Koronavírus-járvány: hírek a nagyvilágból

Bocsánatkérést követelnek az EMA-tól a Szputnyik V fejlesztői
Bocsánatkérést követelnek a Covid-19 elleni orosz Szputnyik V vakcina fejlesztői Christa Wirthumer-Hochétól, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) igazgatóbizottságának vezetőjétől, amiért egy nyilatkozatában az orosz ruletthez hasonlította az oltóanyag rendkívüli esetben való alkalmazását.

A felszólítás kedden jelent meg a vakcina hivatalos Twitter-oldalán, miközben Rómában bejelentés történt arról a megállapodásról, hogy a Szputnyik V-t az Európai Unióban Olaszországban kezdhetik el gyártani a nyártól, nemzeti felhatalmazás alapján.

"Nyilvános bocsánatkérést követelünk Christa Wirthumer-Hochétól, az EMA-tól azokért a negatív kijelentéseiért, amelyeket azokkal az EU-államokkal kapcsolatban tett, amelyek közvetlenül hagyták jóvá a Szputnyik V-t. Kijelentései komoly kérdéseket vetnek fel a szakvizsgálati folyamatba való politikai beavatkozással kapcsolatban. Az ilyen kijelentések nem helyénvalók, valamint aláássák az ügynökség és a szakvizsgálat iráni bizalmat" - állt a Twitter-bejegyzésben.

Wirthumer-Hoche, aki az EMA igazgatósága mellett az osztrák egészségügyi és élelmiszerbiztonsági ügynökség gyógyszerpiaci felügyeletét is vezeti, az osztrák ORF közszolgálati televízió egy vasárnapi vitaműsorában az orosz ruletthez hasonlította annak lehetőségét, hogy Magyarországhoz hasonlóan Ausztriában is rendkívüli jóváhagyást kapjon a Szputnyik V. A tisztségviselő adathiányra hivatkozva foglalt állást a nemzeti szintű engedélyeztetés ellen.

A Szputnyik V fejlesztői a Twitteren kifogásolták, hogy az EMA részéről egyetlen más készítményről sem hangzott el hasonló jellegű kijelentés. Hangot adtak véleményüknek, miszerint az EMA-nak nincs joga ahhoz, hogy megingassa a bizalmat annak a 46 országnak a szakhatóságaival szemben, amelyek már engedélyezték a Szputnyik V alkalmazását.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint "inkorrekt" az EMA-vezető részéről az orosz ruletthez hasonlítani a Szputnyik V rendkívüli engedélyezését az európai országokban, s rámutatott, hogy a gyakran "objektivitásra való törekvés híján" támadott oltóanyag hatékonynak bizonyult, és sok országban mutatkozik kereslet iránta. Peszkov elutasította a vakcina ügyének átpolitizálását.

Az orosz oltóanyagok fejlesztését finanszírozó Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) múlt csütörtökön jelentette be, hogy az EMA Humángyógyszer Bizottsága (CHMP) megkezdte a Szputnyik V úgynevezett folyamatos értékelését (rolling review), s erről a vakcina felnőtteken elvégzett laboratóriumi és klinikai vizsgálati eredményeinek alapján döntött. Az EMA ennek során felméri, hogy a Szputnyik V vakcina megfelel-e az EU hatékonysági, biztonsági és minőségi szabványainak.

Kirill Dmitrijev, az RFPI vezérigazgatója múlt héten bejelentette, hogy EMA-jóváhagyás esetén júniustól 50 millió ember beoltásához elegendő Szputnyik V lesz szállítható az unióba. Hétfői bécsi sajtótájokoztatóján Wirthumer-Hoche a TASZSZ szerint nehézkesnek nevezte a Szputnyik V engedélyeztetésével kapcsolatban az EMA és Moszkva között zajló kommunikációt és az adatszolgáltatást. A tisztségviselő nem tudta megmondani, hogy mikorra várható az orosz vakcina hivatalos bejegyzése, amit a dokumentáció átadásától tett függővé.

