Koronavírus-járvány: új hírek a nagyvilágból

Ukrajnában továbbra is magas a kockázata egy újabb járványhullámnak
Ukrajna túljutott a koronavírus-járvány eddigi legsúlyosabb hullámának csúcsán, de továbbra is nagyon magas a kockázata egy újabb hullám "beindulásának" - jelentette ki hétfői tájékoztatóján Viktor Ljasko egészségügyi miniszter.

Kiemelte: Ukrajnának úgy sikerült túljutnia a megbetegedési hullám tetőzésén, hogy nem kellett országos zárlatot bevezetnie. Szerinte azonban még korai megnyugodni, növelni kell a beoltott ukránok arányát, és be kell tartani a járványellenes előírásokat.

Elmondta azt is, hogy Ukrajnában már egy hónapja heti átlagosan 1 millió 600 ezer védőoltást adnak be. Százezer lakosra vetítve a legtöbben továbbra is a fővárosban, Kijevben veszik fel az oltást, a legkevesebben pedig Kárpátalján - fűzte hozzá. Szavai szerint mostanra 22,7 millió oltást adtak be Ukrajnában. A felnőtt korú ukránok 41 százaléka kapott legalább egy adag oltást, 31,5 százaléka pedig a teljes védettséghez szükséges mindkét dózist felvette.

Egy tévéműsorban Ljasko közölte azt is, hogy hamarosan két megyével kevesebb lesz a legsúlyosabb járványhelyzet szerinti vörös besorolásban - amelyben jelenleg az ország régióinak túlnyomó többsége van -, és a jelenlegi legenyhébb kockázatú sárga kategóriába kerülnek.

Ez utóbbi, "sárga" besorolásban azonban szigorítani fognak a korlátozásokon: a hivatalokat, valamint a szórakoztató intézményeket és a tömegrendezvényeket mostantól csakis azok látogathatják, akik az oltás mindkét dózisát felvették, szemben az eddigi szabállyal, amely szerint egy adag felvétele is elegendő volt. A településeken belüli közösségi közlekedésre vonatkozó korlátozásokon várhatóan enyhítenek, továbbra is érvényben marad viszont a régiók közötti közlekedés azon korlátozása, miszerint ezt csakis a Covid-igazolással vagy negatív teszttel rendelkezők vehetik igénybe.

Közben a fővárosban, Kijevben a városvezetés határozata értelmében hétfőtől véget ért a távoktatás, és a diákok ismét visszatértek az iskolapadokba. Vitalij Klicsko kijevi polgármester hétfői Telegram-üzenetében azt jósolta, hogy a főváros is hamarosan kikerülhet a vörös kategóriából.

Kijevben a koronavírusos betegeknek fenntartott kórházi ágyak telítettsége jelenleg 58 százalékos, valamivel kevesebb, mint az elmúlt napokban volt. Ha a betegek száma továbbra is csökken, Kijev átkerülhet a vörösből az eggyel enyhébb, "narancs" besorolásba - jelentette ki Klicsko.

Ukrajnában hétfőre az azonosított fertőzöttek száma 7 464-nel 3 340 407-re, az elhunytaké 326-tal 81 598-ra nőtt, az aktív betegeké viszont csökkent, több mint 3400-zal 485 319-re. Az elmúlt napon 2501 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús beteget szállítottak kórházba.

A legfrissebb adatok szerint valamely oltás mindkét dózisát eddig 9 834 309-en adatták be maguknak a mintegy 42 millió lakosú Ukrajnában, további 3 000 819-en pedig még csak az első adagot kapták meg. Vasárnap 99 826 embert oltottak be az országban.

Ausztria szigorította a beutazási szabályokat
Ausztria hétfőtől szigorította a beutazási szabályokat: csak az oltottak, a koronavírus-betegségen fél éven belül átesettek és az érvényes negatív PCR-teszttel rendelkezők utazhatnak be az országba - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) a police.hu oldalon hétfőn.

Hozzátették: az antigén- és antitesttesztek ezzel egyidejűleg "a beutazás tekintetében érvényüket vesztik", kivéve, ha a védettség igazolása egy oltás igazolásával és amellett az annak beadása előtt készült pozitív antitestteszt birtokában történik.

Az ORFK tudatta azt is, továbbra is be lehet utazni a mintavételtől számított 72 órán belüli PCR-tesztről szóló orvosi igazolás birtokában.

