronavírus vagy más vírusok is okozhatják.

2020 decemberétől 2021 májusáig 275 szívizomgyulladásról számoltak be Izraelben, amelyek közül 148 a koronavírus elleni védőoltáshoz közeli időpontban történt. A vakcina első dózisához közel 27 esetet jelentettek az 5 401 150 beoltott közül. Azok közül, akiknél szívizomgyulladás lépett fel, 11-en valamilyen háttérbetegségben is szenvedtek. Az oltás második adagjától számított 30 napon belül 121 alkalommal jelent meg ez a betegség 5 049 424 vakcinázottból, közülük hatvannak háttérbetegsége is volt. A szívizomgyulladás miatt a legtöbb beteg legfeljebb négy napig volt kórházba, és 95 százalékuknál csak enyhe tünetek jelentkeztek.

A kutatók az adatok alapján azt állapították meg, hogy összefüggés lehetséges a második oltás beadása és a szívizomgyulladás megjelenése között a 16-30 év közötti férfiaknál, különösen 16 és 19 éves kor között.

Izraelben a magas fokú átoltottság nyomán szinte teljesen visszahúzódott a koronavírus-járvány. A 9,3 milliós országban a december végén megkezdett oltási kampányban 5 452 298 embert legalább egyszer beoltottak a Pfizer és a BioNTech közösen kifejlesztett vakcinájával, ez az ország lakosságának 58,63 százalékát jelenti.

Kedden 25 476 teszt során mindössze 35 vírushordozót azonosítottak. Jelenleg 338 aktív fertőzöttet tart nyilván az egészségügyi minisztérium a pandémia megjelenése óta 839 515 koronavírus-fertőzöttet azonosítottak. A betegségben tavaly február óta 6413-an haltak meg Izraelben.

Ukrajnában stagnál a járvány terjedése

Ukrajnában szerdára 2205 új koronavírusos beteget jegyeztek fel, ami nagyjából stagnálást mutat, akárcsak az elhunytak száma. Az aktív betegek száma százezer alá csökkent.

A hivatalos adatok alapján az elmúlt napban 2205 új esettel 2 206 836-ra nőtt az azonosított fertőzöttek száma, az elhunytaké pedig 158-cal 50 857-re emelkedett. A halálos áldozatok száma a megelőző napon 163 volt. Eddig 2 062 572-en gyógyultak meg, közülük az elmúlt napban több mint 9400-an. Az aktív betegek száma így tovább csökkent csaknem 7400-zal, 93 407-re. Kórházba most több, 1262 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús beteg került, a megelőző napon számuk 579 volt.

A legtöbb új beteget, 473-at megint az ország legfertőzöttebb területének számító fővárosban, Kijevben jegyezték fel, ahol a városvezetés szerdai tájékoztatása szerint az azonosított fertőzöttek száma már megközelítette a 207 ezret, az elhunytaké öttel 5097-re emelkedett. 

A Worldometer statisztikai honlap keddi adatok alapján Ukrajnát a napi elhunytak számát tekintve a harmadik helyre tette Európában Oroszország és Németország után - számolt be szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál. Az újonnan azonosított fertőzöttek tekintetében Ukrajna a tizedik helyen áll az európai országok és a harmincadik helyen a világ országai között.

Az egészségügyi minisztérium közlése szerint az oltási kampány február 24-i kezdete óta 1 047 894-en kapták meg a koronavírus elleni védőoltás első, 132 058-an második dózisát is. Kedden 18 884 embert oltottak be az országban.

A világjárvány után is viselne maszkot a németek bő 40 százaléka

Németországban a lakosság több mint 40 százaléka a koronavírus-világjárvány után is viselne szájat és orrot takaró maszkot, hogy megelőzzön fertőzéseket - mutatta ki egy szerdán ismertetett felmérés. Az Augsburger Allgemeine című lap a hírportálján a felmérést ismertetve kiemelte, hogy sok ázsiai országban már jóval az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) megjelenése előtt a mindennapok része volt a maszkviselés, és a világjárvány révén Németországban is meggyökeresedhet.