Az elmúlt napok során több hírügynökség is közölte, hogy a Szputnyik V-t, ha ezt az olasz hatóságok jóváhagyják, elsőként Olaszországban fogják gyártani az Európai Unió területén. Az erről szóló üzleti megállapodást az RFPI és a svájci Luganóban székelő Adienne Pharma&Biotech vállalat már megkötötte.

A római olasz-orosz üzleti kamara hétfőn közleményt adott ki, amely szerint a termelés júniusban kezdődhet el a Monza környéki Caponagóban, és az év végéig elérheti a 10 millió adagot.

Peszkov orosz elnöki szóvivő kijelentette, hogy az olaszországi gyártás segít majd kielégíteni az oltóanyag iránti külföldi keresletet. Kirill Dmitrijev korábban közölte, hogy Németországgal, Franciaországgal és Ausztriával is folytak tárgyalások a Szputnyik V gyártásának lehetőségéről.

Oroszországban a kedden közzétett hivatalos adatok szerint az igazolt új fertőzöttek száma az elmúlt napon 9445-tel - ez a legalacsonyabb szám október 2. óta - 4 342 447-re emelkedett. A napi növekmény 0,22 százalék, az új esetek 10,9 százaléka tünetmentes. Az aktív fertőzöttek száma 320 488-ra csökkent, míg a halálos áldozatoké 336-tal 89 809-ra nőtt, a felépülteké pedig 9931-gyel 3 932 177-re emelkedett. Oroszországban a járvány kezdete óta több mint 113,7 millió, az elmúlt napon pedig mintegy 184 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Új koronavírusos fertőzés gyanújával 517 797 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.

A brazil vírusmutáció is megjelent Romániában

Romániában folyamatosan gyorsul a koronavírus-fertőzések üteme: az utóbbi három hétben másfélszeresére emelkedett, kedden pedig ismét meghaladta a tízezret a kórházban ápolt fertőzöttek száma. Az intenzív terápiás osztályokon több mint 1100 fertőzött életéért küzdenek: legutóbb tavaly decemberben volt ennyi súlyos beteg a Covid-kórházakban.

A stratégiai kommunikációs törzs keddi jelentése szerint az utóbbi 24 órában újabb csaknem ötezer embernél mutatták ki a koronavírust, ami csaknem ötven százalékkal haladja meg az utóbbi két hét átlagát. Az átlagos fertőzésszám is a járvány folyamatos gyorsulását jelzi: három hét alatt másfélszeresére - 3400-ra - emelkedett.

Kedden újabb 93 halálesetről számoltak be a hatóságok: ez 22 százalékkal haladja meg az utóbbi két hét átlagát.

Romániában is megjelent a koronavírus brazil mutációja - jelentette be hétfőn a közegészségügyi intézet (INSP), néhány nappal azután, hogy egy egészségügyi szolgáltató kimutatta a dél-afrikai vírusvariánst is két romániai páciensnél. Az INSP-t a fővárosi Matei Bals járványtani kórház értesítette arról, hogy két, koronavírusos tüneteket produkáló, más betegségekben is szenvedő bukaresti páciensnél mutatta ki a SarsCov2 vírus P.1.-es brazil mutációját. Egyikük egy 38 éves férfi, aki nem járt külföldön, és akiről nem tudni, hol fertőződött meg, a másik egy 57 éves férfi, akinek másik két kollégája is fertőzött volt, így feltételezhető, hogy tőlük kapta el a betegséget. A járványügyi vizsgálat még folyamatban van.

A B.1.1.7-es brit vírusvariánst eddig 272 páciensnél azonosították Romániában. Legutóbb 72 esetben mutatta ki 93 véletlenszerűen kiválasztott koronavírus-teszt alaposabb elemzése után a MedLife magánklinika-hálózat, ami több mint 77 százalékos találati arányt jelent.

Ausztriában azonosították az első brazil vírusmutánst
Ausztriában, Salzburg városban hétfőn azonosították az első brazil vírusmutánst - értesült a Der Standard című osztrák napilap. A gyanú már a férfi két héttel ezelőtti pozitív koronavírustesztjénél felmerült, ezért tovább vizsgálták a levett mintát, és hétfőn beigazolódott, hogy ő az első osztrák, aki a brazil vírusváltozattal fertőződött meg. Hogy hol kaphatta el a betegséget, nem derült ki, a férfi nem járt külföldön, és nem találkozott olyanokkal sem, akik szabadságról visszatérve esetleg átadhatták volna neki ezt a mutánst.

