"A kórházigazgatók sem hittek benne, de most már látják, a rendszer működik."
3,4 milliárd forint értékben 149, a kor minden elvárásának megfelelő orvostechnikai eszközt kapott a Honvédkórház. Mint a leendő négy centrumkórház egyike, a Honvédkórház az Egészséges Budapest Program (EBP) forrásaiból tudta beszerezni az eszközöket és berendezéseket. Többek között a tomoszintézisre is képes mammográfot, az automatizált gyógyszeradagolót, amely tehermentesíti a nővéreket és csökkenti a gyógyszerköltségeket, valamint egy nagy kapacitású sterilizálót. Az eszközbeszerzést két miniszter, a Honvédkórházat irányító honvédelmi tárca vezetője Benkő Tibor és az intézmény szakmai felügyeletét ellátó EMMI minisztere Kásler Miklós közösen jelentette be csütörtökön.
Szeretnének megfelelni a legújabbkori kórházi kihívásoknak, ezért is örülnek ennek a mostani fejlesztésnek, a korszerű eszközöknek, amelyekről az ezeket használó szakdolgozók is lelkesen beszéltek - mondta a honvédelmi miniszter. Az új eszközök mellett kiemelte az informatikai fejlesztéseket is, az új járóbeteg-irányítórendszert, és azt a lehetőséget is, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Téren (EESZT) keresztül a jövőben a betegek akár otthonról is bejelentkezhetnek egy-egy rendelésre.
Benkő Tibor azt is elmondta: a korábbi elavult pavilonos kórházszerkezet helyett a mai kihívásoknak jobban megfelel az egy központú ellátóhely. Épp ezért az Egészséges Budapest Program keretében fontos cél, hogy a 2006-2007-ben még 10 telephelyen működő Honvédkórház a teljes ellátást a jövőben egy - a központi, Róbert Károly körúti - telephelyen valósítsa meg. Ez azt is jelenti, hogy a Podmaniczky utcai részleget a megfelelő fejlesztések után átköltöztetik majd a Róbert Károly körútra.
A Honvédkórház jelenlegi helyzetével, a napokban megjelent hírekkel kapcsolatban a miniszter elmondta, hogy a korábban a honvédségnél közalkalmazottként dolgozó 7200 ember 99 százaléka elfogadta az új jogviszonyt, a honvédelmi alkalmazotti státuszt. "Benne van a természetünkben, hogy ódzkodunk minden újtól - jegyezte meg Benkő Tibor -, de ez az arány jelzi, hogy a dolgozók megértették elfogadták a helyzetet."
Az emberi erőforrás miniszter szerencsésnek nevezte magát, hogy olyan egészségügyi fejlesztések részese lehet, amelyekre belátható időn belül nem volt példa. Kásler Miklós elmondta a héten ez a mostani már a harmadik bejelentés, ugyanis Salgótarjánban elindult a kórházfejlesztés, és a hét elején Szombathelyen átadtak egy onkológiai centrumot, ezzel befejeződött a magyarországi regionális onkológiai központok fejlesztése.
A vidék után a következő lépés a 4 millió ember ellátásáért felelős központi régió - benne Budapest - fejlesztése - mondta Kásler Miklós. Ez 4 "súlyponti, azaz centrumkórház" létrehozását jelenti, emellett 24 társkórház és 32 járóbeteg-szakrendelő is teljesen megújul. A programra tavalyelőtt 40, tavaly 30 milliárd forintot költöttek, idén 41,5 milliárdot fordítanak.
A miniszter megjegyezte, hogy az érdeklődés középpontjában a 4 centrumkórház áll, amelyek közül az egyik a tájékoztató helyszínét adó Honvédkórház, a másik a Nagyvárad téri egészségügyi intézmények összevonásával létrejövő Dél-pesti centrum, a harmadik a zöldmezős beruházással felépülő Dél-budai kórház, amelynek helyszíne "kiváló közlekedési területen lett tudatosan kijelölve". Bár nagy viták előzték meg, végül eldőlt, a negyedik centrumkórház a János kórház fejlesztésével jön létre.
A 24 társkórház korszerűsítése kapcsán a miniszter megjegyezte, hogy 21-ben 10 milliárd forintért szereznek be eszközöket. A 32 szakrendelő fejlesztésére a kormány csaknem 60 milliárd forintot fordít, az önkormányzatok ehhez 6 milliárd forinttal járulnak hozzá. Megemlítette azt is, hogy idén nagy teljesítményű diagnosztikai eszközöket is beszereznek a fővárosi kórházaknak: 3 MR készülék, 4 CT, egy digitális mammográf, 50 röntgen készülék érkezik, de az Uzsoki Kórház is gazdagabb lesz egy lineáris gyorsítóval.
Kásler Miklós hangsúlyozta, hogy az Egészséges Budapest Programból természetesen nem maradnak ki az országos intézetek sem, hangsúlyozta, hogy nem marad el a Semmelweis Egyetem fejlesztése sem. "Megteremtettük a megfelelő struktúrát, hogy mindez 2026-ra megvalósuljon" - mondta a miniszter, aki szerint a programnak lesznek olyan részei, amelyeknél nem is kell eddig várni, mert 2022-2024-re elkészülnek.
A két miniszter a tájékoztató végén néhány kérdésre is válaszolt. Benkő Tibor a Honvédkórház sürgősségi centrumának tavalyi működési zavarait firtató kérdések kapcsán megjegyezte: "minden főnök felel azért, amit tett, de azért is, amit elmulasztott megtenni". A jelenlegi helyzetről pedig azt mondta: van elegendő orvos, a kórház sürgősségi ellátása biztosított.
Kásler Miklóst a január óta működő új sürgősségi rendszerről kérdezték. A miniszter elmondta, az új rendszer bevezetésekor az országban működő mind az 59 sürgősségi centrumtól napi jelentést kértek. Az első hét tapasztalata az volt, hogy a legsúlyosabb (1-es, 2-es sürgősségi besorolású) eseteknél valamennyi kórházban 5 percen belül megtörtént az adatrögzítés, 10 percen belül ellátták a betegeket. 3 helyen volt csupán, hogy a kevésbé súlyos eseteknél hosszabb ideig kellett várni, de azóta itt is rendeződött a helyzet. "A bevezetés előtt a kórházigazgatók sem hittek benne, de most már látják, a rendszer működik" - mondta a miniszter.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!