Koronavírus-járvány: új hírek a nagyvilágból

Ukrajna gyógyszereket kap humanitárius segélyként az Egyesült Államoktól
Ukrajna új fejlesztésű koronavírus elleni gyógyszereket kap az Egyesült Államok kormányától - közölte a kijevi egészségügyi minisztérium sajtószolgálata. A közlemény szerint a csaknem 20 millió dollár értékű humanitárius segélyszállítmány hamarosan megérkezik Ukrajnába, és jótékonysági alapítványok szállítják majd ki az ország különböző régióiba. A segélyszállítmányra vonatkozó megállapodásokat Volodimir Zelenszkij ukrán elnök amerikai látogatásának keretében írták alá.

Olyan gyógyszerekről van szó, amelyeket az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer Felügyelet (FDA) már nyilvántartásba vett, és enyhe, illetve közepes súlyosságú betegek kezelésére ajánlott, különösen akkor, ha fennáll az állapotromlás veszélye - mondta el Viktor Ljasko egészségügyi miniszter.

Kifejtette, hogy a hamarosan érkező szállítmány - 20 ezer flakon Bamlanivimab és 40 ezer flakon Etesevimab nevű készítményt tartalmaz. A miniszter magyarázata szerint ezek olyan gyógyszerek, amelyek közvetlenül hatnak a vírusra, hozzákötődnek a vírus tüskefehérjéihez, megakadályozzák a sejtbe való behatolást és a további reprodukciót, így felgyorsítják a koronavírusos betegek gyógyulását, megelőzik a szövődményeket, így azt is, hogy a beteg kórházi ápolásra szoruljon.

Ukrajnában a koronavírusos megbetegedések és az elhalálozások számának növekedése miatt valószínű, hogy szeptember közepéig szigorítani kell a karanténkorlátozásokon - jelentette ki pénteken Jurij Hanicsenko, a Kijevi Közgazdasági Iskola (KSE) vezetője.

"Jelenleg a helyzet még továbbra is ellenőrizhető, de az egészségügyi rendszer terhelése egyre növekszik: a Covid-betegek ellátására kijelölt kórházak intenzív osztályain már minden ötödik ágy, az orvosi oxigénellátó berendezéssel felszerelt ágyaknak pedig a 14 százaléka foglalt. Ezzel együtt a napi halálozási ráta is emelkedett az előző héttel összehasonlítva ötven százalékkal, elérve napi átlagban a 38 főt - fejtette ki a szakértő.

Viktor Ljasko egészségügyi miniszter a Facebookon közölte, hogy a Világbank hamarosan 150 millió dollárt különíthet el Ukrajnának a koronavírus elleni küzdelemre és az oltási ütem felgyorsítására.

"Megvitattuk, hogyan áll jelenleg a Világbank három projektjének megvalósítása, amelyek együttesen 439,7 millió dollár kölcsönt tesznek ki. A Világbanknál garantálták, hogy szükség esetén akár 150 millió dollár kiegészítő finanszírozásra is lehetőség nyílik veszélyhelyzet esetén, az oltási kampány felgyorsítására"- írta a miniszter. Megjegyezte, hogy a tárca és a Világbank közötti együttműködés kulcsfontosságú eleme a koronavírus elleni oltások ütemének felgyorsítása.

Az egészségügyi tárca legfrissebb adatai szerint az oltási kampány februári kezdete óta 5 498 951-en kapták meg valamely védőoltás első, 4 012 016-an a második dózisát is a mintegy 42 millió lakosú Ukrajnában. Csütörtökön 152 772 embert oltottak be az országban.

Ukrajnában péntekre tovább gyorsult a járvány terjedése, 2693-mal 2 293 541-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma. A növekmény 216-tal több az előző napiénál. Egy nap alatt újabb 45 ember halt bele a Covid-19 betegségbe, a járvány kezdete óta elhunytak száma ezzel 53 922-re emelkedett. Eddig 2 210 866-an gyógyultak meg, miközben az aktív fertőzöttek száma több mint 1500-zal 28 753-ra nőtt. Kórházba 826 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús beteg került, míg előző nap a számuk 787 volt.

Az olasz kormányfő a vakcinázás kötelezővé tételét kezdeményezte
A Sars-Cov-2 koronavírus okozta betegség, a Covid-19 elleni védőoltás kötelezővé tételéről beszélt Mario Draghi olasz miniszterelnök, aki az országba érkező migránsok vakcinázását is szorgalmazta az olasz sajtó pénteki jelentése szerint.

Az újságok szerint Mario Draghi igent mondott a kötelező oltásra. A kormányfő hangsúlyozta, hogy a kötelező vakcinázás bevezetéséhez arra van szükség, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az Olasz Gyógyszerügynökség (Aifa) engedélyezze az oltóanyagokat.

Kifejtette: attól kezdve, hogy a vakcinákra már nem a vészhelyzeti alkalmazás vonatkozik, ugyanúgy kötelezővé lehet tenni a beadásukat, mint bármelyik más oltás esetében. Mario Draghi megjegyezte, hogy a kötelezővé tételt az Európai Unió tagállamaival is egyeztetni kell.

Hozzátette, hogy az egészségügyben és az oktatásban dolgozók után más szakmai kategóriák esetében is kötelezővé akarják tenni a védettségi igazolást, a közigazgatásban dolgozókkal kezdve. Renato Brunetta közigazgatási miniszter már korábban bejelentette, hogy a közintézményekben vissza akarja vezetni a jelenlétben végzett munkát a 2020 márciustól alkalmazott távmunka helyett.