A fertőzött férfi elkülönítését meghosszabbították, és mindenkinek, akivel találkozott, házi karantént rendeltek el. További esetekről nem tudnak a hatóságok.

"A brazil mutánssal fertőzöttek esetén fennáll a lehetősége az újbóli fertőzésnek, és még az sem egyértelmű, mennyire hatékonyak a különböző oltóanyagok a koronavírus ezen variánsával szemben." - nyilatkozott az esettel összefüggésben Hans Georg Mustafa, a salzburgi Medilab laboratórium vezetője.

Salzburg városa bejelentette továbbá, hogy a korábbi 10 napról 14-re emeli a hatóságilag elrendelt kötelező karantén idejét. "Ugyan a brazil mutánssal fertőzött személyt sikerült maradéktalanul izolálnunk, a brit mutáns meghatározó jelenléte, mely már az összes fertőzés több mint 80 százalékát teszi ki, aggodalomra ad okot" - indokolta a döntést Petra Juhász, a tartományi közegészségügyi hatóság igazgatója.

Eközben Tirolban tovább csökkent a dél-afrikai vírusmutáns aránya az aktív fertőzöttek körében. Míg két héttel ezelőtt több mint 200 ilyen esetet tartottak számon, hétfőn már csak 64-et regisztráltak az összesen 1382 koronavírusos megbetegedés közül.

Ausztriában az elmúlt 24 órában 1910 embernél igazolták újonnan a vírusfertőzést, a járvány kezdete óta 476 980 pozitív esetet regisztráltak. A koronavírusos betegséggel kórházban ápoltak száma 1522, az intenzív kezelésre szorulók 331-en vannak. A fertőzés okozta betegség szövődményeibe az elmúlt napon 19-en haltak bele, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel 8732-re emelkedett. A betegségből felgyógyultak száma 445 032.

Ukrajnában most jóval kevesebb az új beteg, a miniszter mégsem bizakodó
Ukrajnában keddre közel 3300 új koronavírusos beteget jegyeztek fel, ami két hete a legalacsonyabb napi növekmény, az egészségügyi miniszter ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az országot már elérte a járvány harmadik hulláma.

A hivatalosan közölt adatok alapján előző nap 3261 új esettel 1 410 061-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma. Ez több mint kétezerrel kevesebb az előző napinál. Az elhunytak száma 76-tal 27 204-re emelkedett. Eddig 1 199 229-en gyógyultak meg, az aktív betegek száma viszont több mint 2200-zal 183 628-ra nőtt.

Kórházba az elmúlt napon 1837 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús beteg került, míg a múlt héten a számuk több napon át háromezer fölött volt.

Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter napi tájékoztatóján ugyanakkor kiemelte, hogy március első hetében tízezerrel több új fertőzöttet jegyeztek fel mint február utolsó hetében. Hangsúlyozta, hogy ezzel együtt nőtt a kórházi ápolásra szorulók száma, jelenleg 26 525-en vannak a Covid-betegek számára kijelölt egészségügyi intézményekben.

Ukrajnába még csak egyfajta oltóanyag érkezett: az AstraZeneca licence alapján Indiában Covishield néven gyártott vakcina.

A Nyugat-Balkánon az elmúlt napon sok áldozatot követelt a járvány
Bosznia-Hercegovinában 38-an, Montenegróban pedig minden korábbinál többen, 18-an haltak bele a koronavírus-fertőzés szövődményeibe az elmúlt napon, és a nyugat-balkáni térség többi országában is magas volt a halottak száma a keddi hivatalos közlések szerint.

A járvány halálos áldozatainak száma az utóbbi 24 órában Szerbiában 17-tel 4569-re, Koszovóban hattal 1655-re, Észak-Macedóniában pedig 11-gyel 3204-re nőtt.

