Koronavírus: a legfrissebb hírek a nagyvilágból

Ukrajna több mint félmillió dózis oltóanyagot kapott Dániától

Megérkezett szerdán Kijevbe 509 400 dózis AstraZeneca vakcina Dániától - közölte az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) ukrajnai képviselete az UNIAN ukrán hírügynökséggel. A közlemény szerint a szállítmány a dán kormány adománya Ukrajnának, és része annak a programnak, amelynek keretében Dánia az év végéig hárommillió, koronavírus elleni vakcinát szállít különböző országoknak. A most érkezett vakcinákat elsősorban azoknak szánják, akiknek a második dózisra van szükségük ebből az oltóanyagból, valamint tömeges oltópontokra is terveznek juttatni belőlük.

Közben Ukrajnában ismét gyorsult a járvány terjedése: szerdára a hivatalos adatok szerint 984-gyel 2 255 345-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma, az elhunytaké pedig 43-mal 53 024-re emelkedett. Eddig 2 188 273-an gyógyultak meg, ugyanakkor az aktív betegek száma 371-gyel 14 048-ra tovább nőtt. Kórházba 572 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús beteg került.

Az UNIAN szerint a kórházak telítettsége alapján öt régiót - köztük Kárpátalját - fenyegeti az a veszély, hogy szigorúbb járványhelyzeti osztályba sorolják. Jelenleg az ország egésze a legenyhébb, úgynevezett "zöld" kategóriában van. Kárpátalján az elmúlt három napban 87,5, 103,2 és 93,5 százalékos volt a koronavírusos betegek kezelésére kijelölt intézmények telítettsége. A legsúlyosabb helyzet a nyugat-ukrajnai Ternopil megyében alakult ki, ahol elérte a 172,7 százalékot, miközben a "zöld" besoroláshoz legfeljebb 50 százalékos a megengedett arány egyhetes összesítésben.

Az egészségügyi minisztérium közlése szerint az oltási kampány február 24-i kezdete óta 3 759 405-en kapták meg valamely védőoltás első, 2 151 799-en a második dózisát is a mintegy 42 millió lakosú Ukrajnában. Kedden 153 258 embert oltottak be az országban.

Orosz tisztifőorvos: feszült, de stabilizálódik a helyzet

Oroszországban továbbra is feszült a helyzet az új koronavírus-fertőzés terjedése miatt, ám a tendencia a stabilizálódás irányába mutat - jelentette ki Anna Popova tisztifőorvos, az orosz fogyasztóvédelmi felügyelet (Roszpotrebnadzor) vezetője a Komszomolszkaja Pravda című napilapban szerdán megjelent nyilatkozatában."A helyzet egyelőre kétségtelenül feszült. Ezzel együtt csökkenést figyelhetünk meg az esetek heti növekedési ütemében, ami a járványfolyamat stabilizálódásának tendenciáját jelzi" - mondta Popova. Kijelentette, hogy a fő kihívást jelenleg a maximális átoltottság biztosítása jelenti. Hozzátette, hogy a vakcináció folyamata jelenleg sokkal aktívabb, mint másfél hónappal ezelőtt.

Oroszországban az igazolt új fertőzöttek száma a szerdai hivatalos adatok szerint 22 591-gyel 6 356 784-re emelkedett. Az új esetek közül 2502-t a fővárosban, 1971-et Szentpéterváron, 1517-et Moszkva megyében mutattak ki. A napi növekmény országos szinten 0,36 százalék, az új esetek 9,1 százaléka volt tünetmentes. Az aktív esetek száma 515 227, a halálos áldozatok száma 790-nel 161 715-re, a felépülteké pedig 18 963-mal 5 659 746-ra emelkedett. Oroszországban a járvány kezdete óta több mint 166,9 millió, az elmúlt napon pedig 389 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával jelenleg 1 261 514 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.

