Koronavírus: a legfrissebb hírek a nagyvilágból

Moszkvában elrendelték a szolgáltatásban dolgozók 60 százalékának kötelező beoltását

Elrendelte a szolgáltatói szféra alkalmazottai 60 százalékának kötelező beoltását szerdán Moszkva tisztifőorvosa. Jelena Andrejeva közölte, hogy a védőoltás első komponensét július 15-ig, a másodikat pedig augusztus 15-ig kell beadni az érintetteknek. Szergej Szobjanyin polgármester szerint július 1-jéig létrehozzák a folyamat ellenőrzését lehetővé tevő informatikai rendszert. A polgármester az intézkedést a "nagyon súlyos járványhelyzet" kialakulásával indokolta.

A vakcináció kötelező lesz a kereskedelem, a vendéglátás, a tömegközlekedés és a taxivállalatok, a fogyasztói szolgáltatások (mosodák, vegytisztítók stb.), az oktatás, az egészségügy, a szociális védelem és szolgáltatások, valamint a lakás- és közüzemi szolgáltatások és az energiaszektor alkalmazottai számára. Az intézkedés kiterjed a szépségszalonok és gyógyfürdők, a fürdők és szaunák, a sportkomplexumok, a fitneszklubok, az uszodák, a pénzintézetek és a postahivatalok ügyfélosztályai, a köz- és önkormányzati szolgáltatások ügyfélirodáinak alkalmazottaira is.

Ezen kívül be kell oltani azokat a munkavállalókat is, akik kulturális, oktatási és kiállítási rendezvényeken (múzeumokban, könyvtárakban, kiállítási központokban, előadásokon és képzéseken), szabadidős és szórakoztató eseményeken, gyermekjátszótermekben, szórakoztató központokban, napközis táborokban, színházakban, mozikban és koncerttermekben, valamint testnevelési és sporttömegrendezvényeken dolgoznak.

Az intézkedés elmulasztásáért a munkaadókat jogi felelősség terheli. Sajtójelentések szerint pénzbírságot fognak kiróni rájuk. A fővárost követően szerdán Moszkva megye is elrendelte a védőoltás kötelező beadatását a szolgáltatói szféra alkalmazottai 60 százaléka számára.

Oroszországban a szerdai hivatalos adatok szerint az igazolt új fertőzöttek száma az elmúlt egy nap alatt 13 397-tel 5 249 990-re emelkedett. Szerdán a legtöbb új esetet Moszkvában (5782), Moszkva megyében (1187), Szentpéterváron (927), Burjátföldön (202) és Nyizsnyij Novgorod megyében (191) észlelték. A burját vezetés szigorú korlátozásokat vezetett be ismét. A napi növekmény országos szinten 0,26 százalék volt, az új esetek 14,3 százaléka volt tünetmentes. Az aktív fertőzöttek száma 293 914-re, a halálos áldozatoké 396-tal 127 576-ra, a felépülteké pedig 10 256-tal 4 828 500-ra emelkedett.

A Szentpétervári Állami Egyetem energetikai rendszerek matematikai modellezésével foglalkozó tanszékének matematikusai kiszámolták, hogy a koronavírus-fertőzések terjedése június végén tetőzhet, napi 25 ezer új esettel. Az új esetek száma januárban elérte 29 ezret.

Oroszországban a járvány kezdete óta több mint 143,6 millió, az elmúlt napon pedig mintegy 269 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával jelenleg 580 264 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.

Ukrajnában ismét ezer körüli új beteget jegyeztek fel

Ukrajnában szerdára az előző naphoz hasonlóan megint mintegy ezer körüli új beteget jegyeztek fel, a halálos áldozatok száma is majdnem pontosan ugyanannyi volt, így a járvány a múlt héthez hasonlóan megint stagnálást mutat.

A hivatalosan közölt adatok alapján az elmúlt napban 1045 új esettel 2 226 037-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma. A növekmény csaknem ugyanennyi volt a megelőző napon is, akkor mindössze 31-gyel volt kevesebb. Az elhunytak száma 78-cal 51 847-re emelkedett, míg a megelőző napon számuk 77 volt. Eddig 2 140 978-an gyógyultak meg, közülük az elmúlt napban több mint 4800-an, az aktív betegek száma így tovább csökkent több mint 3800-zal, 33 212-re. Kórházba 699 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús beteg került, míg a megelőző napon számuk 401 volt.

A legtöbb új beteget, 256-ot megint az ország legfertőzöttebb területének számító fővárosban, Kijevben jegyezték fel, ahol Vitalij Klicsko polgármester sajtószolgálatának tájékoztatása szerint az azonosított fertőzöttek száma meghaladta a 211 ezret, az elhunytaké kettővel 5162-re nőt, miközben eddig 200 800-an győzték le a kórt.

