Koronavírus-hírek a világ több pontjáról

Nagy-Britanniában megkezdődött az Oxford/AstraZeneca-vakcina alkalmazása
Megkezdődött hétfőn az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár által a koronavírus ellen közösen kidolgozott oltóanyag nagy-britanniai alkalmazása.

A brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) angliai tagozatának tájékoztatása szerint a világon elsőként az oxfordi illetőségű Brian Pinker kapta meg a vakcinát. Pinker 82 esztendős és dialíziskezelésre szorul, ezért két szempontból is a veszélyeztetett és így az elsők között oltandók csoportjába tartozik.

A brit kormány egyesített oltásügyi bizottsága (Joint Committee on Vaccination and Immunisation, JCVI) által még tavaly felvázolt elsőbbségi lista korosztályok és egészségi állapot szerint sorolja veszélyeztetettségi csoportokba a lakosságot, és a 80 éven felüliek, a krónikus egészségi gondokkal küszködők, valamint az egészségügyi és a gondozói szolgálatok dolgozói a legmagasabb elsőbbségi csoportba tartoznak.

Az Oxford/AstraZeneca-vakcina - amelynek forgalmazását a múlt héten engedélyezte a brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) - a második oltóanyag a Pfizer és a BioNtech közös vakcinája után, amelynek nagy-britanniai alkalmazása megkezdődött.

Az Oxford/AstraZeneca-vakcina komoly előnye, hogy szállítás közben sem igényel mélyfagyasztást, a gyártástól a felhasználásig normál hűtőszekrény-hőmérsékleten tartható. A Pfizer és a BioNTech oltóanyagát mínusz 70 fokon kell tárolni szállítás közben, bár a kiszállítás után öt napig ez a vakcina is normál hűtőszekrény-hőmérsékleten, 2-8 fokon tárolható.

A brit kormány a Pfizer/BioNTech-vakcinából eddig 50 millió, az Oxford/AstraZeneca-oltóanyagból százmillió adagot kötött le.

Az eddig engedélyezett két vakcinából két adagot kell beadni. A JCVI ajánlására azonban a brit kormány a második dózis lehető leggyorsabb beadásáról arra helyezte át a hangsúlyt. Ennek célja az, hogy a legveszélyeztetettebb lakossági csoportok tagjai közül minél többen minél hamarabb megkapják az első adagot, és így gyorsan kialakuljon náluk a koronavírus-fertőzés okozta súlyos megbetegedés elleni védettség.

Ennek alapján az eddigi háromhetes időkülönbség helyett az első dózis beadását 12 héten belül követheti a második adag beadása.

Ausztria egy héttel meghosszabbítja a teljes zárlatot
Az osztrák kormány terveivel ellentétben január 24-éig tart majd Ausztriában a koronavírus-járvány miatt elrendelt teljes zárlat, mivel a parlament felsőháza (Bundesrat) hétfőn nem szavazta meg a kormánykoalíció javaslatát a január 18-ai nyitásról.

A 24 órás kijárási korlátozás - kivételekkel, mint munkába járás, betegápolás, alapvető szükségleti cikkek beszerzése és egyéni sport - továbbra is érvényben van.

Az iskolák nyitása nem tartozott a leszavazott rendelet körébe, ezért az oktatási minisztérium nyilatkozata szerint az iskolák január 7-én távoktatással kezdik a második félévet, majd január 18-ától a gyerekek visszatérhetnek az iskolákba - tudta meg a Der Standard osztrák napilap.

"Garanciát nem lehet vállalni a jövőre nézve, hiszen minden a megbetegedések számától függ." - jelentette ki Heinz Faßmann oktatási miniszter az Ö1 közszolgálati rádióban hétfőn.

Rudolf Anschober egészségügyi miniszter hétfő délutáni sajtótájékoztatóján közölte, hogy Ausztriában is azonosították a SARS2 koronavírus angliai mutációját. Négy személynél - akik közül három gyermek - a brit mutációt, egy 30 éves hölgynél ennek dél-afrikai variánsát mutatták ki. A miniszter elmondta, hogy mind az öten repülővel érkeztek az országba még közvetlenül azelőtt, hogy Ausztria életbe léptette Nagy-Britanniával szemben a beutazási tilalmat. "Mindegyiküket még a repülőtéren tesztelték, így derült ki, hogy a mutáns vírussal van dolguk" - mondta Anschober. "Éppen ezért a kontaktkutatás is egyszerűbb volt, és mint kiderült, a családtagok közül senki nem fertőződött meg" - tette hozzá a miniszter.