Az RBK című gazdasági napilapnak a szövetségi vámszolgálatra hivatkozó közlése szerint egyébként Oroszország idén januárjától májusig 303,6 millió dollár értékben exportált vakcinát más országokba, 32-szer többet, mint 2020-ban. A vámhatóság nem osztott meg külön statisztikát arról, hogy a kivitel mekkora részét teszik ki a koronavírus elleni vakcinák, de a növekedés nyilvánvalóan a Covid-19 elleni védekezés következménye.

A lap a fő exportcélországok között Argentínát, Kazahsztánt, Indiát, Mexikót, Magyarországot, Fehéroroszországot, az Egyesült Arab Emírségeket, Szerbiát, Bolíviát és a Kongói Demokratikus Köztársaságot nevezte meg. Az év első hónapjában ezekbe az országokba irányult a vakcinaszállítmányok 85,8 százaléka.

Izraelben szigorításokról döntött, és szeptemberi zárlatra készül a kormány

Újabb járványügyi szigorításokról döntött és szeptemberi zárlatra készül az izraeli kormány - jelentette a katonai rádió szerdán. A koronavírus-járvánnyal foglalkozó kabinet a kedd esti ülésén döntött az újabb korlátozásokról a delta variáns okozta negyedik hullám megfékezésére. Az augusztus 8-án életbe lépő korlátozások szerint Izraelben minden zárt térben kötelező lesz a "zöld címke", vagyis csak a beoltottak és gyógyultak, illetve friss negatív teszttel rendelkezők léphetnek be a nyilvános helyekre.

A 12 év alatti gyerekekre is vonatkozik a "zöld címkéről" szóló szabályozás, és augusztus 20-tól szabadtéren is kötelező lesz a maszk a 100 fősnél nagyobb rendezvényeken. Az állami hivatalokban jövő héttől csak a dolgozók felé lesz jelen, a többiek otthonról dolgoznak, és az otthoni munkavégzést javasolták a magánszektor számára is. A kézfogás, az ölelések és testi kontaktust mellőzését kérik a lakosságtól, és ezentúl karanténba kell mennie a 12 év alatti fertőzöttekkel törődő felnőtteknek.

Fokozzák az otthoni karantén betartásának és a maszkviselés megszegésének ellenőrzését, és a 60 év felettieket arra kérték, hogy ne találkozzanak oltatlan emberekkel zárt térben. Tilos a "piros" besorolású, vagyis erősen fertőzött országokba utazni, és a közepesen fertőzött "narancssárga" országokból visszatérőknek karanténba kell vonulniuk egy hétre akkor is, ha oltottak vagy gyógyultak. A zöld államokból érkezőknek csak a reptéri tesztek negatív eredményének kézhez kapásáig kell otthon tartózkodni.

A koronavírus-kabinet ülésén az egészségügyi szakemberek kijelentették, hogy a jelenlegi járványügyi adatok alapján már elkerülhetetlennek tűnik a zárlat bevezetése szeptemberben, hogy megállítsák a súlyos betegek számának növekedését, mert a kórházak már nem lesznek képes fogadni őket. A szeptemberi zárás gazdasági költségei viszonylag alacsonyak lesznek az őszi zsidó ünnepek, a zsidó új év és a sátoros ünnep miatti kevés munkanap nyomán. A zárlat a szakértők szerint a betegek számát 10 napon, a súlyos betegek számát két -három héten belül befolyásolja."Valószínűleg nincs menekvés az országos zárlat elől - kivéve, ha a harmadik oltás jelentősen csökkenti a betegek számát" - mondta az ülésen Naftali Bennett miniszterelnök.

"Célunk Izrael nyitva tartása, és ez még mindig lehetséges"- hangsúlyozta a kormányfő szerdán egy jeruzsálemi oltóközpont megnyitásán. "De nem kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy a kórházaknak egy napon azt kelljen mondaniuk: nincs nálunk hely, nem jöhet ide a beteg. Tudni fogjuk, mikor kell fékezni"- tette hozzá, miután már két egymást követő napon 3000 fölött volt az azonosított új fertőzöttek száma. "Kudarcot, katasztrófát jelent, ha bejelentjük a zárlatot az őszi ünnepekre, mindent el kell követni ennek megakadályozására. Még lehetőségünk van rá, keményebb ellenőrzésre van szükség" - vélekedett Nicán Horovic egészségügyi miniszter, aki a rádió szerint meglehetősen magára maradt véleményével a koronavírus-kabinetben.

