Koronavírus: a legfrissebb hírek a nagyvilágból

Ukrajnában vörös besorolásba került az első megye

A koronavírus-járvány terjedésének üteme miatt a legszigorúbb, vörös kategóriába sorolta az ukrán kormány válságstábja kedden a déli országrészben lévő Herszon megyét - hozta nyilvánosságra Oleh Nemcsinov kabinetminiszter a Telegram üzenetküldő portálon.

A megye az első régió, amely a legszigorúbb járványhelyzet szerinti besorolásba kerül május óta. A szigorítások október 15-től lépnek életbe. Ezek alapján csak azok az oktatási intézmények működhetnek a szokásos módon, amelyekben az alkalmazottak száz százaléka felvette a védőoltás mindkét dózisát. Ugyanez vonatkozik a mozik, színházak, múzeumok, bevásárló- és szórakoztató központok, vendéglátóipari egységek, piacok, edzőtermek és uszodák alkalmazottaira és látogatóira is.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál közlése szerint jelenleg Ukrajnában 15 megye van narancs, 9 megye - köztük Kárpátalja és a főváros, Kijev - sárga besorolásban. A legenyhébb, zöld kategóriában egy régió sincs. 

Ihor Kuzin országos tisztifőorvos, az egészségügyi miniszter helyettese a TSZN televízió hírportálja szerint közölte, hogy a jövő hónaptól Kijevben és egy másik nagyvárosban, Harkivban vagy Dnyipróban kísérleti jelleggel videokamerákat szerelnek fel, amelyekkel azt figyelik meg, hányan tartják be a kötelező maszkviselést és a távolságtartást. Hozzátette, hogy a felvételek százalékos mérésre szolgálnak, nem a szabálysértők azonosítására. Reményei szerint a kamerák üzembe helyezése után két hét múlva már meglesznek az első eredmények.

Ukrajnában keddre 11 996 esettel 2 562 085-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma, az elhunytaké 352-vel 59 052-re, az aktív betegeké pedig több mint hatezerrel 205 134-re.

Egyre kevésbé bíznak az amerikaiak abban, hogy Biden megoldja a járvány okozta problémákat

 Egyre kevésbé bíznak az amerikaiak abban, hogy Joe Biden amerikai elnök megoldja a járvány okozta problémákat - derül ki az Axios nevű amerikai hírportál és az Ipsos nemzetközi közvélemény-kutató vállalat kedden közzétett felméréséből. A megkérdezett amerikai felnőttek mindössze 13 százaléka mondta azt, hogy az élete várhatóan hat hónapon belül visszatérhet a koronavírus előtti kerékvágásba. Ugyanerre a kérdésre júniusban még az emberek 36 százaléka válaszolt igennel. Megháromszorozódott - a júniusi 9-ről 30 százalékra nőtt - azoknak az amerikaiaknak a száma, akik úgy gondolják, hogy egy év is eltelhet, mire az életük visszatérhet a rendes kerékvágásba.

Szakértők szerint ez nem kedvező fejlemény Biden számára, aki azt ígérte az amerikai polgároknak, hogy úrrá lesz a koronavírus-járványon. "Miután a delta változat felütötte rút fejét, ez hatással volt az emberek életére, és most ehhez igazítják az elvárásaikat, ami nem jó neki (Bidennek)" - fogalmazott Cliff Young, az Ipsos amerikai közügyekkel foglalkozó elnöke az Axios hírportálnak adott nyilatkozatában. Young kifejtette: Biden politikájának fő iránya az volt, hogy képes megoldást találni a járványra és a Covid-19 okozta problémákra. De most "nagyon nehéz helyzetben van" - tette hozzá.

A közvélemény-kutatás adatai szerint a republikánusok mindössze 2 százaléka mondta azt, hogy "nagyon" bízik az elnökben, de a demokrata pártiak körében is 45-ről 33 százalékra esett ez a mutató. A demokraták nagy része - 81 százalékuk - állította azt, hogy még "bizonyos mértékig"  bízik Bidenben, de ez az arány is elmarad a júniusi 88 százaléktól. A politikailag független válaszadók körében azok száma, akik "nagy mértékben" bíznak Bidenben, 17-ről 11 százalékra csökkent június óta. "Ellenség hiányában a demokraták most az elnökkel fordulnak szembe, mert nem tudják, ki mást vádolhatnának" - mondta az Axiosnak Chris Jackson, az Ipsos alelnöke. "Az elnök támogatói közül sokan továbbra is nagyon aggódnak a Covid-19 miatt" - fogalmazott Jackson. Majd leszögezte: Biden rengeteg teret vesztett azzal, hogy ezek a csoportok azt gondolták, az életük a következő hat hónapban visszatérhet a rendes kerékvágásba.

