Koronavírus-hírek a világ több pontjáról

A vírus új mutációja lehet kialakulóban Szibériában
A koronavírus új mutációja lehet kialakulóban Szibériában - jelentette ki Anna Popova orosz tisztifőorvos, a fogyasztóvédelmi felügyelet (Roszpotrebnadzor) vezetője egy keddi járványügyi virtuális szimpóziumon, miközben az egynapos országos halálozási adat megdöntötte a korábbi rekordot.

"Bizonyos változásokat látunk a fehérjében, változásra utaló adatokat, amelyeket a szibériai régióban mutattak ki, és amelyek arra engednek következtetni, hogy ebben a régióban egy saját variáns alakul ki, meghatározott mutációkkal" - mondta Popova.

Beszámolója szerint a genetikai módosulásra vonatkozó kutatásokat a novoszibirszki Vektor tudományos központ, a második orosz vakcina, az EpiVacCorona kidolgozója végzi. Mint mondta, Oroszországban a vírustörzs Európából behurcolt variánsa kering, kínai eredetű fertőzést nem mutattak ki.

Popova közölte, hogy a Vektor megkezdte az október 14-én bejegyzett oltóanyagának tömeges tesztelését. Az egészségügyi minisztérium kedden a honlapján hozta nyilvánosságra, hogy a központ megkapta az engedélyt a vakcina 60 év feletti alanyokon való kipróbálására is. A gyerekeken való tesztelés a tervek szerint decemberben indul el.

A tisztifőorvos tájékoztatása szerint Oroszországban a Covid-19 halálozási rátája 1,7 százalékos, amivel a 100. helyen áll a világon. A százezer főre számított fertőzöttség tekintetében Popova szerint Oroszország a 62. helyen áll (az abszolút számok tekintetében az ötödik az Egyesült Államok, India, Brazília és Franciaország után.)

Oroszországban az igazolt új koronavírusos fertőzöttek száma az elmúlt napon 22 410-zel 1 971 013-ra emelkedett a hétfőn közzétett hivatalos adatok szerint. A napi növekmény immár negyedik napja haladja meg a 22 ezret. A terjedés mértéke 1,2 százalékos, az új esetek 24,8 százaléka tünetmentes.

Az aktív esetek száma az elmúlt egy nap alatt 87-tel 461 178-ra csökkent, ellenben a halálos áldozatoké 442-vel - ez az eddigi legmagasabb szám - 33 931-re, a felépülteké pedig 20 055-tel - ez szintén rekord - 1 475 904-re emelkedett.

Az országban a járvány kezdete óta több mint 69,5 millió, az elmúlt napon pedig mintegy 438 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával 461 164 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt. Popova szerint a lakosság tesztelés általi lefedettségének tekintetében Oroszország a G20 csoportban a harmadik helyen áll, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia mögött.

Romániában újabb tetőzéshez közelít a fertőzés terjedésének üteme
Romániában egy újabb tetőzéshez közelít a koronavírus-fertőzések terjedésének üteme, az egy nap alatt diagnosztizált új esetek átlaga most már viszonylag lassan emelkedik, az utóbbi napokban 8000-8500 körül stabilizálódott.

A stratégiai kommunikációs törzs keddi jelentése szerint az utóbbi 24 órában újabb 8262 embernél mutatták ki a vírust, ami kevesebb mint 5 százalékkal haladja meg az utóbbi két hét átlagát. Két-három héttel ezelőtt a napi esetszám rendre meghaladta az előző kéthetes átlag másfélszeresét.

Az újabb tetőzést vetíti előre az is, hogy az utóbbi egy héten diagnosztizált fertőzések száma nagyjából azonos az előző hetivel.

A járvány statisztikai adatait feldolgozó portálok kiszámították, hogy a múlt pénteken ismét 1 alá csökkent Romániában az úgynevezett reprodukciós ráta, amely azt jelzi, hogy egy fertőzött hány másikat fertőz meg. A mutatót tartósan 1 alá kell szorítani, ahhoz, hogy a járványt meg lehessen fékezni. Október elseje körül a reprodukciós ráta Romániában elérte az 1,21-et.