A szigorítások mellett az oltások rohamos növelésével, a még mindig oltatlan mintegy egymillió, 12 évnél idősebb izraeli vakcinázásával, valamint a hatvan éven felüliek harmadik dózissal történő újraoltásával próbálják elkerülni az újabb országos zárlatot.

Szerdán 3280 új vírushordozót azonosítottak az elvégzett több mint százezer teszttel, a pozitív esetek aránya 3,34 százalék volt az egészségügyi minisztérium honlapja szerint. Már 443-ra emelkedett a kórházi ellátást igénylő esetek száma, akik közül 236-an súlyos betegnek számítanak, és 49-en lélegeztetőgép segítségére szorulnak. Ezen a héten megkezdték a 60 év fölöttiek újraoltását, közülük már 182 444-en vették fel a harmadik adag vakcinát. A Jediót Ahronót című újság hírportáljának, a ynetnek az elemzéséből kiderül, hogy a nem oltottak 4,5-ször nagyobb valószínűséggel kerülnek a súlyos betegek közé.

A december végén kezdődött oltási kampányban Izrael mintegy 9,3 millió lakosából eddig 5 796 466-ot (tizenkét évesnél idősebbeket) már legalább egyszer beoltottak a Pfizer vakcinájával. Ez az ország lakosságának 62,33 százaléka, azonban ez nem bizonyult elégnek a sokkal fertőzőbb delta vírusváltozat okozta járvány megfékezésére. A pandémia megjelenése óta 884 933 koronavírus-fertőzöttet azonosítottak. A SARS-CoV-2 koronavírus okozta betegségben (Covid-19) tavaly február óta 6497-en haltak meg Izraelben.

Romániában az oltási kampány felpörgetésének módját keresik a hatóságok

Romániában a koronavírus elleni oltáskampány felpörgetésének módját keresik a hatóságok: az egészségügyi miniszter különböző jutalmazási módszerek bevezetését javasolta, az államfő pedig továbbra is a meggyőzést szorgalmazta, és elfogadhatatlannak nevezte, hogy diszkriminatív megszorításokkal büntessék a beoltatlanokat.

Ioana Mihaila egészségügyi miniszter a News.ro hírportál által szerdán közölt interjúban elmondta: ebédjegyekkel és tombolával bátorítanák az oltás felvételét, a szaktárca hamarosan a kormány elé terjeszti egy erről szóló sürgősségi rendelet tervezetét. A tárcavezető megerősítette: a páciensek veszélyeztetésének elkerülése érdekében rendszeres tesztelésre köteleznék a beoltatlan egészségügyi dolgozókat. Ezt saját költségükön kellene elvégezniük, tekintettel arra, hogy az állam ingyenesen biztosítja a védőoltást, amelynek biztonságos voltáról immár elegendő tudományos adat áll rendelkezésre - érvelt a miniszter.

Klaus Iohannis államfőt szerdán egy Bukarest melletti természetvédelmi területen tett látogatása alkalmával kérdezték az újságírók arról, támogatná-e, hogy megszorításokat vezessenek be a beoltatlanokkal szemben. "Nem győzhetjük le a világjárványt diszkriminációval. A járványt csak tömeges oltással tudjuk megfékezni" - jelentette ki Iohannis. Rámutatott: nem lehet az embereket olyasmire kényszeríteni, amit azért nem akarnak megtenni, mert nem értik. Az elnök ezért a tudatosítás fontosságát hangsúlyozta, és az oltási kampány erősítését szorgalmazta. Iohannis elismerte: elképzelhető, hogy Romániában is kitiltják a beoltatlanokat olyan "nem létfontosságú" helyekről, mint a mozik és vendéglők, de szerinte ez önmagában nem jelent megoldást a járványra, a "magyarázat nélküli" tiltások pedig nem vezetnek sehova.