A közvélemény-kutatás azt is megállapította: nincs egyetértés a megkérdezettek között abban, hogy mit kell tenni azokkal a munkavállalókkal, akik nem hajlandóak betartani az oltási előírásokat. A válaszadók 14 százaléka szerint ezeket a dolgozókat el kell bocsátani, 29 százalékuk szerint semmi nem történhet velük, 22 százalékuk azt mondta, hogy fizetés nélküli szabadságra kell küldeni őket, 21 százalékuk szerint távmunkában kellene dolgozniuk, a válaszadók 14 százaléka pedig azt mondta, nem tudja, mi történjen az oltást elutasítókkal. A demokrata párti szavazók többsége azt támogatta, hogy bocsássák el őket, vagy vonják meg a fizetésüket. A republikánusok közül az elbocsátást, mint megoldást, a válaszadók mindössze 4 százaléka támogatta.

Több milliárd eurót fordítottak Németországban a lakosság ingyenes tesztelésére

Ötmilliárd eurónál is több közpénzt fordítottak a koronavírus-világjárvány elleni németországi védekezésben a lakosság térítésmentes tesztelésére egy kedden ismertetett kormányzati kimutatás szerint. Az antigén gyorstesztekre és a pozitív lelet esetén következő PCR tesztekre szeptember közepéig 5,2 milliárd eurót (1870 milliárd forint) fordítottak a szövetségi egészségügyi minisztérium kimutatása szerint.

A legnagyobb kiadással a teszthez szükséges mintavétel járt, ezek a műveletek 2,4 milliárd euróba kerültek. A tesztek beszerzésére 1,4 milliárd eurót, labordiagnosztikai szolgáltatásokra 1,124 milliárd eurót fordítottak a Rheinische Post című lapban ismertetett adatok szerint. További 92 millió eurót az ápolást, gondozást biztosító otthonokban és hajléktalanszállókon elvégzett tesztekre költöttek.

A gyorsteszt-szolgáltatás ingyenessége hétfőtől megszűnt. A szövetségi kormány azzal indokolta az intézkedést, hogy mindenkinek hozzáférhető az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegségtől (Covid-19) védő oltás, ezért senki nem várhatja el, hogy a közösség viselje a költségeket, ha a vakcina helyett a tesztelést választja.

A szigorítástól az oltási hajlandóság növekedését várják. A gyorstesztért 10 és 40 euró közötti összeget kell fizetniük az oltástól elzárkózóknak. A szolgáltatásra számos helyzetben szükségük van az úgynevezett 3G-szabály miatt, amely előírja, hogy míg a teljes oltással rendelkezők és a fertőzésen igazoltan átesettek korlátozás nélkül vehetnek részt zárt térben tartott rendezvényeken, és kereshetnek fel például fodrászatot vagy vendéglőt, addig a többiek ezt csakis friss negatív SARS-CoV-2 lelettel tehetik meg.

Az átoltottság a lakosság egészét tekintve majdnem kétharmados, 54 312 772 millió ember - a németek 65,3  százaléka - rendelkezik teljes oltással a kormány keddi adatai szerint. A legmagasabb, 84,7 százalékos arányt a hatvan felettiek körében regisztrálták. A 18-59 éves korosztályban 71,2 százalék, a 12-17 éveseknél 37,2 százalék a teljes oltással rendelkezők aránya.

Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) keddi adatai szerint az utóbbi 24 órában 4971 új fertőződést mutattak ki tesztekkel. Ez kismértékű növekedés az egy héttel korábbi 4799-hez képest. Az új esetekkel együtt 4 318 355 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t Németországban a járvány tavaly kora tavaszi kezdete óta. A Covid-19-cel összefüggésben egy nap alatt 88 halálesetet regisztráltak, a járvány halálos áldozatainak száma így 94 297-re emelkedett.

