Koronavírus: áprilisban valószínűleg fellélegezhetünk

Itt kopogtat a koronavírus-járvány az ajtónkon, sőt sokak szerint már be is tette a fél lábát. Mindenkit az érdekel, vajon tényleg olyan veszélyes-e a vírus, mint ahogy féli a világ, vajon lehet-e valahogy védekezni a betegség ellen, és vajon mikor ér véget ez az egész. Dr. Ócsai Lajos, az egykori Országos Tisztifőorvosi Hivatal volt járványügyi főosztályvezetőjét Többek között ezekről a kérdésekről is faggattuk.

- A fél világ rettegi az új vírust, főorvos úr szerint is olyan veszélyes?

- Erről a vírusról még nagyon kevés biztosat lehet tudni. Sokan összehasonlítják az influenza vírusával. Én is ezt teszem: amikor Magyarországon erősebb influenzajárvány van, akkor abban az évben 5 ezer emberrel több hal meg, mint azokban az években, amikor nincs. A KSH adataiból is látszik, hogy átlagosan egy évben 124 ezren halnak meg itthon, egy nagyobb influenzajárvány idején viszont 129-130 ezren. Tehát az első, amit egyelőre tudni lehet a koronavírusról, hogy valamivel veszélyesebb, mint az influenza. Míg utóbbinak körülbelül 1 százalékos a halálozási rátája, addig a koronavírusnak az eddigi tapasztalatok alapján kettő.

- Úgy tudom a fertőzőképessége is nagyobb a koronavírusnak, mint az influenzának...

- Igaz, az eddigi adatok alapján a koronavírusnak 2,4-2,6 százalék a fertőzési rátája, tehát egy beteg ennyi másikat tud megfertőzni, míg az influenzánál ez a szám csak 1,6-1,9. Tehát tényleg ragályosabb az influenzánál, ugyanakkor jóval kevésbé fertőző, mint a kanyaró, amelynél ez az arány 20.

- Van valami, amiben viszont hasonlít az influenza és a koronavírus?

Igen, ugyanazokat az embereket bántja, az idős krónikus betegeket. Ez nem jelenti azt, hogy csak nekik kell tartaniuk a kórtól, hiszen ha egy egészséges fiatal betegszik meg, hiába lesznek valószínűleg enyhék a tünetei, idősebb rokonait, szüleit simán megfertőzheti. Egyébként valószínűleg abban is egyezik a koronavírus az influenza vírusával, hogy várhatóan áprilisban megszűnik a járványos fertőzőképessége, nem tud majd olyan gyorsan terjedni, véget érnek a tömeges megbetegedések. Télen, párás ködös időben ugyanis sokkal életképesebbek a vírusok, akár két métert is el tudnak menni a levegőben. Melegben, napsütésben legyengülnek megsemmisülnek, hatótávolságuk egy méter alá csökken. Szóval az időnyerés nagyon sokat számít.

- Ha már az influenza is szóba került, sokan attól tartanak, hogy a két vírus valahogy összekeveredik, mutálódik és egy halálos szupervírus válik belőlük. Mekkora az esélye ennek?

- Szerintem semmi. Genetikailag nagyon különbözők. Ez olyan, mintha a körtefát és a nyárfát kereszteznénk, és azt várnánk ettől, hogy nagyobb lesz a körte, de nem.

- Már itt kopogtat az új vírus az ajtónkban, sőt egyesek látták is, hogy már bejött. Mit lehet tenni, egy ilyen helyzetben?

- Még jobban felkészülni arra, hogy megakadályozzuk a vírus járványos fertőzését. Például fontos lenne, hogy a kórházakban, olyan területet alakítsanak ki, ahol szeparáltan lehet kezelni járvány idején a fertőző betegeket. Mivel azonban a legtöbb kórházban gazdasági okokból megszűntették a pavilonrendszert, tehát azt a szisztémát, hogy egyes szakmák így a fertőzőbetegségek is külön épületbe kerüljenek, nagyon nehezen megvalósítható álom az elkülönítés. Kecskeméten például már nem lehetne megoldani az elszeparálást.

- És az átlagember mit tehet, ha már bejött a kór? Mosson sokat kezet és viseljen maszkot?

- A maszk nem sokat számít, csak a nagy cseppek nem jönnek át rajta. A sima sebészeti szájmaszk a kisebb szemcsék ellen nem véd, ehhez munkavédelmi maszk kellene, ami viszont drága és nagyon nehéz benne lélegezni. Ráadásul a maszkokat rendszeresen, 2-3 óránként cserélni kell, az előzőt pedig nem mosogatni, hanem megsemmisíteni kellene, esetleg elégetni. A kézmosás nem haszontalan dolog, hiszen a fertőző cseppek sok mindenre rátapadhatnak. Valójában azonban ez sem egy biztos módszer a fertőzés elkerülésére. Az egyetlen megoldás a mozgáskorlátozás. Például Kínában, hogy ne fertőzhessék meg egymást a gyerekek az iskolában, bezárták sok helyen a tanintézményt és otthon tanulnak tovább a diákok. Ehhez mindent biztosítanak nemcsak online órákat a neten, hanem egy külön tévécsatorna is csak a gyerekeknek szóló tananyagot sugározza.

- Ha igaza van főorvos úrnak, akkor már csak egy-két hónapot kell kibírni, addig már talán felesleges ilyen nagy ívű változtatásokat bevezetni.

- Ha tavasszal valószínűleg csendesedni is fog a járvány, szinte biztos, hogy télen visszatér. A megnyert időt fontos dolgokra kellene használni: például oltóanyag fejlesztésére. A lakosság felkészítésére. A probléma azonban az, hogy azokat, akik a legnagyobb szakértői lehetnének a témának, akik pontosan tudnák mi a teendő, akik hitelesen kommunikálhatnának nincsenek már pozícióban, leváltották, elküldték őket, vagy megszűnt alóluk az intézmény. És én azt gondolom, hogy egy járvány idején a járványügyi szakembereknek kell az irányítást végezni és a hatóságnak a hatékony járványügyi intézkedéseket kell támogatnia és nem fordítva.