Iohannis is "elfogadhatatlannak" nevezte, hogy az egészségügyi dolgozók ne legyenek beoltva, és támogatásáról biztosította a kormányt, ha jutalmazási módszerekkel akarja növelni az oltási hajlandóságot.

A 19,3 milliós Romániában eddig 5 millió 25 ezer ember, a beoltható - 12 év feletti - lakosság kevesebb mint 30 százaléka kapta meg a koronavírus elleni védőoltást. Az oltási hajlandóság júniusban esett vissza: azóta átlagosan naponta 9-10 ezerrel emelkedik az immunizáltak száma, és két hónap alatt alig több mint két százalékkal (29,6 százalékra) emelkedett az átoltottsági arány.

Montenegróban minden nyolcadik fertőzött turista

Minden nyolcadik regisztrált fertőzött Montenegróban a turisták közül kerül ki - közölte az ország közegészségügyi intézete szerdán. A legfrissebb adatok szerint az utóbbi 24 órában 219 fertőzöttet regisztráltak, közülük 194 montenegrói állampolgár volt, míg 25 a nyaralását töltő külföldi.

A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában szerdára 424-gyel 723 031-re, Koszovóban 110-zel 108 623-ra, Észak-Macedóniában 37-tel 156 531-re, Montenegróban 219-cel 102 403-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig negyvennel 205 785-re növekedett.

A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában öttel 7127-re, Koszovóban pedig eggyel 2269-re növekedett. A térség többi országában nem volt halálos áldozata a kórnak az elmúlt napon, így a halottak száma Észak-Macedóniában 5493, Montenegróban 1631, Bosznia-Hercegovinában pedig 9731 maradt.

Nem emelkedett a koraszülések és halvaszületések aránya a járvány első évében Kanadában

Nem emelkedett a koraszülések és halvaszületések aránya a koronavírus-járvány első évében - állapították meg kanadai szakemberek, akik a Canadian Medical Association Journal (CMAJ) című orvosi folyóiratban publikálták eredményeiket. Fertőzés, gyulladás, stressz, betegséggel vagy terhességgel összefüggő rendellenesség, genetikai hajlam és környezeti tényezők is közrejátszhatnak a halvaszületésben vagy koraszülésben, ugyanakkor sok esetben az ok rejtve marad - olvasható az EurekAlert című tudományos hírportálon.

A koronavírus-járvány idején megjelent néhány jelentés, amely szerint egyes országokban, például Hollandiában, Írországban és az Egyesült Államokban csökkent a koraszületések aránya, míg többek között az Egyesült Királyságban, Olaszországban és Indiában megemelkedett a halvaszületések és változott a koraszülések aránya. Ezeknek a tanulmányoknak a zöme azonban méretét tekintve kicsi volt.

Kanadai kutatók most 18 évet felölelve vizsgálták az ontariói születéseket - több mint 2,4 milliót -, és összevetették a járvány előtti (2002-2019) és a járvány alatti időszak (2020. január-december) mutatóit. "Nem találtunk szokatlan változásokat a koraszülések vagy halvaszületések arányszámaiban a járvány alatt, ami megnyugtató" - mondta Prakesh Shah, a kanadai Sinai Egészségügyi Rendszer vezető gyermekorvosa, a Torontói Egyetem professzora.

A járványügyi intézkedések és az azokhoz való alkalmazkodás eltérően befolyásolhatja a koraszülések arányait különböző környezeti feltételek között. A kutatók ezért megvizsgálták a születéseket az olyan közegészségügyi intézményekben, ahol magasabb volt a SARS-CoV-2-vel fertőzöttek aránya, valamint összevetették a városi és vidéki, illetve az eltérő átlagjövedelemű emberek lakta környékek mutatóit is."Egyes területeken és bizonyos emberek esetében a korlátozások előnyt jelenthetnek, míg más körülmények között vagy mások számára az intézkedések pont ellentétesen hathatnak" - jegyezte meg a szakember.