Az Olasz Gyógyszerügynökség elnöke, Giorgio Palu úgy vélte, a védőoltás kötelezővé tétele "racionális" döntés, de politikai felelősségvállalás szükséges hozzá. Megjegyezte, hogy Olaszországban tizenegy kötelező oltás van.

Roberto Speranza egészségügyi miniszter bejelentette, hogy a harmadik dózis védőoltást elsőként a legsérülékenyebbek kapják meg szeptember végétől kezdve. A lakosság nagy része azonban csak jövő évben kap ismétlő oltást, miután a védettségi érvényességet a jelenlegi kilenc hónapról egy évre akarják emelni.

Az átoltottság meghaladta a 70 százalékot: több mint 38 millió olasz részesült már két adag oltásban.

Egyedül Szicíliában vezették vissza a járványkorlátozásokat, közöttük a maszk szabadtéren is kötelező viselését, de a mutatók a déli Calabriában és Szardínián is elérték a veszélyességi küszöböt a delta variáns terjedése miatt.

Országosan a napi esetszám és a kórházban kezeltek száma nem ugrott meg, az utóbbi két hét alatt viszont kétszeresére emelkedett a halottak napi száma, és megközelítette a hetvenet.

Múzeumlátogatást írhatnak fel a járvány okozta stresszben szenvedőknek az orvosok Brüsszelben

A belga főváros legnagyobb kórházában, a Brugmann kórházban a koronavírus-járvány okozta stressz miatt kezelt betegeknek öt ingyenes látogatást ajánlanak fel a város múzeumaiban - adta hírül a The Guardian online kiadása.

Az eredményeket jövőre publikálják, a projektet pedig kiterjesztik, amennyiben sikeresnek mutatkozik a kiégésnek és a pszichés stressz egyéb tüneteinek enyhítésében.

Brüsszel kultúráért felelős vezetője, Delphine Houba elmondása szerint a kutatást a kanadai Québecben végzett hasonló projekt inspirálta, amelynek során az orvosok évente 50 múzeumlátogatást javasoltak pácienseiknek.

"A koronavírus-járvány miatti krízishelyzet fokozta a stresszt, a kiégést és más patológiás tüneteket, ami hangsúlyozza az ilyen projektek fontosságát" - mondta Houba a L'Echo című belga lapnak.

A projektben részt vesz a Grand-Place-on lévő közintézmények mellett a Divat és Csipke Múzeum, a Csatornamúzeum, a Garderobe Manneken Pis, valamint a Kortárs Művészeti Központ.

Houba elmondta, reméli, hogy a jövőben magánmúzeumok és -gyűjtemények is csatlakoznak a projekthez. "A döntés az övék a próbavizsgálat eredményei alapján" - tette hozzá.

Német miniszter: az oltatlanok járványa lett a koronavírus-világjárvány
Az oltatlanok járványává alakult a koronavírus-világjárvány Németországban, ezért minél könnyebben hozzáférhetővé kell tenni a vakcinát, hogy ne legyen szükség újabb korlátozásokra ősszel - mondta a német szövetségi egészségügyi miniszter egy pénteki interjúban.

Jens Spahn a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádióban sugárzott interjúban kiemelte, hogy az új típusú koronavírussal (SARS-CoV-2) fertőzöttek között 10-12-szer többen vannak a vírus okozta betegségtől (Covid-19) védő oltással nem rendelkezők, mint a beoltottak.

Ezért a kormány szeptember közepén nagyszabású akciókkal próbál új lendületet adni az oltási kampánynak, arra törekednek, hogy az emberek a mindennapi elfoglaltságaik közben, a lehető legkisebb erőfeszítéssel és időráfordítással beoltathassák magukat.

A védekezést szolgálja egy tervezett új jogszabály is, amely szerint bizonyos foglalkozásokban, például az idősgondozásban és a napközbeni gyermekellátásban a munkavállaló köteles nyilatkozni arról, hogy rendelkezik-e teljes oltással - mondta a miniszter.

Csak az oltási hajlandóság alakulásától függ, hogy kell-e megint korlátozni az emberek szabadságát - fejtette ki arra a felvetésre, hogy számos szakértő szerint a korábbiaknál jóval fertőzőképesebb delta vírusváltozat szétterjedése miatt ismét korlátozásokra lesz szükség a felső légúti megbetegedések ősszel kezdődő szezonjában.

Az egyik legismertebb német járványügyi szakértő, Christian Drosten, a berlini Charité egyetemi klinika virológiai intézetének vezetője szerint a hatvan feletti korosztályban 90 százalékos, a hatvan alattiaknál pedig 85 százalékos átoltottságot kell elérni a járvány megállításához. Azonban az átoltottság a lakosság egészét tekintve a 60 százalékot is alig haladta meg, és a július elején regisztrált 700 ezerről 200 ezerre süllyedt a naponta beadott oltások átlaga.

A szövetségi kormány pénteki összesítése szerint a 252 napja tartó oltási kampányban 102,4 millió adag vakcinát adtak be. Legalább egy adagot a lakosság 65,6 százaléka - 54 541 599 ember - kapott. Teljes oltással a lakosság 61 százaléka - 50 754 494 ember - rendelkezik. A Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) pénteki adatai szerint az utóbbi 24 órában 14 251 fertőződést mutattak ki tesztekkel. Ez csaknem húszszázalékos emelkedés az egy héttel korábbi 12 029-hez képest.

Az új regisztrált fertőződésekkel együtt 3 984 353 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t Németországban. A Covid-19-cel összefüggésben egy nap alatt 45 halálesetet regisztráltak, a járvány halálos áldozatainak száma így 92 301-re emelkedett.