Ausztriában az elmúlt 24 órában 1642 embernél igazolták újonnan a vírusfertőzést, a járvány kezdete óta 367 410 esetet regisztráltak. A koronavírusos betegséggel kórházban ápoltak száma 2321, az intenzív kezelésre szorulók 368-an vannak. A fertőzés okozta betegség szövődményeibe az elmúlt napon 33-an haltak bele, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel 6357-re emelkedett.

Szlovéniában hétfőtől kinyithatnak az edzőtermek és az uszodák
A szlovén kormány koronavírus-járvánnyal kapcsolatos döntése szerint hétfőtől szigorú feltételek betartása mellett kinyithatnak az edzőtermek és az uszodák az országban - közülte a helyi sajtó.

A sportlétesítmények használatához nem követelik meg a negatív PCR-tesztet, de egyszerre annyian tartózkodhatnak odabent, hogy 50 négyzetméterre legfeljebb egy fő juthat, és be kell tartaniuk egymás között az ötméteres távolságot. Az uszodákban is be kell tartani ezt a járványügyi szabályt, azzal, hogy csak minden második sávot használhatják az úszok. Január 1-jétől a sípályák is kinyithattak, de a felvonók használatához 48 óránál nem régebbi PCR-tesztet kell felmutatni.

Az élsportolók a korlátozások ellenére eddig is használhatták a sportlétesítményeket, és részt vehettek versenyeken, de most a számukat növelték.

Szlovéniában vasárnap 744-gyel 125 812-re nőtt a fertőzöttek száma. Elhunyt újabb 35 beteg, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel 2838-ra emelkedett. A koronavírusos betegek közül 1209-en vannak kórházban, 194-en intenzív osztályon.

A szomszédos Horvátországban az elmúlt 24 órában 361 új fertőzöttet azonosítottak, a járvány kezdete óta a fertőzöttek száma ezzel elérte a 213 319-et. Vasárnap 54 beteg halt bele a fertőzés szövődményeibe, a járvány halálos áldozatainak száma 4126-re emelkedett. Kórházban 2453 beteget ápolnak, közülük 196-an vannak lélegeztetőgépen.

Nem enyhül a járvány a nyugat-balkáni országokban
Nem enyhül a koronavírus-járvány terjedése a nyugat-balkáni országokban, és bár némelyikben csökkent az újonnan azonosított fertőzéses esetek száma, kevesebb tesztet is végeztek a hét végén és az ünnepek alatt, mint a hétköznapokon - derült ki a válságstábok jelentéseiből.

A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma hétfőre Szerbiában 1966-tal 343 870-re, Koszovóban 234-gyel 51 965-re, Észak-Macedóniában 235-tel 84 024-re, Montenegróban 329-cel 49 195-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 354-gyell 112 641-re növekedett.

A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában 37-tel 3325-re, Koszovóban néggyel 1344-re, Észak-Macedóniában nyolccal 2530-ra, Montenegróban öttel 689-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 35-tel 4131-re nőtt.

Ukrajnában tovább csökkent az új fertőzöttek száma
Ukrajnában hétfőre tovább csökkent az új koronavírus-fertőzöttek száma, alig több mint négyezer új fertőzöttet jegyeztek fel egy nap alatt, amely az elmúlt három hónap legalacsonyabb napi növekménye.

A hivatalosan közölt adatok alapján vasárnap 4158 új esettel 1 078 251-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma, az elhunytaké pedig 73 áldozattal 18 927-re. Eddig 733 558-an gyógyultak meg, közülük előző nap csaknem 4700-an, az aktív betegek száma így több mint hatszázzal 325 766-ra csökkent.

A legtöbb új beteget, 528-at ezúttal a kelet-ukrajnai Zaporizzsja megyéből jelentették. Az ország legfertőzöttebb területén, a fővárosban előző nap 504 új fertőzöttet és 14 elhunytat jegyeztek fel - közölte Vitalij Klicsko főpolgármester. Kijevben az azonosított fertőzöttek száma meghaladta a 113,5 ezret, az elhunytaké pedig 1977-re emelkedett.

Előző nap az országban ugyanakkor viszonylag sok, 1526 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús új beteg került kórházba.

Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter hétfői tájékoztatóján elmondta, hogy az elmúlt hét alatt mintegy 47,8 ezer új fertőzöttet regisztráltak, míg a megelőző héten több mint 59,3 ezret. A tárcavezető szavai szerint a csökkenés oka, hogy az ünnepek alatt kevesebben fordulnak orvoshoz. Közölte, hogy az elmúlt héten csaknem 174,5 ezer PCR-tesztet végeztek el az országban, és 12 318-an kerültek kórházba.