Ezt jelzi a Civey közvélemény-kutató társaság felmérése, miszerint  a lakosság legnagyobb csoportja, 44,7 százaléka a pandémia után is viselne maszkot, például influenzajárvány idején. A lakosság 41,9 százaléka tartósan szakítana a maszkviseléssel. A bizonytalanok aránya 13,4 százalék - mutatta ki a felmérés.

Az Augsburger Allgemeine összeállítása szerint a SARS-CoV-2 terjedésének lassítását szolgáló fertőzéshigiéniai szabályok - maszkviselés, társas távolságtartás, gyakori kézmosás és szellőztetés - egy sor további vírus terjedését is megakadályozták Németországban. Így például az influenzajárvány 2020-2021-es szezonja jóformán elmaradt, az ugyancsak cseppfertőzéssel terjedő norovírust pedig harmadannyi ember szervezetében mutatták ki tavaly, mint a koronavírus-világjárvány előtti utolsó évben, 2019-ben.

A leghatásosabb óvintézkedések között számon tartott maszkviselést főleg az idősek tennék napi rutinná: a 65 feletti megkérdezettek 54,1 százaléka mondta azt, hogy a világjárvány után is visel majd maszkot egészsége védelméért. A maszkviselést leginkább elutasító csoport a fiatal felnőtteké: a 18-29 éves korosztály tagjainak 50,5 százaléka a SARS-CoV-2-fertőzés veszélyének elmúltával végleg letenné a maszkot.

Észak-Macedóniában továbbra is kijárási tilalom van

Június 15-ig meghosszabbította az éjszakai kijárási tilalmat az észak-macedón kormány, így a következő két hétben is tilos lesz utcára lépni éjfél és hajnali 4 óra között a nyugat-balkáni államban.

A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában szerdára 230-cal 712 702-re, Koszovóban 19-cel 106 956-ra, Észak-Macedóniában 37-tel 155 258-ra, Montenegróban 29-cel 99 652-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 81-gyel 203 697-re növekedett.

A járvány halálos áldozatainak száma az utóbbi 24 órában Szerbiában héttel 6872-re, Észak-Macedóniában tízzel 5424-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 17-tel 9236-ra emelkedett. Koszovóban és Montenegróban nem volt halálos áldozata a kórnak, így a halottak száma 2247, illetve 1584 maradt.

Most először haláleset nélkül telt el 24 óra az Egyesült Királyságban

A brit egészségügyi minisztérium keddi beszámolója szerint az elmúlt 24 órában nem volt halálos áldozata az Egyesült Királyságban a koronavírus-járványnak. A járvány tavaly tavaszi elhatalmasodása óta most telt el először úgy egy teljes nap, hogy az egész országban senki nem halt meg a koronavírus-fertőzés okozta Covid-19 betegségben. Az elmúlt hetekben többször előfordult, hogy Skóciában, Walesben vagy Észak-Írországban a helyi egészségügyi hatóságok egyetlen halálesetet sem jelentettek egy-egy napon, de Angliában - az Egyesült Királyság messze legnagyobb, több mint 56 milliós országában - egészen keddig minden nap volt halálos áldozat.

A szaktárca adatismertetése szerint a kedden zárult egy hétben 43-an haltak meg országszerte a Covid-19 betegségben, 10,4 százalékkal kevesebben, mint a múlt kedden zárult előző egyheti időszakban. A nagy-britanniai koronavírus-járvány januári tetőzése idején előfordult, hogy naponta 1800-nál többen haltak meg Covid-19-ben, és voltak olyan időszakok, amikor meghaladta a 40 ezret a kórházban kezelt betegek száma. A brit egészségügyi minisztérium keddi ismertetése szerint jelenleg országszerte 870 pácienst kezelnek kórházban Covid-19 betegséggel.

Az elmúlt időszakban az új koronavírus-fertőzések számának kisebb emelkedését észlelték több gócpontban, mindenekelőtt Anglia északi és észak-nyugati térségeiben, ahol a fertőzések többségét az új típusú koronavírus B.1.617.2 megjelöléssel nyilvántartott, először Indiában azonosított variánsa okozza. Szakértők szerint valószínűsíthető, hogy ez a változat könnyebben terjed, mint az Egyesült Királyságban eddig azonosított koronavírus-variánsok, és az angliai gócpontokban az új fertőzések 50-75 százalékát ez a változat okozhatja.