A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában keddre 4091-gyel 489 530-ra, Koszovóban 587-tel 73 735-re, Észak-Macedóniában 316-tal 107 162-re, Montenegróban 417-tel 80 191-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 393-mal 137 291-re növekedett.

Olaszországban a halálos áldozatok száma túllépte a százezret
Túllépte a százezret, már 100 103 a koronavírus-járvány halálos áldozatainak száma Olaszországban az egészségügyi minisztérium hétfő esti adatai szerint, pontosan egy évvel azután, hogy a járvány első európai gócpontjának számító Lombardia tartományt először lezárták.

A járvány első - tavaly március 8-i - zárlatának évfordulóján Mario Draghi miniszterelnök köszönetet mondott minden olasznak az utóbbi egy évben vállalt áldozatért, az egészségügyi dolgozóknak éppúgy, mint a távtanulásra kényszerült diákoknak. Emlékeztetett, hogy tavaly március 10-én az egész országot több mint két hónapra lezárták.

"Azóta minden huszadik olasz megbetegedett, és sosem gondoltuk volna, hogy egy év elteltével még mindig zárlat alatt leszünk" - jelentette ki Draghi.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy a járványhelyzet ismét rosszabbodik, ezért "minden olaszra szükség van a betegség elleni küzdelemben". Bejelentette, hogy kormánya az oltások felgyorsításán dolgozik, ami az egyetlen kiutat jelenti. Mario Draghi megjegyezte, minden emberélet ugyanolyan fontos, ezért senkit nem fognak hátrahagyni, az oltásban elsőként a "törékenyebb" kategóriák részesülnek.

Már az előzetes számításokból tudni lehetett, hogy Olaszországban a halottak száma hétfőn lépi túl a százezres küszöböt. A sajtó készült is erre, az elhunytakra emlékezve: a televíziók és a nyomtatott sajtó az áldozatok nevét, életét, betegségük napjait idézte fel.

Az egy éve tartó járvány első hullámában, tavaly február vége és június között több mint 33 ezren haltak meg. Az immár több mint százezer halott 66,5 százalékának három vagy ennél is több betegsége volt. Az áldozatok 31,2 százaléka Lombardiában hunyt el. Életkoruk átlaga továbbra is 82 év.

Hétfőn este rendkívüli kormányülés zajlott az esetleges újabb országos zárlatról a vírusmutációk terjedése miatt. Az utóbbi egy hétben huszonkét százalékkal megemelkedett az azonosított betegek száma, emiatt kórházak és intenzív osztályok vezető orvosai "a harmadik hullám tetőzéséről" beszéltek. Húsz tartományból tizenhatban a járvány "rohanó sebességre" kapcsolt a szakértők szerint.

Az egészségügyi tárca hétfőn közölte, hogy az AstraZeneca vakcinájának használatát 65 év felett is engedélyezi. Az oltóanyagot ez idáig csak az ennél fiatalabbaknak adták be.

Roberto Speranza egészségügyi miniszter bejelentette, hogy áprilisban mintegy 50 millió adag vakcina érkezését várják, ami elindíthatja a nyár végéig eltartó tömeges oltást.

Eddig 5,4 millióan kaptak oltást, ebből 1,6 millióan már második adagot is.

Második napja száz alatt a halálozások száma Nagy-Britanniában
A brit egészségügyi minisztérium hétfőn ismertetett adatai szerint az elmúlt 24 órában országszerte 65-en haltak meg a koronavírus-fertőzés okozta Covid-19 betegségben. Ez a második olyan nap egymás után, amikor nem érte el a százat a nagy-britanniai koronavírus-járvány halálos áldozatainak száma: vasárnap 82 páciens haláláról érkezett jelentés.

A szaktárca hétfői tájékoztatása szerint az elmúlt egy hétben 1441-en haltak meg Covid-19 betegség miatt, 755-tel, 34,4 százalékkal kevesebben, mint a múlt hétfőn zárult egyheti időszakban.

A mostani járványhullám januári tetőzésének idején volt olyan időszak, amikor naponta következett be annyi haláleset, mint amennyiről a jelenlegi időszakban egy hét alatt érkezik bejelentés az egészségügyi hatóságokhoz.