Olaszországban a halottak száma túllépte a 75 ezret
Meghaladta a 75 ezret az új koronavírus-járványban elhunyt betegek száma az olasz egészségügyi minisztérium vasárnap esti adatai szerint, miközben a kormány a január 7-ig bevezetett szigorú korlátozások meghosszabbítását mérlegeli.

Az elmúlt 24 órában 347 beteg vesztette életét a korábbi 364 után. A halottak száma tavaly február vége óta elérte a 75 332-t. Közülük több mint 33 ezer beteg a járvány első, tavaszi időszakában halt meg, a járvány második hulláma ennél is több halottat követelt.

Egy nap alatt valamivel több mint 14 ezer új beteget szűrtek a szombaton regisztrált majdnem 12 ezerhez képest. Az aktív betegek száma továbbra is meghaladja a fél milliót, kórházban több mint húszezer fertőzöttet kezelnek, több mint kétezren vannak lélegeztető-gépen. Az adatok azt mutatják, hogy az októbertől bevezetett korlátozásokkal jelentősen csökkent a kórházak telítettsége, de a járványgörbét nem sikerült ugyanilyen mértékben laposítani.

A december 24. és január 6. között bevezetett országos zárlatot hétfőn egy napra részben feloldják a tartományokon belüli közlekedés biztosítására. Így hazatérhetnek azok, akik az ünnepeket nem megszokott lakóhelyükön töltötték. Hétfőn napközben felfüggesztik a kijárási tilalmat, és nyitva tartanak az üzletek is. Január 5-én és vízkereszt ünnepén viszont ismét országos zárlat lép életbe.

A kormány vasárnapi ülésén egyeztettek a január 7. után várható intézkedésekről. Sajtóértesülések szerint az ünnepek alatti korlátozások egy részét egészen január közepéig meghosszabbítják.

Olaszországba eddig mintegy félmillió vakcina érkezett, és vasárnap estig több mint 84 ezer embert oltottak be. Jelentős tartományi különbségek vannak az oltási sebességben: a 5,8 millió lakosú Lazióban több mint 17 ezer embert oltottak már be, ezzel szemben a járvány első számú gócpontjaként ismert Lombardiában alig valamivel több mint kétezren részesültek az oltásban.

Törökországban 10 ezer alá csökkent a napi új esetek száma
Törökországban az elmúlt huszonnégy órában 9 877 ember szervezetében azonosították a SARS-CoV-2 koronavírust - derült ki a török egészségügyi minisztérium vasárnap este közzétett jelentéséből.

A tárca, mintegy négy hónap szünet után, november 25-én ismertette először a napi esetszámot, amely akkor 28 351 volt, és így nem tudni, hogy pontosan mikor járt utoljára 10 ezer alatt.

Az igazolt fertőzöttek napi száma december 8-án érte el a csúcsát, akkor 33 198-on állt a mutató, majd december 21-én mérséklődött 20 ezer alá. A csütörtöki adat 14 380, a pénteki 12 203, a szombati pedig 11 180 volt. A vasárnapi értékkel a regisztrált fertőzöttek száma 2,24 millióra nőtt a 83 millió lakosú országban.

A beszámoló szerint az új esetek napi számának csökkenése mellett, december 7. óta először 200-nál kevesebb beteg vesztette életét a fertőzés szövődményeiben, ezúttal 193. A halálos áldozatok száma ezzel 21 488-ra emelkedett. A mutató csütörtökön 239-en, pénteken 212-n, szombaton 202-n állt.

A vasárnapi jelentésben az olvasható, hogy a súlyos betegként nyilvántartottak száma tovább csökkent, 3764-ről 3612-re. A gyógyultak száma 10 102-vel, 2,136 millióra nőtt, így ők teszik ki az összes regisztrált eset csaknem 95,3 százalékát. A kis-ázsiai országban mostanáig több mint 24,9 millió vírustesztet végeztek el.

Törökországban december 31-én este 21 órától január 4-én hajnal 5 óráig kijárási korlátozás van érvényben. A rendelkezés a termelési és az ellátási láncokat, valamint a logisztikai, az egészségügyi, a mezőgazdasági és az erdészeti szektort nem befolyásolja. Azok az emberek, akik nem ezekben a szektorokban dolgoznak, délelőtt 10 és délután 17 óra között csak bevásárlás céljával tartózkodhattak közterületen. Hétfőn ismét a hétköznapokra vonatkozó, december 1. óta érvényes éjszakai kijárási korlátozás lép életbe, amelynek értelmében azok, akik nem az említett munkaterületeken tevékenykednek, este 21 óra és hajnal 5 óra között nem tartózkodhatnak közterületen.

A maszkviselés lakóhelyen kívül mindenhol kötelező az országban.