Az országban legutóbb az augusztus második felétől szeptember közepéig terjedő időszakban stabilizálódott - de nem csökkent - a fertőzések üteme, akkor hetekig 1200 körül ingadozott az átlagos napi esetszám. A járványügyi szakemberek szerint most sem valószínű, hogy a fertőzések ütemének egyenletessé válását jelentős csökkenés követné, sőt, azt valószínűsítik, hogy kora tavasszal a járvány egy harmadik hulláma is elérheti Romániát, ami a jelenleginél is nehezebb helyzetbe hozná a teljesítőképessége határára került egészségügyi ellátórendszert.

 

Horvátországban és Szlovéniában is nőtt a fertőzöttek száma
Horvátországban és Szlovéniában is nőtt a fertőzöttek száma, de több tesztet is végeztek, mint a hétvégén - derült ki a válságstábok keddi jelentéséből.

Szlovéniában a kabinet által kedden közzétett adatok szerint az elmúlt 24 órában 1388-cal 56 932-re nőtt a fertőzöttek száma. Rekordszámú, 45 beteg meghalt, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel 876-ra emelkedett. A diagnosztizált betegek közül 1275-en vannak kórházban, közülük 208-at ápolnak intenzív osztályon.

Járványügyi szakemberek abban bíznak, hogy a koronavírus-járvány megfékezését szolgáló szigorú intézkedések 14 nap múlva meghozzák eredményüket, és csökkenni fog a napi új fertőzöttek, következésképpen a kórházi kezelésre szoruló betegek és az elhalálozások száma is.

Szlovéniában szinte teljesen leállt az élet. Az országban minden összejövetel tilos. Éjszakai kijárási és napközbeni lakhelyelhagyási tilalom van érvényben, és továbbra is kötelező a maszk viselése mindenütt. Még két hétig zárva maradnak az óvodák és az oktatási intézmények, a tanítás távoktatás formájában folyik. Leállt a közösségi közlekedés, valamint bezárt minden üzlet az élelmiszerboltok, a gyógyszertárak, a bankok és a posták kivételével.

A szomszédos Horvátországban az elmúlt egy nap alatt 1945 új fertőzöttet azonosítottak, a járvány kezdete óta megfertőződöttek száma ezzel elérte a 87 464-et. Az elmúlt napon 31 ember halt bele a betegségbe, a járvány eddigi áldozatainak száma így 1113-ra emelkedett. Kórházban 1827 beteget ápolnak, közülük 196-an vannak lélegeztetőgépen.

A koronavírus-járvány elleni válaszintézkedések Horvátországban az egyik legliberálisabbak az Európai Unióban. Kötelező a maszk viselése mindenütt, de a jogi személyek kivételével a szabálysértőket nem büntetik.

Az intézkedések főleg a rendezvényeken részt vevők számának korlátozásában merülnek ki, a sporteseményeket nézők nélkül lehet csak megrendezni, és a vendéglátóhelyeknek legkésőbb éjfélkor be kell zárniuk.

 

Csehországban visszaszorulóban van a járvány
Jelentősen lelassult a koronavírus-járvány terjedése Csehországban. Hétfőn 5406 új fertőzöttet szűrtek ki, amely 642-vel kevesebb, mint egy hete, és a legalacsonyabb hétköznapi szám, amelyet az utóbbi néhány hónapban mértek - derült ki az egészségügyi minisztérium honlapján kedden reggel megjelent kimutatásokból.

Az aktív fertőzöttek száma 117 858, míg a kórházakban 6592 beteget kezelnek. Ezek a számok is csökkentek az utóbbi napokban. A koronavírus-fertőzés következtében elhunytak száma hétfőn 85-tel 6416-ra emelkedett.

A hét első napján elvégzett tesztek számát egyelőre nem közölték. A múlt heti munkanapokon átlagban 30-33 ezer tesztet végeztek, mintegy tízezerrel kevesebbet, mint az előző hetekben. A pozitív eredményt hozó tesztek aránya a hét végén a korábbi 25-26 százalékról 21 százalékra csökkent.

A járvány terjedési mutatója a legfrissebb adatok szerint már 0,6-ra csökkent, ami szintén a helyzet javulásáról tanúskodik.

Csehországban november 20-ig szükségállapot van érvényben. A kormány hétfő délután úgy döntött, hogy felkéri a képviselőházat a szükségállapot 30 nappal való meghosszabbítására. A parlamenti alsóház csütörtökön tűzi napirendre a témát. A pártok egyetértenek a szükségállapot meghosszabbításával, de eltérőek a vélemények annak hosszáról.

