Koronavírus-járvány: hírek a nagyvilágból

Romániában a napi esetszám megközelítette az előző járványhullám tetőzésének szintjét
Romániában az újonnan diagnosztizált koronavírus-fertőzöttek száma kedden megközelítette az előző, tavaly őszi járványhullám tetőzésekor jegyzett szintet, a járványgörbe azonban még mindig meredeken emelkedik, így a szakemberek biztosra veszik, hogy az omikron vírusvariáns által előidézett mostani, ötödik hullámban megdől a napi esetszámok rekordja.

A stratégiai kommunikációs törzs napi jelentése szerint kedden 16 760-nal növekedett a hivatalosan nyilvántartásba vett fertőzöttek száma. Ez több mint kétszerese a hétfői összesítésnek, amely azonban két és félszer kevesebb teszt kiértékelésén alapult, hétvégenként ugyanis a laboratóriumok jelentős része nem dolgozik.

A keddi esetszám 150 százalékkal haladja meg az utóbbi két hét, illetve 87 százalékkal az utóbbi egy hét átlagát. Az utóbbi hét napon több mint 70 ezer embernek lett pozitív a koronavírus-tesztje Romániában, ez 75 százalékos növekedés az előző hét naphoz képest.

Az egészségügyi rendszerre nehezedő terhelés egyelőre jóval kisebb mint az előző, a delta vírusvariáns által előidézett járványhullám idején. Tavaly ősszel, amikor az esetszám elérte a mostani szintet, már több mint 17 ezer koronavírusos beteget kezeltek a romániai kórházakban, négyszer annyit, mint jelenleg. A Covid-kórházakba utalt betegek száma az utolsó hét napon 40 százalékkal 4218-ra emelkedett, az intenzív terápián ápolt súlyos eseteké pedig 17 százalékkal 487-re.

Kedden kiugróan sok, 65 halálesetet jelentettek, ami több mint duplája az utóbbi két hét átalgának. A megelőző négy napon a kéthetes mozgóátlagnál alacsonyabb volt a Covid-halálesetek száma.

Ukrajnában egyre gyorsabban terjed a vírus omikron variánsa
Egyre gyorsabban terjed Ukrajnában a koronavírus különösen fertőző omikron variánsa, a kormányzat adatai szerint az országban egy hét alatt csaknem megduplázódott a fertőzésszám, és már elérkezett a járvány újabb hulláma.

A kelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzói hivatala közölte, hogy a régióból 30 mintát küldtek Kijevbe elemzésre, és negyven százalékukban az omikron variánst mutatták ki.

A Volodimir Zelenszkij ukrán államfő elnökletével megtartott hét eleji válságstáb-értekezleten elhangzott, hogy az elmúlt hét alatt csaknem megduplázódott az előző hetihez képest az újonnan regisztrált fertőzöttek száma, elérve az 55 ezret. A megelőző héten 28 ezren fertőződtek meg. Az aktív betegek száma is 105 ezerre nőtt, míg egy héttel korábban számuk 93 ezer volt, kórházba pedig csaknem 11 ezer beteget szállítottak.

A kormány előrejelzése szerint a fertőzöttek száma a következő hetekben tovább fog növekedni. Jelenleg már négy régió - az északkeleti Szumi, valamint a nyugat-ukrajnai Rivne, Csernyivci és Ivano-Frankivszk megye - van a fokozottabb kockázatot jelző narancs besorolásban, a többi a jelenlegi legenyhébb sárga kategóriában. Az utóbbi megyében azonban a kórházi ellátásra szoruló betegek száma már meghaladta azt a szintet, amikor a megye a legszigorúbb korlátozásokkal járó vörös besorolásba kerül.

Viktor Ljasko egészségügyi miniszter közölte: megszervezték, hogy a kistelepülésekre mobil oltócsapatok juttassák el a vakcinákat, ezenfelül a Donyec-medencei frontvonalon, a Sztanicja Luhanszka-i átkelőnél úgyszintén oltópontot létesítettek.

Ruszlan Sztefancsuk parlamenti elnök bejelentette, hogy kigyógyult a koronavírus-fertőzésből, negatív lett a PCR-tesztje. A politikus már másodjára kapta el a fertőzést.

Ukrajnában keddre az azonosított fertőzöttek száma 8558-cal 3 768 088-ra, az elhunytaké 188-cal 98 549-re, az aktív betegekké pedig több mint 2600-zal 107 616-ra nőtt. Az elmúlt napon 1125 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús beteget szállítottak kórházba.