Horvátországban hivatalosan is megkezdték a harmadik oltások beadását

Hivatalosan is megkezdték a koronavírus elleni harmadik, úgynevezett emlékeztető oltások beadását Horvátországban - jelentette be a horvát közegészségügyi intézet (HZJZ) kedden. Az intézet ajánlása szerint az erősítő oltásokat első körben a 65 évnél idősebb és immunhiányos emberek kaphatják meg. Köztük az idősotthonok lakói, a mozgásképtelenek és mozgáskorlátozottak, valamint az intézményekben róluk gondoskodó alkalmazottak. Továbbá azok az egészségügyi dolgozók 65 éves kor felett, akik közvetlenül betegekkel foglalkoznak.

Orvosi konzultációt követően ajánlott a harmadik oltás azon 18. életévüket betöltött állampolgároknál is, akik rendkívül érzékeny vagy immunhiányos emberekkel élnek egy háztartásban, illetve maguk is olyan krónikus betegségben szenvednek, amely növeli a COVID-19 betegség súlyosabb formáinak kockázatát.

Az országban egyelőre csak a Pfizer/BioNTech vakcinájával oltanak, és a második oltás felvételétől el kell telnie legalább hat hónapnak. Azoknak a gyengébb immunrendszerrel rendelkezőknek az esetében, akiket korábban az AstraZeneca vakcinájával oltottak be, harmadik oltásként az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) javaslatára a Pfizer és Moderna oltóanyagát alkalmazzák.

Az elmúlt 24 órában 1007 új koronavírus-fertőzést azonosítottak az országban; a vírus okozta Covid-19 betegségben 24-en haltak meg. Kórházban 870 beteget ápolnak, közülük 140-en vannak lélegeztetőgépen. A valamivel több mint négymilliós országban eddig 1 855 439-en kaptak védőoltást - a jogosultak 45,7, a felnőtt lakosság 54,8 százaléka -, közülük 1 737 752-an már a második adagot is felvették.

A szomszédos Szlovéniában keddre 1005 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak, és a Covid-19 betegség szövődményei miatt egy beteg halt meg. A koronavírusos betegek közül 428-an vannak kórházban, 116-an intenzív osztályon. A valamivel több mint kétmillió lakosú országban eddig 1 135 716-an kaptak védőoltást, közülük 1 047 123-an már a második adagot is felvették. Ez az oltásra jogosult lakosság 54, illetve 50 százaléka.

Janez Poklukar egészségügyi miniszter közölte: nyár óta Szlovéniában is elérhető a Regeneron gyógyszergyártó cég Regen-Cov nevű készítménye, amely csökkenti a COVID-19 betegség miatti kórházba kerülés esélyét, és az elhalálozások számának magas kockázatát. Kiemelte: a ljubljanai Egyetemi Orvosi Központ (UKC) keretében működő Fertőző Betegségek Klinikája szeptember 30-án frissítette a gyógyszer alkalmazására vonatkozó ajánlásokat, amelyeket minden kórháznak elküldött, mert annak használata megfelelő felügyeletet igényel.

A gyógyszert elsősorban immunhiányos, valamint olyan embereknek szánják, akiknél fennáll a betegség súlyosabb lefolyásának kockázata. Többek között a 65 év feletti, túlsúlyos, krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD), cukorbetegségben vagy szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők esetében alkalmazzák - fogalmazott a szaktárca vezetője.

Olaszországban a több millió oltásellenes miatt akadozhat a termelés és a közlekedés

Az olaszországi lakosság több mint tizenöt százalékát képviselő oltásellenesek miatt fennakadás keletkezhet a közigazgatásban, a termelésben és a közlekedésben is - jelezték a szakszervezetek és a munkaadói szervezetek kedden, három nappal a munkavégzéshez kötelező védettségi igazolás bevezetése előtt.     

Október 15. lesz az első nap, hogy minisztériumi dolgozók, benzinkutasok, gyári munkások, fodrászok, buszvezetők, pincérek és számos más szakma képviselője kizárólag védettségi igazolással állhat munkába. Védettségnek számít, ha valaki már legalább egy adag oltásban részesült, átesett a betegségen, vagy negatív teszteredményt mutat fel. A rendelkezés 23 millió munkavállalót érint az állami és a magánszektorban.