Az új szabályozás kivételként tekint az ingázókra, akikre a továbbiakban is a "3G szabály" vonatkozik. (Elnevezését a beoltott, gyógyult vagy tesztelt személyek, németül geimpfte, genesene oder getestete Personen kifejezésből képezték.) Az ingázók esetében a PCR-tesztek érvényessége a jelenlegi 7 napról 72 órára csökken, az antigénteszteknél pedig a jelenlegi 48 óra helyett 24 óra lesz az érvényesség.

A diákok továbbra is használhatják a beutazáshoz az iskolában kapott tesztigazolásukat, az úgynevezett Ninja-Pass-t - tette hozzá a rendőrség.

Romániában már több mint húszezer ember életét követelte a járvány negyedik hulláma
Romániában a járvány - július közepén kezdődött - negyedik hulláma máris több mint húszezer ember életét követelte, és ez több mint az első két hullám áldozatainak a száma együtt. A negyedik hullám súlyosságát jelző adatra Octavian Jurma biostatisztikus hívta fel a figyelmet a Ziare.com portálnak adott nyilatkozatában.

A vasárnap kora délután közölt hivatalos adatok szerint a járvány halálos áldozatainak száma megközelítette az 55 ezret, míg a negyedik hullám elején még jóval 35 ezer alatt volt. Az adatok ugyanakkor jelzik, hogy továbbra is lassul a járvány terjedése Romániában, de a kórházakra még mindig nagy nyomás nehezedik.

A hivatalos adatok szerint immár a negyedik olyan hét zárul, amely során kevesebb új fertőzést diagnosztizáltak, mint a korábbi héten. Míg az október 24-én zárult héten összesen 104 668 új fertőzést jegyeztek, ez a szám mostanra 20 397-re csökkent.

A heti elhalálozások száma két hete kezdett csökkenni. Míg a november 7-én zárult héten 3004 személy halt meg a járvány következtében, a most záruló héten már 1890 halálos áldozatot jegyeztek.

A romániai kórházakban október 25-én kezelték a legtöbb koronavírusos beteget. Számuk akkor megközelítette a 21 ezret, vasárnapra viszont 11 119-re csökkent. A kórházak intenzív terápiás osztályain november negyedikén feküdtek a legtöbben (1902), mostanra ez a szám 1573-ra mérséklődött.

A Digi24 hírtelevízióban megszólaltatott szakértő azonban arra figyelmeztetett, hogy ha nem növekszik az oltási kedv az országban, úgy jöhet a járvány ötödik hulláma, hogy még el sem múlt a negyedik.

A szombat este közölt hivatalos adatok szerint a húszmilliós országban 7,6 millió személy kapta meg valamely koronavírus elleni védőoltásnak legalább az első adagját, 7,15 millió van túl a teljes oltási cikluson, és 1,3 millióan kérték az emlékeztető oltást is. A legalább egy oltást kapott személyek a 12 év fölötti korosztály 44,9 százalékát teszik ki. Az oltakozási kedv azonban megint csökken. A szombat este közölt adatok szerint a korábbi 24 órában alig húszezer beoltatlan személy jelentkezett oltásra.

Olaszországban újabb szigorításokkal akarják korlátozni az oltatlanokat
A tömegközlekedési eszközök használatát is védettségi igazoláshoz akarja kötni az olasz kormány, amely az oltatlanokkal szemben szigorítások bevezetését tervezi decembertől, miközben Lombardia tartományban ismét megteltek a kórházak - közölte az Il Messaggero olasz napilap vasárnap.

Ismét az északnyugati Lombardiában emelkedik a leggyorsabban az azonosított betegek száma, amely megközelítette a napi kétezret. A régióból kezdett el terjedni a Covid-19 járvány 2020 februárjában, és tavaly november elején a tartományt helyezték elsőként zárlat alá a betegség őszi hullámában.

A magas átoltottságnak köszönhetően az egy évvel ezelőtti több mint kilencszázhoz képest jelenleg valamivel több mint hatvanan vannak intenzív osztályon a tízmilliós térségben.

Az egészségügyi hatóságok számításai szerint a tetőzés karácsonytól várható, és a kórházakban januárban érhetik el a legmagasabb terheltségi szintet. A tervek között szerepel, hogy újra megnyitják a milánói vásártéren idén tavasszal felállított Covid 19-kórházat, amelyet mostanáig oltóközpontként használtak.