A legfrissebb adatok szerint valamely oltás mindkét dózisát eddig 14 306 743-an adatták be maguknak a mintegy 42 millió lakosú országban, további 716 181-en pedig még csak az első adagot vették fel. Harmadik, emlékeztető oltást eddig 113 560-an kaptak. Hétfőn 80 921 embert oltottak be.

Szerbiában hét napra rövidült a kötelező elkülönítés időtartama
Az eddig tizennégyről hét napra rövidítette a szerb kormány a kötelező elkülönülés időtartamát azon koronavírus-fertőzöttek számára, akik otthon lábadoznak.

A szerb kormány döntése értelmében a karantén idejének lejárta után a fertőzöttnek meg kell jelennie egy koronavírus-tesztelésre kialakított rendelő orvosánál, de ha nincsenek panaszai, akkor tesztelés nélkül is véget ér számára az elkülönítés.

A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában keddre 13 797-tel 1 449 192-re, Koszovóban 728-cal 166 862-re, Észak-Macedóniában 766-tal 245 398-ra, Montenegróban 1116-tal 204 862-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 1442-vel 317 692-re nőtt.

A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában 27-tel 13 098-ra, Észak-Macedóniában 12-vel 8115-re, Montenegróban öttel 2479-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 42-vel 13 841-re emelkedett. Koszovóban az elmúlt napon nem volt halálos áldozata a kórnak, így a halottak száma 2994 maradt.

Az erdélyi magyarság kevésbé, a székelyföldi inkább oltásszkeptikus, mint a romániai átlag
Egy közvélemény-kutatás hétfőn ismertetett eredményei szerint az erdélyi magyarság kevésbé, a székelyföldi viszont inkább szkeptikus a koronavírus elleni oltással szemben, mint a romániai átlag.

Az erdélyi magyarságról reprezentatív mintán készült telefonos közvélemény-kutatást a Bálványos Intézet végezte a Transylvania Inquiry és a TT Research & Communications közvéleménykutató cégek 2021. november 16. és december 20. közötti adatfelvételével.

A kutatás szerint Romániában a felnőtt lakosság 53 százaléka kapott legalább egy koronavírus elleni védőoltást. A magyarok körében 58 százalékos az oltottak aránya, Székelyföldön viszont a lakosság mindössze 39 százaléka oltatta be magát.

Toró Tibor szociológus, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója annak tulajdonította, hogy az adatok kis mértékben különböznek a romániai hivatalos adatoktól, hogy csak a felnőtt lakosság helyzetét vizsgálták, és viszonyítási alapként a rezidens lakosság adatait vették figyelembe.

Romániában a teljes nagykorú népesség 28 százaléka zárkózik el kategorikusan az oltástól. Ez az arány az erdélyi magyarok között 24 százalékos, a Székelyföldön viszont 40 százalékos. A falun élők, az alacsonyan képzettek, a rossz anyagi helyzetben lévők között magasabb az oltatlanok és az oltásszkeptikusok aránya. A magyar mintában magasabb az oltási hajlandóság és alacsonyabb az oltásszkepticizmus az idősek, illetve a protestánsok között. A római katolikusok nagyobb arányú oltásszkepticizmusa és alacsonyabb oltási hajlandósága a kutatók szerint részben a nagyobb székelyföldi arányukkal függ össze.

A románok 32, az erdélyi magyarok 35 és a székelyföldiek 40 százaléka tekinthető vírusszkeptikusnak, vagyis gondolja azt, hogy a COVID-19 valójában nem jelent veszélyt. 36, 31, illetve 44 százalék véli úgy, hogy az oltás nem jelent hatékony védelmet a járvány ellen.

A kutatás során rákérdeztek a megfertőződésre, illetve arra is, hogy azok, akik a fertőzés egyértelmű jeleit észlelték, készítettek-e koronavírus-tesztet. A felmérés szerint a romániai népesség 13 százalékának volt pozitív COVID-teszt eredménye, az erdélyi magyarok esetében 12 százalékos, a székelyföldiek esetében pedig 9 százalékos a bizonyítottan fertőzöttek aránya. Ha azonban azokat is fertőzöttnek tekintették, akik a fertőzés egyértelmű tüneteit érzékelték, kiderült, hogy míg országosan a fertőzöttek 72 százaléka készíttetett tesztet, az erdélyi magyar fertőzötteknek csupán az 59, a székelyföldieknek pedig csupán 41 százaléka. Így Székelyföldön nem annyira a fertőzöttségi arány, mint a fertőzöttek tesztelése marad el az országos átlagtól.