Jelenleg nemzetközi tanulmányok készülnek annak jobb megértéséért, hogy a Covid-19 milyen hatással van a várandósságra és a születésekre világszerte.

Két San Franciscó-i kórház több száz, többségében beoltott alkalmazottja fertőződött koronavírussal

Két San Franciscó-i kórház több száz, többségében beoltott alkalmazottja fertőződött meg  koronavírussal júliusban - jelentette az amerikai sajtó. Augusztus 2-ig a Zuckerberg San Francisco Központi Kórház (ZSFG) több mint 7000 munkatársából 55-nél lett pozitív a Covid-teszt, de a fertőzött személyzet egyike sem szorult kórházi kezelésre - erősítette meg Cristina Padilla, az intézmény szóvivője a Fox News amerikai hírtelevíziónak. "Számítottunk és számítunk a jövőben is olyan esetekre, amikor már beoltott emberek fertőződnek meg. Tudjuk, hogy a vakcinák nem védenek teljesen a fertőzéstől, de nagyon hatékonyak a kórházi kezelések és a halálesetek megelőzésében" - fogalmazott a szóvivő. Az ABC7 amerikai televíziós csatorna beszámolója szerint a fertőzöttek 80 százaléka a koronavírus elleni védettséghez szükséges összes oltását megkapta. A fertőzött alkalmazottak otthoni karanténban vannak.

Lukejohn Day, a ZSFG főorvosa elmondta, hogy a korábbinál több fertőzéses eset fordul elő az egészségügyi személyzet körében. "Több személy kapja el a COVID-ot, mint korábban, és többnyire beoltott munkatársakról van szó. Ez a korlátozások enyhítése miatt van" - fogalmazott Day.

A Kalifornia Egyetem San Franciscó-i orvosi központjának (UCSF) 35 ezer alkalmazottja közül legalább 183 fertőzést jelentettek az "alkalmazottak vagy hallgatók" körében. Az esetek 84 százalékában olyan személyekről van szó, akik minden szükséges oltást megkaptak. Ketten közülük kórházi ellátásra is szorulnak. "Bizonyos szempontból kissé meglepő és csalódást okoz, hogy ennyi idő után még mindig komolyan kell beszélnünk a Covid-vírusról" - mondta Josh Adler, az UCSF klinikai igazgatója. Adler az ABC7-nek úgy fogalmazott: "számítottunk a beoltottak körében előforduló fertőzésekre, de az arány "kicsit magasabb, mint azt eredetileg jósoltuk". Az említett kórházakban a fekvőbetegek Covid-19-vizsgálaton esnek át, és valamennyi látogatónak, illetve a személyzetnek is maszkot kell viselnie.

Kalifornia állam hivatalos adatai szerint a kórházban ápolt páciensek száma folyamatosan nő. San Francisco megyéből eddig összesen 40 400 fertőzéses esetet és 562 halálesetet jelentettek, és már több mint 1,23 millió adag oltást adtak be. Mindeközben Floridában ismét rekordot döntött a koronavírus-fertőzés miatt kórházi ápolásra szoruló betegek száma. Az Egyesült Államok egészségügyi minisztériumának (DHHS) legfrissebb, kedden közzétett adatai szerint a koronavírus okozta Covid-19 betegség miatt kórházban ápolt betegek száma 11 515 főre emelkedett a hétfői 10389-ről. Közülük 2400 beteget kezelnek intenzív osztályon.

Bill de Blasio, New York város demokrata párti polgármestere pedig kedden bejelentette, hogy augusztus 16-tól csakis azok a személyek dolgozhatnak, illetve vehetik igénybe a szolgáltatásokat beltéren, akik igazolni tudják, hogy rendelkeznek a szükséges védőoltásokkal. Ez vonatkozik az éttermekre, az edzőtermekre és a színházakra is. "Itt az ideje, hogy az emberek úgy tekintsenek a védőoltásra, mint amely szükséges a jó, teljes és egészséges élethez. Ha nem vagy beoltva, sajnos, sok mindenben nem fogsz tudni részt venni" - fogalmazott de Blasio.