Nem kedvezőbb a helyzet az északkeleti Friuli Venezia Giuliában sem, ahol a kórházak telítettsége átlépte a tíz százalékos küszöböt, amiért a régiót magasabb járványfokozatba helyezhetik át. A Friuli kórházigazgatóit és orvosait tömörítő Anaao Assomed szövetség titkára, Valerio Fregonese úgy nyilatkozott, hogy a SARS-CoV-2 vírus osztrák és szlovén területről terjedt át. Emlékeztetett, hogy Szlovénia korábban lezárta határait az olaszok előtt, amikor az olasz oldalon volt rosszabb a járványhelyzet. Úgy vélte, ugyanezt kellene most tenni olasz részről.

A Dolomitok és Alpok fedte tartományok a római kormánytól várnak választ arra, milyen szabályokkal indulhat el a tavaly teljesen elmaradt síszezon, amely a Covid-19 előtt 10-12 milliárd eurós gazdasági tevékenységet képviselt.

Vasárnap országosan valamivel kevesebb mint tízezer új beteget regisztráltak, szombaton több mint tizenegyezer ötszázat, aminél csak május elején azonosítottak több fertőzöttet egy nap alatt.

Franciaországban gyorsan emelkedik a napi esetszám
Franciaországban a koronavírus-járvány ötödik hullámában hirtelen emelkedik a napi esetszám, a kormányzat azonban továbbra is bizakodó: a magas átoltottságnak köszönhetően nem számít a súlyos esetek és az elhalálozások számának jelentős növekedésére.

"Az ötödik hullám hirtelen robbant be" - fogalmazott vasárnap Gabirel Attal kormányszóvivő a Cnews hírtelevízió és az Europe1 kereskedelmi rádió közös hírműsorában. Emlékeztetett arra, hogy a napi esetszám átlaga egy hét alatt majdnem megduplázódott: míg a múlt hét végén 9 ezer volt a napi átlag, addig ezen a héten 17 ezer. A 100 ezer lakosra jutó fertőzöttek országos átlaga 164, míg egy héttel ezelőtt még csak 100 volt.

Az előző járványhullámokhoz hasonlóan a hatóságok elsősorban azt figyelik, hogy az esetszám emelkedésével párhuzamosan az egészségügyi ellátórendszer nyomás alá kerül-e. Jelenleg erre nem számít a kormány, miután a teljes lakosság 77 százaléka felvette a koronavírus elleni oltás legalább első adagját, ami az oltásra jogosultak 90 százalékának felel meg, s mindkét adagot megkapta a teljes lakosság 75 százaléka.

"Látjuk, hogy a fertőzések nagyon erősen növekednek, de azt is tudjuk, hogy Franciaországban nagyon széleskörű az átoltottság, s az emlékeztető, harmadik oltásokban is a szomszédos országok előtt járunk" - hangsúlyozta a kormányszóvivő. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a védettségi igazolás július vége óta érvényben van, miközben a környező országok csak később vezették be.

Emmanuel Macron államfő csütörtökön jelezte, hogy nem tervez a kormány újabb korlátozó intézkedéseket, s a be nem oltottakat sem kívánja a szabadságukban korlátozni.

Kórházban jelenleg 8 ezer fertőzöttet ápolnak, akik közül 1300-an vannak intenzív osztályon. Egy hónappal ezelőtt 6500 kórházi betegből ezer számított súlyos esetnek. Egy évvel ezelőtt ennek ötszöröse volt a kórházi ápoltak száma. Naponta 20 és 40 közötti halálesetet jelentenek, egy évvel ezelőtt háromjegyű volt ez a szám.

A vírussal szembeni védettséget igazoló dokumentumot (oltási igazolást vagy 72 óránál nem régebbi negatív tesztet) a legalább ötven főt fogadó nyilvános helyeken kötelező bemutatni, így a vendéglátóipari helyiségekben, beleértve a teraszokat is, a vonatokon és a távolsági buszokon, a sportlétesítményekben, a kórházakban, valamint a kulturális intézményekben, mozikban, színházakban, koncerttermekben. A maszkviselés zárt helyeken több mint egy éve érvényben van.

Az emlékeztető oltást a Pfizer/BioNTech vakcinájából az idősebb korosztály szeptember óta igényelheti, az 50 és 64 év közöttiek számára pedig december elején nyílik meg a lehetőség a harmadik adag felvételére.