A Bálványos Intézet megállapította: az érintettség (családtagok, ismerősök megbetegedése, elhalálozása) jóval erősebben hatott a romániai oltási hajlandóságra, mint az erdélyi magyarokéra. A román minta esetében a közéleti részvétel, a magyarok esetében az önkéntesség növelte az oltási hajlandóságot és csökkentette az oltásszkepticizmust. Azt is megállapították, hogy míg Romániában a bizalomhiány táplálja az alacsony átoltottságot és az oltásszkepticizmust, ez az összefüggés nem volt megállapítható a magas személyközi bizalommal jellemezhető Székelyföld esetében.

Amint Kiss Tamás szociológus elmondta: Romániában az állam intézményeibe vetett bizalom "romokban hever", és az országos mintában ez is növeli az oltásszkepticizmust. A magyar mintában azonban egyedül az egyház esetében mértek számottevő összefüggést. Az derült ki, hogy az egyházban bízó magyarok sorában kisebb az oltottak aránya, mint az egyházban nem bízók sorában. Hozzátette: ez az összefüggés nem rajzolódott ki a többségükben ortodox románok esetében. Kiss Tamás az MTI-nek elmondta: tény, hogy a történelmi magyar egyházak püspökei az oltásra biztattak, de nem lehet tudni, hogy az üzeneteiket a papok és a lelkészek milyen mértékben képviselték a vallásos közösségekben.

A kutató szerint a székelyföldi alacsony oltottsági adatokat a háziorvosok viszonyulása is magyarázhatja. Míg Romániában a megkérdezettek 46 százalékát az oltás beadatására biztatta a háziorvosa, ez az arány a székelyföldiek esetében csupán 24 százalékos. Azoknak a válaszadóknak, akik meg is kérdezték a háziorvosukat, 18 százaléka nyilatkozta, hogy orvosuk kifejezetten az oltás ellen érvelt. Kiss Tamás hozzátette: további kutatásokat kell végezniük annak a megértésére, hogy a székelyföldi háziorvosok befolyásolták a közvéleményt, vagy csak igazodtak hozzá.

Újabb karanténkötelezettség alóli kivételekről döntött a szlovén kormány
Az egészségügyi dolgozók mellett szerdától a szociális ellátórendszerben és az oktatásban dolgozóknak sem kell karanténba vonulniuk, ha fertőzött személlyel érintkeztek, de nincsenek tüneteik - közölte Janez Poklukar szlovén egészségügyi miniszter a kabinet ülését követően.

Poklukar kiemelte: a kockázatos érintkezést követően a munkavállalónak hét napon keresztül minden nap tesztet kell végeznie, a munkahelyén pedig FFP2-es maszkot kell viselnie. Azok, akik három oltást kaptak, a tesztelés és a maszkhordás alól is felmentést kapnak. A kivételek nem vonatkoznak azokra, akiknek pozitív a vírustesztjük, nekik mindenképpen hét napig el kell különíteniük magukat - hangsúlyozta Poklukar.

Újdonságként említette még, hogy az oktatásban egész osztályok is hatósági elkülönítőbe kerülhetnek, ha a tanulók harminc százaléka megfertőződik.

Hétfőre 4967 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak az országban, és hét beteg halt meg. Kórházban 566 beteget ápolnak, közülük 158-an vannak intenzív osztályon. A valamivel több mint kétmillió lakosú országban eddig 1 257 572-en kaptak védőoltást, közülük 1 203 496-an mindkét adagot felvették.

A szomszédos, valamivel több mint négymillió lelket számláló Horvátországban az elmúlt 24 órában 1397 új koronavírus-fertőzöttet azonosítottak, és a vírus okozta Covid-19 betegségben 39-en hunytak el. Kórházban 1763 beteget ápolnak, közülük 221-an szorulnak lélegeztetőgépre. Az országban eddig 2 280 700-an kaptak védőoltást, közülük 2 184 484-en már a második adagot is beadatták maguknak.

Horvátországban a múlt héten kezdődött meg az oktatás. Azóta közel 12 ezer diák került karanténba, és tíz megyében 28 iskola volt kénytelen átállni távoktatásra. Horvátországban tíz napig tart a karantén. Kontaktszemélyek esetében negatív vírusteszttel hét napra rövidíthető az elkülönítés, ha az illető 120 napon belül átesett a fertőzésen vagy két oltást vett fel.