Közben Kijevben elkezdték beoltani a parlamenti képviselőket és az apparátus munkatársait - értesült az UNIAN hírügynökség. A törvényhozás tagjait Pfizer vakcinával oltják be a parlament épületében a tervek szerint június 18-ig.

Marija Karcsevics, az egészségügyi minisztérium digitális fejlesztési részlegének főigazgatója szerdán a TSZN hírtelevízió reggeli műsorában elmondta, hogy az ukrán állampolgárok egyelőre azért nem válogathatnak a koronavírus elleni különböző oltóanyagok között, mert kevés vakcina áll rendelkezésre az országban. Kifejtette, hogy az oltási kampány még a harmadik szakaszban tart, amelyben meghatározott célcsoportokat oltanak be. Szerinte amint eljutnak az utolsó, ötödik szakaszba, már lesz lehetőség arra, hogy az emberek választhassanak többféle gyártású vakcinából. Arra ugyanakkor nem tért ki, hogy mikor jutnak el idáig Ukrajnában.

Montenegróban a nem beoltottak csak negatív teszttel vehetnek majd részt a rendezvényeken

Montenegró nem szándékozik megbüntetni azokat, akik nem akarják beoltatni magukat a koronavírus ellen, viszont a tervek szerint a nem beoltottak a jövőben csak negatív teszttel vagy a betegségből történő felgyógyulást igazoló dokumentum felmutatásával vehetnek majd részt a különböző rendezvényeken - közölte a montenegrói egészségügyi minisztérium.

A tárca kedd esti közleményében az is olvasható, hogy egyelőre nem szüntetik meg a járványhelyzetet az országban, és továbbra is kötelező lesz a maszkviselés és a távolságtartás.

A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában szerdára 132-vel 715 147-re, Koszovóban 12-vel 107 122-re, Észak-Macedóniában 29-cel 155 569-re, Montenegróban 24-gyel 99 988-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig 29-cel 204 314-re növekedett.

A járvány halálos áldozatainak száma az utóbbi 24 órában Szerbiában hattal 6976-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig öttel 9379-re emelkedett. Koszovóban, Észak-Macedóniában és Montenegróban nem volt halálos áldozata a kórnak, így a halottak száma 2254, 5472, illetve 1608 maradt.

Az EU intézkedéseket tervez a jövőbeli járványok elleni fellépés érdekében

Az Európai Bizottság kedden közleményt tett közzé, amelyben tanulságokat fogalmaz meg a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban és arra vonatkozóan, hogy mit kell javítani az esetleges jövőbeli hasonló kihívások kezelése érdekében.

A bizottság a többi között szorgalmazta, hogy még idén új és továbbfejlesztett európai információs rendszernek kell létrejönnie a járvánnyal kapcsolatos információk gyűjtésére. Emellett ez év végéig egy európai fő járványügyi szakértő kinevezését és egy megfelelő irányítási struktúra kiépítését is sürgette. A bizottságnak továbbá éves felkészültségi jelentést kell készítenie, és létre kell hoznia a válsághelyzetek kezelésére szolgáló eszköztárat.

A testület kiemelten fontosnak nevezte: az EU-nak elegendő aktív kapacitással kell rendelkeznie ahhoz, hogy évente 500-700 millió adag oltóanyagot állítson elő, és az adagok fele az esetleges újabb világjárvány első hat hónapjában rendelkezésre álljon. Azt is javasolta továbbá, hogy uniós szinten összehangoltabb és kifinomultabb megközelítést kell kidolgozni a félretájékoztatás és a dezinformáció kezelésére.

Sztella Kiriakídisz egészségügyért felelős uniós biztos hangsúlyozta, hogy a lehető leghamarabb létre kell hozni egy erős európai egészségügyi uniót.

Meghaladta a 30 milliót azok száma, akik mindkét dózist megkapták Nagy-Britanniában

Meghaladta a 30 milliót a koronavírus elleni oltásokból beadott második dózisok száma Nagy-Britanniában. Az eddig beadott első és második oltási adagok együttes száma átlépte a 72 milliót.

A brit egészségügyi minisztérium kedd este közzétett részletes adatai  szerint a nagy-britanniai oltási kampány december 8-i kezdete óta az első oltási adagból eddig 41 831 056-an részesültek. Közülük 30 209 707-en a második dózist is megkapták, vagyis eddig összesen 72 040 763 adagot adtak be Nagy-Britanniában a koronavírus elleni oltásból.

A brit kormány a koronavírus először Indiában azonosított delta variánsának terjedése miatt az oltási kampány jelentős gyorsításáról döntött a héten. Boris Johnson miniszterelnök bejelentette: a kormány az eddigi menetrendben szereplő július 31-ről július 19-re hozta előre azt a határidőt, ameddig a teljes brit felnőtt lakosságnak - hozzávetőleg 52,7 millió embernek - meg kell kapnia a koronavírus elleni oltás első dózisát.