Az egészségügyi minisztérium által kiadott igazolás hiányában a munkaadó feladata lesz, hogy a védettség nélküli dolgozót fizetés nélküli szabadságra küldje mindaddig, amíg nem pótolja a védettségi igazolását. A rendelet jelenlegi változata értelmében a védettség nélküli munkavállaló nem veszíti el állását, de a fizetésétől elesik, és hosszú távon helyettesíthetővé válik. Védettség nélküli munkavégzés esetén a munkaadót és a dolgozót is fejenként 400 eurótól 1500 euróig terjedő bírsággal büntethetik.

Az intézkedés bevezetése előtt három nappal a szakszervezetek és munkáltatói érdekképviseletek úgy látják, hogy nem lesz problémamentes a védettség kötelezővé tétele. Példaként a családoknál dolgozó olasz és külföldi bejárónőket említették, akiket gyakran feketén foglalkoztatnak. Az egészségügyi tárca adatai szerint a hatvanmillió lelket számláló országban keddig 45,8 millióan részesültek már legalább egy adag oltásban a 12 év felettiek között. További tizenöt százalék - amely több mint nyolc és fél millió embert jelent -, egyetlen oltást sem vett fel. Nincsenek köztük azok, akik betegségük, vagy más indok miatt nem olthatók be.

Az oltásellenesekből - becslések szerint - mintegy 3,3 millióan dolgoznak jelenlétben: 2,2 millióan a magánszektorban, 340 ezren a közigazgatásban, valamint 740 ezren önálló munkavállalók. Az oltásra nemet mondó közalkalmazottak soraiban 11 ezerre teszik az egészségügyben dolgozók számát, 90 ezerre az oktatásban dolgozókét, 86 ezerre a fegyveres és biztonsági erők tagjait, 156 ezerre a minisztériumokban és más állami intézményekben dolgozókét. Az egészségügyben és az oktatásban dolgozók számára egyébként már nyáron bevezették a védettségi kötelezettséget, sokan mégis "ellenálltak".

Olaszország egyik legnagyobb szakszervezeti szövetsége, a CISL adatai szerint a milánói közlekedési vállalat (ATM) dolgozóinak 25 százaléka még egyetlen adag oltást sem vett fel. Péntektől, ha a dolgozók negatív teszteredmény nélkül jelentkeznek munkára, hazaküldik őket. A CISL azt  hangoztatja, hogy nincsen elég dolgozó a védettség nélküliek pótlására. A szakszervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy az északolasz iparvidék gyáraiban fennakadást okozhat a munkába álló dolgozók egyenkénti ellenőrzése, hasonlóképpen a minisztériumokban sem tudják majd külön-külön leolvasni az igazolási dokumentumot, amelyhez nem is készültek el időben a megfelelő beléptető-kapuk. A közigazgatási miniszter, Renato Brunetta úgy reagált, hogy akkor majd turnusokban léptetik be a közalkalmazottakat.

További kérdést vet fel, hogy mi lesz az országban dolgozó és Szputnyik V-vakcinával oltott kelet-európai munkavállalókkal, akiknek többsége idősgondozóként, fuvarozóként, az üdülőhelyeken idénymunkásként és a hajóközlekedésben a személyzet tagjaként dolgozik. Az őket foglalkoztatók mostanáig elfogadták az általuk felmutatott védettségi igazolást, amelyet teszteléssel erősítettek meg.

Az október 15-én életbe lépő rendelet szerint a védettségi igazolást negatív teszteredmény válthatja ki, amelyet a dolgozóknak 48 óránként kellene felmutatniuk. A  gyógyszertárakban is elvégezhető antigén-gyorsteszt felnőtteknek alkalmanként 15 euróba (450 forintba) kerül, és havonta legfeljebb tizenkétszer ismételhető, tehát 180 eurós költséget jelent. Felmerült, hogy a teszt érvényességét emeljék 72 órára, és a költségeket állja az állam vagy a munkaadó. Több mint hárommillió dolgozóval számolva azonban a végösszeg elérné az 500 millió eurót. 