A brit kormány által kidolgozott, négy nyitási lépésből álló menetrend öthetente számol a járvány megfékezésére elrendelt korlátozások egyre szélesebb körű enyhítésével, és minden feltétel teljesülése esetén legkorábban június 21-re célozza az összes jogi korlátozás feloldását. Az Indiában azonosított változat megjelenése miatt azonban kedden több olyan nyilatkozat is elhangzott kormányzati tanácsadók részéről, hogy érdemes lenne valamelyest elhalasztani ezt az utolsó nyitási lépést, addig, amíg nem sikerül teljes képet alkotni a B.1.617.2 variáns terjedési jellemzőiről.

Azt azonban a szakértők is hangsúlyozzák, hogy a nagy-britanniai oltási kampány lendülete miatt jelenleg egészen más a helyzet, mint a járvány korábbi szakaszaiban. A kedden ismertetett legfrissebb adatok szerint a brit felnőtt lakosság csaknem háromnegyede megkapta a koronavírus elenni oltás első dózisát, és a 18 évesnél idősebb korosztály csaknem felének mindkét adagot beadták. A brit egészségügyi minisztérium kedd esti ismertetése szerint a koronavírus elleni oltás első dózisából eddig 39 477 158-an részesültek, közülük 25 734 719-en a második adagot is megkapták. Ez azt jelenti, hogy a brit felnőttek 74,9 százalékát már beoltották a koronavírus elleni vakcina első adagjával, 48,9 százalék mindkét dózist megkapta.

A brit kormány oltási menetrendjének célkitűzése az, hogy július 31-ig a teljes brit felnőtt lakosság - hozzávetőleg 52,7 millió ember - megkapja az első oltási dózist.

Meghaladta az 50 milliót a beadott oltások száma Németországban

Ötvenmilliónál is több adagot adtak be az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) által okozott betegségtől (Covid-19) védőoltásokból Németországban a kedden közölt adatok szerint. A 158 napja tartó kampányban 50 541 084 adag oltást adtak be. Legalább egy adagot a lakosság 43,3 százaléka - 36 004 055 ember - kapott. Teljes oltással a lakosság 18 százaléka - 15 009 970 ember - rendelkezik.

Ugyancsak kedden a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) visszavonta a tavaly decemberben kiadott legmagasabb szintű járványügyi riasztást és eggyel alacsonyabb fokozatú riasztást adott ki. A helyzet javul, de még mindig "a világjárvány kellős közepén vagyunk", és Nagy-Britannia példája megmutatja, hogy az új vírusvariánsok miatt akkor is romolhat, ha már sok embert beoltottak - mondta Jens Spahn egészségügyi miniszter Berlinben.

Továbbra is csak nagyon óvatosan, széles körű tesztelés és higiéniai óvintézkedések mellett lehet lazítani a járványügyi szabályokon - tette hozzá Lothar Wieler, az RKI elnöke. Kiemelte: a lakosság több mint 80 százalékának kell védettséget szereznie a Covid-19-cel szemben ahhoz, hogy valamennyi korlátozást visszavonhassanak.

A közösen tartott tájékoztatón a miniszter és az RKI vezetője is hangsúlyozta, hogy globális szinten igen kevéssé haladt előre az oltási kampány, pedig a járványnak csak akkor lesz vége, ha mindenütt megszerzik az ellenőrzést a vírus terjedése felett. Ezért az is fontos, hogy "tágítsuk a látómezőt" - mondta Jens Spahn, kifejtve: nemcsak a hazai lakosság védelmére kell összepontosítani, hanem más országokat is segíteni kell, hogy a nemzetközi közösség "még jobban felkészülhessen mindarra, ami vár még ránk ebben a világjárványban".

Németországban május eleje óta gyengül a vírus alfa - illetve B.1.1.7 - jelzésű változatának szétterjedése révén kibontakozott harmadik járványhullám, amelyben kevesebben fertőződtek és haltak meg, mint a kevésbé veszélyesnek tartott vírusvariánsok által okozott második hullámban.