Ugyaneddig az időpontig mindkét oltási adagot be kell adni a felnőttek kétharmadának, ezen belül az 50 évesnél idősebbek, a fokozottan veszélyeztetettek, az egészségügyi és szociális ellátás első vonalában dolgozók mindegyikének, és azoknak a 40 éven felülieknek is, akik május közepéig megkapták az első dózist.

Az egészségügyi minisztérium kedd esti beszámolója szerint az elmúlt 24 órában tízen, a kedden zárult egy hétben 63-an haltak meg a koronavírus-fertőződés okozta Covid-19 betegségben országszerte. A heti halálozási szám 12,5 százalékkal alacsonyabb az előző, múlt kedden zárult egy hétben bejelentett halálesetekénél. A nagy-britanniai koronavírus-járvány januári tetőzésének idején volt olyan időszak, amikor egy nap alatt több mint 1800-an haltak meg a Covid-19 betegség szövődményeiben.

A kidolgozott részletes nyitási menetrend eredetileg június 21-re, vagyis jövő hétfőre irányozta elő a koronavírus-járvány megfékezését célzó, még érvényben lévő utolsó korlátozások feloldását, abban az esetben, ha az ehhez kidolgozott járványügyi feltételrendszer maradéktalanul teljesül. Boris Johnson azonban hétfő esti sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a delta vírusvariáns terjedése miatt négy héttel, július 19-re halasztották az utolsó, negyedik nyitási lépést. A halasztás elsődleges célja az, hogy az oltási kampány üteme továbbra is a vírus terjedésének üteme előtt járjon.

Johnson közölte: a járványadatok alapján bízik abban, hogy július 19-nél tovább már nem kell halasztani az utolsó korlátozások felszámolását. Az előző három időpontban maradéktalanul és határidőre teljesültek az azokra a napokra kitűzött korlátozásenyhítési célok.

A brit egészségügyi minisztérium kedd esti beszámolója szerint az elmúlt egy napban 7673, az utóbbi egy hétben 53 701 új koronavírus-fertőződést szűrtek ki országszerte. A heti adat 38,8 százalékkal magasabb a múlt kedden zárult egyheti időszakban szűrővizsgálattal azonosított új fertőződések számánál. A múlt héten előfordult 60 százaléknál magasabb fertőzésszám-növekedés is mozgó heti összesítésben számolva.

Szlovéniában hivatalosan véget ért a járványhelyzet, de a korlátozások maradnak

Szlovéniában hivatalosan véget ért a járványhelyzet, de amíg a kormány nem dönt a jelenleg is érvényben lévő korlátozások enyhítésről, azok továbbra is fennmaradnak - közölte kedden Franc Vindisar, az egészségügyi minisztérium államtitkára. Vindisar elmondta: nehéz másfél év áll mögöttük, a járvány számos próba elé állított mindenkit. "Együttműködéssel és szolidaritással le tudjuk győzni, de még nem értünk a célvonalba" - tette hozzá.

Szlovéniában először tavaly március 12-én hirdettek járványhelyzetet, majd május közepén - elsőként az Európai Unióban - hivatalosan meg is szüntették azt. A járványadatok rosszabbodása miatt még az év október 18-án ismét járványhelyzetet hirdettek. Ezzel aktiválódott az úgynevezett nemzeti védelmi és mentési terv, ami azt jelentette, hogy az állam állta a polgári védelem és a katasztrófavédelem járványügyi intézkedések miatt felmerülő költségeit. A kormány azóta havonta meghosszabbította az erre vonatkozó rendeletet, egészen ez év június 15-ig.

A járványügyi korlátozásokon azonban nem enyhített Ljubljana. Továbbra is kötelező a maszk viselése nyilvános zárt térben, valamint a kulturális- és sporteseményeken, tíz négyzetméteren pedig mindössze egy személy tartózkodhat. Szabadtéren csak abban az esetben kell maszkot hordani, ha nem tartható be a 1,5 méter távolság. A rendezvények látogatottsága legfeljebb 75 százalékos lehet, amennyiben ülő rendezvényekről van szó, az asztalok között be kell tartani a három méter távolságot.

Keddre 112 új esetet jegyeztek fel, és ezzel a járvány kezdete óta azonosított fertőzöttek száma meghaladta a 256 ezret. Az elmúlt napon két beteg halt meg, így a járvány halálos áldozatainak száma 4724-re emelkedett. A koronavírusos betegek közül 122-en vannak kórházban, 40-en közülük intenzív osztályon. A valamivel több mint kétmillió lelket számláló országban védőoltást eddig 769 248-an kaptak, közülük 551 906-an már a második adagon is túl vannak. Ez a felnőtt lakosság 44,5, illetve 32 százaléka.