Az oltásellenes mozgalom szombaton tüntetéssel tiltakozott a védettség kötelezővé tétele ellen, a Róma központjában rendezett demonstráción mintegy tízezren vettek részt. A tüntetők szélsőséges csoportja megrohamozta a CGIL szakszervezet székházát, miután az érdekképviselet igent mondott a kötelező védettség bevezetésére. Hétfőn más szakszervezetek tüntettek a kormány szigorítása ellen.

Szerb szakértő: az átoltottak közül senki sincs lélegeztetőgépen

Azok közül, akik megkapták valamely védőoltás mindkét adagját, senki sincs lélegeztetőgépen, ha megfertőződnek, csak enyhébb tüneteik vannak - jelentette ki Stevan Bojevic szakorvos kedden a belgrádi K1 televízióban. A szakember hozzátette, hogy a kórházakban száz beteg közül legfeljebb tíz van beoltva, a leggyakrabban az oltatlanok betegednek meg. A súlyos betegek 95 százaléka nem volt beoltva a koronavírus ellen - tette hozzá.

A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában keddre 5700-zal 1 010 868-ra, Koszovóban 14-gyel 160 400-ra, Észak-Macedóniában 111-gyel 195 044-re, Montenegróban 235-tel 135 534-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 275-tel 240 157-re növekedett. A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában 51-gyel 8788-ra, Koszovóban kettővel 2972-re, Észak-Macedóniában nyolccal 6784-re, Montenegróban hattal 1992-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 41-gyel 10 808-ra növekedett.

Román egészségügyi miniszter: mindenki megszerzi a védettséget, de jobb megoldás az oltás

Romániában mindenki meg fogja szerezni a védettséget, de jobb és kevésbé kockázatos megoldás az oltás felvétele, mint a betegségen való átesés - figyelmeztette polgártársait Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter kedden, amikor újra megdőlt az országban szinte minden korábbi járványügyi rekord.

A tárcavezető arra utalt, hogy a járvány mostani, negyedik hulláma immár olyan sok embert megfertőzött az országban, hogy az oltatlanok most már nem igazán reménykedhetnek abban, hogy elkerülik a betegséget. Két nappal korábban Alexandru Rafila mikrobiológus, aki Romániát képviseli az Egészségügyi Világszervezetben (WHO) úgy fogalmazott: kicsi a valószínűsége, hogy az oltatlanok ne fertőződjenek meg, mert a jelenlegi hullámban dominánssá vált vírustörzs háromszor ragályosabb az eredeti variánsnál.

Cseke Attila kifejtette: a román egészségügyi rendszer hősies erőfeszítéseket tesz a fertőzöttek megfelelő kezelése érdekében, amiről csak elismeréssel lehet beszélni, de a járvány leküzdésének mégiscsak a megelőzés, a vakcina felévétele az egyedüli módja. Mint mondta: ha a románok "olyan országot akarnak, mint odakint", akkor példát kell venniük a többi uniós országtól, ahol az átoltottság kétszerese a romániainak.

A tárcavezető a Bukarest határában, lélegeztetésre szoruló koronavírusos betegek számára felállított mobil kórház üzembe helyezése alkalmából beszélt a covid-kórházak kapacitásának növelését célzó erőfeszítésekről. Megemlítette: kinevezésekor, egy hónappal korábban, 630 súlyos beteget ápoltak koronavírusfertőzéssel az intenzív terápiás részlegeken, számuk ma már megközelítette az 1700-at.

Arra a kérdésre, hogy mikor terjeszti a kormány a parlament elé azt a jogszabály-tervezetet, amely kötelezővé tenné a védettségi igazolást az egészségügyi dolgozók számára, Cseke Attila azt mondta: miután leváltották a Citu-kabinetet, ezt az ügyvivő kormány már nem teheti meg, de a kabinet - törvényhozói mandátummal is rendelkező - tagjai szerdán saját törvényjavaslatukként fogják beterjeszteni a tervezetet a parlamentben.

A 19,3 milliós Romániában a beoltható lakosság 34 százaléka kapott legalább egy adag vakcinát, az egészségügyi dolgozók körében pedig augusztusban 54, az orvosok körében pedig 67 százalékos volt az átoltottság.