Franciaországban az egy hónappal ezelőtti szintre csökkent a napi esetszám
Franciaországban az elmúlt 24 órában kevesebb, mint tízezer új koronavírusos fertőzöttet regisztráltak, amire október 12. óta nem volt példa - közölte hétfő este az egészségügyi tárca.

Hétfőn 9406 új esetet regisztráltak a hatóságok, a vasárnapi 27 ezer, a szombati 32 ezer és az egy héttel ezelőtti több mint 60 ezres rekord után.

A pozitív tesztek aránya viszont visszaemelkedett 16,9 százalékra az előző napi 16,4-ről, és az elhunytak száma is 506-tal emelkedett az előző napi 306 után.

A járvány kezdete óta 45 054-en vesztették életüket a Covid-19 betegségben, közülük több mint 30 ezren tavasszal.

A kórházban ápoltak száma jelenleg 33 466, ami 416 beteggel több, mint vasárnap volt.

Olivier Véran egészségügyi miniszter hétfőn egy lapinterjúban elmondta: az adatok arra utalnak, hogy Franciaország túl van a koronavírus-járvány tetőzésén.

A területi eltérések azonban még jelentősek, a Lyon központú Auvergne-Rhone-Alpes régióban - ahonnan még hétfő reggel is szállítottak el repülővel súlyos betegeket - nyolccal nőtt az elmúlt 24 órában az intenzív osztályokon ápoltak száma, miközben a párizsi kórházakban 27-tel csökkent a súlyos betegek száma.

Miután vasárnap több nagyvárosban is utcai imádkozással tüntettek katolikusok amiatt, hogy nem tarthatók misék a templomokban, Jean Castex miniszterelnök hétfőn a vallási vezetőknek megígérte, hogy amennyiben folytatódik a fertőzöttek és az intenzív osztályra kerülők számának csökkenése, december 1-jétől nemcsak a kereskedelem számára kezdődhet meg a korlátozások fokozatos feloldása, hanem a vallási helyeken is engedélyezettek lesznek ismét az istentiszteletek. A karantén idején a vallási helyek és a templomok nyitva tarthatnak, de az esküvőkön és a temetéseken kívül nem engedélyezettek a vallási gyülekezések.

Olasz járványorvos: minden nap tudjuk, hogy újabb nehéz nap áll előttünk
A vártnál korábban érkezett második járványhullámról, elszánt, de fáradt orvosokról, valamint a sürgősségi osztályokon biztonságot kereső emberekről számolt be Sandro Petrolati orvosprofesszor, a római San Camillo-Forlanini-Spallanzani kórházkomplexum kardiológiai intézetének vezetője az MTI-nek hétfőn adott interjúban.

Petrolati professzor a több mint tizenkét órás műszakja kezdetén arról beszélt, minden nap úgy áll munkába munkatársaival együtt, hogy tudják, újabb nehéz nap áll előttük.

"Az elszántság és a fáradtság keveredik orvosokban és ápolókban. Nem adjuk fel az embertelen munkatempó, a bennünket is uraló szorongás, a közöttünk is terjedő betegség ellenére" - mondta. Úgy látta, a tavaszi első hullám után az egészségügyben dolgozók is azt hitték, egy ideig levegőhöz jutnak, de a második hullám fáradtan érte őket. "Aggódunk, hogy ez a mostani időszak az elsőnél is hosszabb lesz, és nem fogjuk bírni" - tette hozzá.

Reményt az utóbbi hetekben gyorsan toborzott fiatal orvosok érkezése hozott. "Soha nem gondoltuk volna: pandémia kell ahhoz, hogy több orvos generáció ismét együtt dolgozhasson".

Terápiának nevezte a folyamatos kibeszélést is, mivel "nincsen olyan pillanata a napunknak, amikor ne osztanánk meg egymással a tapasztalatokat, ki hogyan kezelte a betegeket, vagy milyen cikket látott, hiszen óránként megjelenik valami".

Hozzátette, a szakmabeliek közötti gyors kommunikáció segített korrigálni a kezdeti tévedéseket, amikor a járvány tavaszi terjedése kezdetén "teljesen tudatlanok voltunk, azt sem tudtuk, milyen ellenséggel álltunk szemben".