A szomszédos Horvátországban az elmúlt 24 órában 96 új fertőzöttet azonosítottak, ezzel a járvány kezdete óta az új típusú koronavírusban megfertőződöttek száma elérte a 358 677-et. A vírus okozta Covid-19 szövődményeinek következtében nyolcan haltak meg, ezzel a járvány halálos áldozatainak száma 8160-ra emelkedett. Kórházban jelenleg 372 beteget ápolnak, közülük 28-an vannak lélegeztetőgépen. A valamivel több mint négymilliós Horvátországban eddig 1 419 924-en kaptak védőoltást, közülük 744 950-nek már a második adag vakcinát is beadták.

Románia vakcinaszállítmányokat függesztett fel, mert nem tudja felhasználni őket

Bukarest kérésére az Európai Bizottság felfüggesztette csaknem 4,5 millió koronavírus elleni vakcina leszállítását, mivel Románia nem tudja az eredetileg tervezett ütemben felhasználni az oltóanyagot és már jelentős készleteket halmozott fel.

Andrei Baciu egészségügyi államtitkár az oltáskampányt koordináló bizottság (CNCAV) keddi sajtóértekezletén elmondta: júniusban 7,1 millió adag vakcina kellett volna érkezzen, ebből azonban Románia csak 2,6 milliót kért. Hozzátette: az Európai Bizottság már a kampány elején számított rá, hogy bizonyos idő után többlet alakulhat ki az oltóanyagból, ezért a szerződések azt is lehetővé teszik, hogy a tagországok adományként továbbadják vagy értékesítsék a felesleges vakcinákat. Romániában ennek még nincs meg a jogi feltétele, és félő, hogy közben lejár a felhalmozott vakcinakészletek szavatossága. Az országba érkezett 15 millió dózis kevesebb mint 60 százalékát használták eddig fel.

Romániában - az egy hónappal korábbi közlések szerint - mintegy 120 ezer embert tudnak beoltani naponta. A beadott dózisok száma május közepén néhány napig haladta csak meg a napi százezret, azóta a napi átlag 50 ezer alá csökkent. Míg május közepén átlagosan napi 42 ezerrel nőtt az első dózissal beoltottak száma, most már csak napi 15 ezerrel emelkedik a immunizáltak száma. A 19,3 milliós lakosságú Romániában eddig 4 millió 580 ezer ember kapott legalább egy adag oltást, 4 millió 245 ezernek pedig teljes a beoltottsága.

Valeriu Gheorghita katonaorvos, az oltáskampány koordinátora elmondta, az alacsony érdeklődés miatt 11 oltóközpontot be kellett zárni, 127-ben pedig csökkentették a nyitvatartási időt. A romániai - csaknem ezer - oltóközpont közül több mint 400-ban a kapacitás felét sem használják ki. A koordinátor szerint biztosra vehető, hogy az őszi lehűléssel ismét erőre kap a járvány, ugyanakkor azt valószínűsítette, hogy a közelgő negyedik hullámban a - sokkal ragályosabb, Indiában egészségügyi katasztrófát okozó - Delta vírusvariáns válik Romániában is meghatározóvá. Ezért is fontos, hogy Romániában mindenkinek hozzáférést biztosítsanak a vakcinához - mutatott rá Gheorghita. Ennek érdekében a mozgó oltópontok egy-másfél hónapon belül Románia mind a 2800 községét felkeresik, a kiszállások menetrendjét pedig a hét végéig közzéteszik az oltási kampány honlapján.

Évtizedes csúcsra emelkedett a születések száma Németországban márciusban

Több mint két évtizede a legmagasabbra emelkedett a születések száma márciusban Németországban, a növekedés időbeli összefüggésben áll a koronavírus-járvány első hullámának enyhülésével - közölte kedden a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis).

Az idén márciusban 65 903 gyerek született, 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A márciusi születések száma legutóbb 1998-ban haladta meg a 65 ezret. Már februárban is a szokottnál többen születtek Németországban, az éves szintű növekedés 6 százalék volt. Ez a trend márciusban megszilárdult - áll a Destatis jelentésében.

Mint írták, az emelkedés időbeli összefüggésben áll az első, 2020 tavaszi járványhullám levonulásával és az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) terjedésének lassítását szolgáló korlátozások május elején elkezdett lazításával.

Hozzátették, hogy több más európai ország statisztikai hivatala is regisztrált hasonló jelenséget. A járvány első hullámát keményen megszenvedő országok némelyikében, például Spanyolországban, Franciaországban és Belgiumban márciusban megállt a születések számának csökkenése, sokhelyütt pedig erősen növekedett a születésszám, Romániában 15 százalékkal, Észtországban és Litvániában 13 százalékkal, Hollandiában, Finnországban és Magyarországon 10 százalékkal.