A stratégiai kommunikációs törzs keddi jelentése szerint az utóbbi 24 órában minden korábbinál több, 442 koronavírusos beteg halt meg, ami csaknem kétszerese az utóbbi két hét átlagának. Ezzel átlépte a 40 ezret a járvány ismert romániai áldozatainak a száma. Rekordot döntött az egy nap alatt diagnosztizált fertőzöttek száma is: a 16 743 új eset csaknem másfélszerese az utóbbi két hét átlagának. Romániában a keddi napokon rendre szintet lép a fertőzöttek száma, mivel sokhelyütt a hétvégi munkaszüneti napokon levett teszteket, csak hétfőn értékelik ki a laboratóriumok, így a vasárnapi és hétfői jelentésekben mindig az átlagosnál kevesebb, keddenként pedig az átlagosnál több fertőzés kerül a kimutatásba.

A mostani fertőzési adatok így azt igazolják, hogy elkezdett tompulni a járványgörbe Romániában: a mostani 50 százalékhoz képest egy hete 80, két hete 110, három hete pedig 120 százalékkal haladta meg a keddi fertőzésszám a megelőző két hét átlagát.

Orosz tisztifőorvos: az összes szövetségi körzetben nő a fertőzések száma

Oroszországban immár negyedik hete növekszik az új koronavírusos fertőzések száma és ez a tendencia az ország mind a hét szövetségi körzetében folytatódik - jelentette ki Anna Popova orosz tisztifőorvos Moszkvában kedden, amikor a napi halálos áldozatok száma újabb országos csúcsot döntött, megközelítve az ezret. Popova, az orosz fogyasztóvédelmi felügyelet (Roszpotrebnadzor) vezetője a koronavírus elleni küzdelem koordinációs tanácsa elnökségi ülésén elmondta, hogy az elmúlt héten az összes, új fertőzött 33 százalékát a főváros térségében és Szentpétervárom diagnosztizálták. Beszámolója szerint az esetszám az ország 85 régiója közül 77-ben növekszik.   

A tisztifőorvos szerint 26 régióban a kulturális és szórakoztató rendezvényekre, 22-ben pedig az éttermekbe kizárólag QR-kóddal szabad bemenni. A járványhelyzet miatt 25 régióban 605 iskolát, 22 régióban pedig 117 óvodát zártak be. Mihail Misusztyin miniszterelnök ugyanezen a tanácskozáson elmondta: eddig 43 millió embert, a lakosság csaknem egyharmadát oltották be teljes körűen. Kiemelte annak fontosságát, hogy felgyorsítsák az oltási kampány ütemét, amellyel kapcsolatban a Kreml szóvivője korábban többször is elégedetlenségét fejezte ki. A miniszterelnök közölte, hogy eddig 90 millió készletnyi oltóanyag került forgalomba.

Mihail Murasko egészségügyi miniszter beszámolója szerint a fertőzöttek száma az elmúlt héten országosan 16 százalékkal, 11 régióban pedig több, mint 30 százalékkal nőtt. Hozzátette, hogy az átoltottabb régiókban stabilabb a helyzet. A tárcavezető elmondta, hogy az országban a Covid-19-páciensek ápolására létrehozott 255 ezer ágyból 235 ezer foglalt. Jelenleg mintegy 6100-an vannak lélegeztetőgépen. A miniszter szerint a fertőzöttek között egyre több a fiatal, a betegek 12-13 százaléka iskoláskorú gyerek.

Oroszországban az igazolt fertőzöttek száma 28 190-nel 7 832 964-re emelkedett a kedden közölt hivatalos adatok szerint. Ez a járvány kezdete óta mért második legmagasabb érték. A napi növekmény 0,36 százalék, az új esetek 7,6 százaléka volt tünetmentes. Az új koronavírusos fertőzés következtében az elmúlt egy nap alatt 973-an vesztették életüket. A halottak száma hetedik napja meghaladja a napi 900-at, és immár 218 345 beteg hunyt el a koronavírus okozta Covid-19 betegségben. A nem véglegesített halálozási ráta 2,79 százalék. A felépültek száma 20 706-tal 6 894 285-re nőtt. Az országban jelenleg 720 334 aktív esetet tartanak számon. Oroszországban a járvány kezdete óta több mint 197,6 millió, az elmúlt napon pedig 362 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával jelenleg 1 497 780 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.