A nagy-britanniai halálos áldozatok száma a járvány kezdete óta a hétfői adatokkal együtt 124 566.

A hétfőn zárult egy hétben 41 225 koronavírus-fertőzöttet azonosítottak tesztekkel, 14 634-gyel, 26,2 százalékkal kevesebbet, mint egy héttel korábban. Ugyancsak folyamatosan és jelentősen csökken a koronavírus-fertőzés okozta Covid-19 betegség miatt újonnan kórházi kezelésre szorulók száma.

A brit egészségügyi minisztérium hétfői tájékoztatása szerint az elmúlt egy hétben 5416 beteget kellett kórházba szállítani, 2327-tel, 30,1 százalékkal kevesebbet, mint az egy héttel korábbi azonos időszakban.

Az egészségügyi minisztérium hétfő este közzétett adatai szerint a nagy-britanniai oltási kampány december 8-i kezdete óta 22 377 255-en kapták meg a koronavírus elleni vakcina első dózisát. A második adagban 1 142 643-an részesültek, vagyis az eddig beadott oltások száma az első és a második dózisokkal együtt meghaladta a 23,5 milliót.

Boris Johnson miniszterelnök a Downing Streeten tartott hétfő esti sajtóértekezletén kijelentette: arra kell készülni, hogy az iskolák megnyitásával óhatatlanul növekedni fog a koronavírus-fertőzöttek száma. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mivel hetente milliók kapják meg az oltást, a fertőzéssel szembeni immunitás egyre szélesebb körű lesz a brit lakosságon belül.

Franciaországban emelkedik az intenzív osztályon ápoltak száma
Franciaországban megemelkedett hétfőn az intenzív ellátásra szoruló koronavírusos fertőzöttek száma, a helyzet elsősorban a fővárosi régióban vált kritikussá, ahol a hatóságok a nem sürgős beavatkozások negyven százalékának elhalasztására kérték a kórházakat.

Az elmúlt 24 órában 381 új fertőzött került intenzív osztályokra, ahol jelenleg 3849 fertőzöttet ápolnak. Ez feleannyi, mint a járvány egy évvel ezelőtti első hullámának csúcspontján, de a szám a január eleji 2600-ról fokozatosan érte el a második hullám november végi szintjét.

A párizsi régióban vált a leginkább kritikussá a helyzet, ezért a regionális egészségügyi hatóság arra kért minden fővárosi kórházat, hogy a kevésbé sürgős beavatkozások negyven százalékát halassza el annak érdekében, hogy a következő napokban legyen elég kapacitás az új betegek fogadására.

A kormány egyelőre kizárta az általános lezárás lehetőségét, amelyre utolsó megoldásként tekint, s inkább az oltási program felgyorsításával próbálja visszaszorítani a járvány terjedését.

A hétvégén több mint félmillióan, hétfőn 108 ezren kapták meg az oltást, amelyből egyelőre az idősotthonok lakói, a 75 éven felettiek, az 50 év feletti krónikus betegek, valamint az egészségügyi és szociális dolgozók részesülhetnek.

Az első dózist eddig csaknem 4 millióan kapták meg, 2 millióan pedig már mindkét komponenst a 67 millió lakosú országban.

A napi új esetszám továbbra is 20-25 ezer között stagnál, a kórházban ápoltak száma 25 ezer. A járvány kezdete óta 89 ezren vesztették életüket, az elmúlt 24 órában 360-an.

A száz francia megyéből jelenleg 23 olyan megye ismert, ahol a 100 ezer lakosra jutó fertőzöttek száma meghaladja a 250-et. Ezek közül azonban csak az északi Pas-de-Calais-ban és a francia Riviérán rendeltek el a prefektúrák hétvégi lakhelyelhagyási tilalmat a helyi vezetők kérésére.

A nagyobb városokban, Párizsban, Lyonban, Marseille-ben - jóllehet megfigyelés alá helyezett megyékben vannak - a városvezetők tiltakozása miatt nem rendeltek el szigorításokat.