Sandro Petrolati nem titkolta, főorvosként ugyanúgy követi a naponta közölt járványadatokat mint akárki más. Elmagyarázta, hogy a számok alakulásából kalkulálja ki a várható tetőzést, valamint azt, "hogyan osszuk be az erőnket". Hozzátette, hogy a legerősebb hullámot a január-február időszakban várja.

A főorvos elmondta, hogy az eredetileg is fertőző betegségekre szakosodott Spallanzani-kórház kihasználtsága maximális, mind a kétszáznegyven ágy foglalt, és a negyvenöt helyes intenzív osztály is megtelt. Így a hármas komplexum másik két kórháza, a San Camillo és a Forlanini intézeteit alakították át Covid-osztállyá az utóbbi hetek "betegáradatának" ellátására. Tavasszal négy, az utóbbi egy hónap alatt már nyolc osztályból lett járványközpont, közöttük a kardiológiából is. A mostanáig a járványtól megkímélt olasz fővárosban - az orvosprofesszor szerint - papíron elegendő ágyat tudnak biztosítani, de ez az összes kórház járványközponttá való átalakítását jelentheti. A nem Covid-betegektől azonban nem vehetünk el minden helyet - jelentette ki.

Meglepetésnek nevezte a járványhullám gyors visszatérését, mely az előjelzett november helyett már szeptember végén, október elején jelentkezett.

A tavaszi hullámhoz képest újdonságnak minősítette a lélegeztetőgépet nem igénylő, mégis kórházi kezelésre szoruló betegek számának rohamos növekedését. Precedens nélkülinek tartotta a saját lakásukban, házi karanténban tartott magányos betegek tömegét, akiknek száma megközelítette a 800 ezret. Veszélyes ennyi beteget magára hagyni - jelentette ki.

"Amikor meglátják a teszteredményt, és kiderül, hogy pozitívak, olyan mintha ítéletet mondanának felettük. Inkább kórházba akarnak menni, mert ott biztonságban érzik magukat. Ezért ostromolják a sürgősségi osztályokat, ahogy feltételezett tüneteket észlelnek, nem akarnak egyedül maradni"- nyilatkozta Sandro Petrolati.

Az Anaao-Assomed orvos szakszervezet titkáraként kijelentette, hogy a római kormány nem hallgatta meg a szakma nyári vészkiáltásait, amikor az orvosok arra figyelmeztettek, hogy a betegség enyhült ugyan, de nem múlt el. A területi korlátozások helyett az országosan bevezetett intézkedéseket nevezte előnyösebbnek, mivel így az egészségügy is egységes rendszerben tud működni.

Nem szigorítják tovább a korlátozásokat Németországban
Egyelőre nem szigorítják tovább a koronavírus-járvány második hulláma miatt a hónap elején bevezetett korlátozásokat Németországban - jelentették be hétfőn Berlinben.

Angela Merkel kancellár a tartományi kormányfőkkel folytatott megbeszélése után elmondta, hogy újabb szigorításokat is el tudott volna képzelni, de nem ez volt a többségi vélemény.

A tartományi vezetők legnagyobb része szerint még egy hétig várni kell az újabb intézkedésekkel. A következő, november 25-i tanácskozáson viszont már egy hosszabb távú, legalább az év végéig kitekintő tervről tárgyalnak majd - mondta Angela Merkel.

Hangsúlyozta, hogy az eddigi korlátozásokkal sikerült megállítani a fertőződések számának exponenciális, robbanásszerű emelkedését, de a hullám még csak tetőzött, és nem kezdett enyhülni.

A kancellár és a miniszterelnöki konferencia (MPK) - a tartományi kormányfők állandó egyeztető fóruma - ezúttal új szabályok helyett a lakosságnak szóló nyomatékos kéréseket fogalmazott meg. A közös állásfoglalásban rámutattak, hogy a fertőződések nagy része a magánszférában, családban, baráti körben történik, azaz olyan területen, amelyen az államnak a legnagyobb visszafogottsággal szabad csak tevékenykednie, és tartózkodnia kell az előírásoktól, a szabályozástól.

Ezért a járvány jelenlegi szakaszában a folyamatok további alakulása legfőképpen a polgárok magatartásától függ. A közterületre, a gazdaság, a munka és az intézmények világára vonatkozó szabályokon túl is mindenkinek az "abszolút szükséges minimumra" kell szorítania a fertőzésveszéllyel járó érintkezést a háztartásán kívüli emberekkel - áll a dokumentumban.