A korlátozások nagy részét a legtöbb tartományban már visszavonták, és a következő napokban újabb könnyítéseket vezetnek be. A tartományi rangú főváros, Berlin vezetése például kedden bejelentette, hogy péntektől nem kell oltási igazolás vagy negatív SARS-CoV-2 gyorsteszt lelet az üzletek, boltok és a vendéglők teraszainak felkereséséhez. Megnyithatnak az edzőtermek is, és akár 500 fős rendezvényeket tarthatnak zárt térben, ha működik a helyiségekben szellőztető rendszer.

Az RKI keddi adatai szerint az utóbbi 24 órában 1785 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez csaknem 10 százalékos csökkenés az egy héttel korábbi 1911-hez képest. Az új esetekkel együtt 3 682 911 ember szervezetében mutatták ki a vírust. A legfontosabb járványügyi mutatóként számon tartott hétnapi fertőzésgyakoriság - a megelőző hét napon regisztrált fertőződések százezer lakosra vetített száma - 35,20-ra süllyedt az egy héttel korábbi 58,40-ről.

A Covid-19-cel összefüggésben egy nap alatt 153 halálesetet regisztráltak, így 88 595-re emelkedett a járvány halálos áldozatainak száma Németországban.

 Szinte a teljes felnőtt lakosság beoltása után 95 százalékkal csökkent a Covid-19 miatti elhalálozás egy brazil városban

Kilencvenöt százalékkal csökkent az új koronavírus-fertőzés okozta elhalálozás egy brazil városban, ahol egy tudományos próba keretében beoltották szinte a teljes felnőtt lakosságot - jelentették be kutatók. A Sao Paolo szövetségi államban lévő, 45 ezres lélekszámú Serrana lakóit a kínai fejlesztésű CoronaVac vakcinával oltották be. A vírus terjedésének csökkenése miatt azok is védettek lettek, akik nem kaptak oltást - közölték a Sao Paolo-i Butantan Intézet tudósai. A szakemberek szerint eredményeik azt jelzik, hogy a járvány ellenőrzés alá vonható az emberek 75 százalékának beoltásával.

A Butantan Intézet, amely maga is gyártja a kínai Sinovac Biotech által kifejlesztett CoronaVac nevű oltóanyagot, február és április között végezte az oltáspróbát Serranában. A várost négy körzetre osztották, hogy segítsenek meghatározni a vírusterjedés-feltartóztatásának küszöbét. Három körzet, avagy a 18 év fölötti lakosság 75 százalékának mindkét adaggal történt beoltása után sikerült megállítani a vírus terjedését - olvasható a BBC hírportálján.

Amikor a felnőttek 95 százalékát beoltották, az elhalálozás 95 százalékkal csökkent, a kórházi ellátás szükségessége 86 százalékkal, a tünetekkel járó fertőzések 80 százalékkal estek vissza.

Ricardo Palacios, az intézet igazgatója szerint a kulcsfontosságú szám a 75 százalék. "A legfontosabb eredmény az, hogy képesek vagyunk ellenőrzés alá vonni a járvány terjedését a teljes lakosság beoltása nélkül" - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy csökkent a fertőzöttek száma a gyerekek és a tinédzserek körében is, akiket nem oltottak be. Ez azt jelezheti, hogy nincs szükség a gyerekek beoltására ahhoz, hogy az iskolák újranyithassanak.

Az oltóanyag hatásos volt a vírus brazíliai P.1-es variánsa ellen is, amelynek új elnevezése gamma. Ezt a mutációt Manaus észak-brazíliai városban azonosították először, és fertőzőképessége miatt a vírus terjedése felgyorsult az országban.

Brazíliában 463 ezer halálos áldozatot követelt eddig a járvány. A dél-amerikai ország szenved az oltóanyaghiánytól, miközben még mindig magas a fertőzöttek száma és a halálozási arány a fertőzés terjedésének feltartóztatását célzó átfogó intézkedések hiánya miatt.

A serranai kutatás a maga nemében az első a világon - közölték a kutatók. Az oltás nem okozott súlyos mellékhatásokat, sem elhalálozást a Covid-19 szövődményei miatt 14 nappal az után, hogy a felnőttek mindkét adagot megkapták.

Jelenleg hasonló kísérletet folytatnak egy másik, 148 ezres lélekszámú városban, Botucatuban az Oxford/AstraZeneca oltást használja a Fiocruz Intézet, amely maga állítja elő a brit-svéd fejlesztésű vakcinát.