Felerősödött az oltási kötelezettségről szóló vita Németországban
Felerősödött Németországban az új típusú koronavírus okozta betegségtől védő oltás beadásának kötelezővé tételéről szóló vita, miután az osztrák kormány elrendelte az oltási kötelezettséget. Egy vasárnap ismertetett felmérés szerint a német lakosság többsége támogatná, ha hazájuk követné Ausztria példáját.

A Bild am Sonntag című lapban közölt adatok szerint a németek 52 százaléka egyetértene az oltási kötelezettséggel, és 41 százalékuk utasítaná el, ha a szomszédos ország mintájára elrendelnék, hogy mindenkinek be kell adatnia az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegségtől (Covid-19) védő oltást.

A lapnak nyilatkozó egészségügyi szakjogász, Alexander Ehlers kiemelte, hogy a kötelezettség nem egyenlő a kényszerrel, vagyis nem azt jelenti, hogy rendőrök hurcolják az oltatlanokat az oltópontokra, hanem azt, hogy közigazgatási bírságot kell fizetnie, akiről valamilyen eljárásban kiderül, hogy nem adatta be a vakcinát.

A szakértő szerint a teljes lakosságra vonatkozó általános kötelezettség elrendelésénél valószínűbbnek tűnik, hogy a közvetlen ügyfélkapcsolatot sűrűn igénylő szakmákban, ágazatokban, például a vendéglátásban vezetik be az egyelőre csak az egészségügyben tervezett oltási kötelezettséget.

Az osztrák kormány bő két hónapot adott a védőoltás önkéntes beadására, és 2022. február 1-jétől teszi kötelezővé. Németországban a szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetőinek legutóbbi, csütörtöki találkozóján határozták el, hogy előkészítik az orvosokra és ápolókra vonatkozó kötelezettség bevezetését.

Azonban a lakosság többsége mellett a politikában is egyre többen szorgalmazzák a Covid-19 elleni oltás beadatását előíró általános kötelezettséget. Schleswig-Holstein tartomány miniszterelnöke például egy vasárnap ismertetett nyilatkozatában aláhúzta: egyelőre nagyon reméli, hogy az eddig eszközökkel is megállítható a járvány. Ha azonban nincs más út, mint az általános oltási kötelezettség, akkor "erre a lépésre is készen állok" - mondta a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezető politikusai közé tartozó tartományi kormányfő.

Az első háromnál jóval erősebb negyedik hullám lefékezésének lehetséges eszközeiről folytatott vita egy másik fő témájáról, az általános lezárások felújításáról azt mondta, hogy nem tartja megfelelőnek a korlátozás ezen formáját. A Covid-19 ellen "mindenkit meg lehet védeni, méghozzá a védőoltással, ez a különbség az egy évvel ezelőtti helyzethez képest" - mondta Daniel Günther a Die Welt című lap hétfői számában megjelenő összeállításból előzetesen ismertetett részletek szerint.

A CDU és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) közös ifjúsági szervezetnének vezetője, Tilman Kuban ugyancsak a Die Welt hétfői számába írt vendégkommentárjában kiemelte, hogy az önkéntes oltakozásra szólító felhívások nem találtak kellőképpen meghallgatásra, ezért "elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amelynél nagyon világosan ki kell mondani, hogy szükséges egy de facto oltási kötelezettség és a csak az oltatlanokat sújtó lezárás".

Hasonlóan fogalmazott a Bajorországban a CSU-val kormányzó Szabad Választók (Freie Wähler) pártjának tartományi törvényhozási (Landtag) frakcióvezetője, Florian Streibl, aki a ZDF országos köztelevíziónak vasárnap nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az oltási kötelezettség alkotmányjogi szempontból igen nehezen vezethető be, de elkerülhetetlen lesz, "ha nem akarjuk minden ősszel azt kockáztatni, hogy egyetlen betegség miatt túlterhelődik az ellátórendszer".

A negyedik hullám a hétvégén is erősödött. A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) vasárnapi adatai szerint egy nap alatt 42 727 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez csaknem 30 százalékos emelkedés az egy héttel korábbi 33 498-hoz képest. Az új esetekkel együtt 5 354 942 ember szervezetében mutatták ki a vírust a járvány tavaly tavaszi kezdete óta. A Covid-19-cel összefüggésben egy nap alatt 75 halálesetet regisztráltak, a járvány áldozatainak száma így 99 062-re emelkedett Németországban.