Angela Merkel a tanácskozás utáni tájékoztatón elmondta: az legfontosabb, hogy a jelenlegi 140 körüli szintről legalább 50-re csökkenjen az úgynevezett hétnapi incidencia - fertőzésgyakoriság -, vagyis a megelőző hét nap alatt regisztrált új esetek százezer lakosra vetített száma.

Aláhúzta, hogy az úgynevezett kontaktkutatást végző - a fertőzési láncolatok feltárásán és megszakításán dolgozó - egészségügyi hatóságok csak akkor tudják ismét ellenőrzés alá vonni az új típusú koronavírus (SARS-Cov-2) terjedését, ha ez a szám 50 alatt van.

A Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) hétfői kimutatása szerint az utóbbi 24 órában 10 824 ember szervezetében mutatták ki a SARS-Cov-2-t Németországban. Ez csökkenés az egy nappal korábbi 16 947-hez, és az egy héttel korábbi 13 363-hoz képest is. Az új esetekkel együtt 801 327 fertőződést regisztráltak.

A Covid-19-cel összefüggő halálesetek száma egy nap alatt 62-vel nőtt, 12 547-re.

A Covid-19 miatt intenzív ellátásra szorulók száma az intenzív és baleseti ellátási terület szakmai szervezetének (DIVI) hétfői összesítése szerint egy nap alatt 51-gyel nőtt, 3436-ra. Nagyjából minden második beteg - 1791 ember - gépi lélegeztetésre szorul.

A DIVI kimutatása szerint országszerte 28 305 intenzív ellátási ágyat üzemeltetnek, ezek közül 6950 ágy szabad.

Tovább lassul a fertőzés terjedése Spanyolországban
Tovább lassul a koronavírus-fertőzés terjedése Spanyolországban, a százezer lakosra vetített esetszám 470-re csökkent a pénteki 498-ról - tájékoztatott Fernando Simón, a spanyol egészségügyi riasztási és vészhelyzeti koordinációs központ igazgatója hétfőn Madridban.

A járványügyi vezető közölte: az elmúlt 24 órában 3321 új fertőzöttet igazoltak a tesztek. A regisztrált esetszám több mint 38 ezerrel emelkedett a legutóbbi, pénteki adatösszesítés óta.

A koronavírust a járvány kezdete óta 1,49 millió embernél mutatták ki Spanyolországban.

A fertőzöttség mértéke eltérő az ország tartományaiban: legmagasabb arányban még mindig az észak-afrikai Ceuta autonóm városban fordul elő, ahol százezer emberből jelenleg 872-en fertőzöttek. Pénteken ez a szám 996 volt. Továbbra is a Kanári-szigeteken a legkevesebb a koronavírusos eset: százezerből 80-an.

Fernando Simón hangsúlyozta: egyelőre nem mérséklődött a kórházban kezeltek, illetve az intenzív terápiára szorulók száma.

Mint mondta, egy pácienst átlagosan 20 napig kezelnek intenzív osztályon, tehát az egészségügyi ellátásban késleltetve mutatkozik majd meg a fertőzésszám csökkenése.

Jelenleg több mint 20 ezer fertőzött kap kezelést egészségügyi intézményben és több mint háromezren vannak intenzív osztályon. A kórházi ellátás 16,5, az intenzív ellátás 32,8 százalékán kezelnek Covid-betegeket.

Az elmúlt egy hétben 1082 páciens hunyt el a fertőzés következtében, a járvány kezdete óta 41253 ember veszítette életét.

Spanyolországban október 25-e óta szükségállapot van érvényben, amelyet a parlament május 9-éig meghosszabbított. A Kanári-szigetek kivételével mindenhol éjszakai kijárási tilalom van érvényben. Minden nyilvános helyen kötelező a maszk viselése és hatnál többen nem gyűlhetnek össze.

A 17 spanyolországi tartomány és a két észak-afrikai autonóm spanyol város saját területén egyénileg határozza meg a védekezés szintjét, valamint a szükséges korlátozásokat. Például van, ahol zárva tartanak a vendéglátóhelyek, míg máshol csak a teraszokon lehet vendégeket fogadni. Akad olyan régió, ahol alapos indokkal lehet a városok között közlekedni, és van, ahol a tartományból való ki- és belépést korlátozták.