Közeleg a fűtési szezon, vele a szén-monoxid mérgezés esélye

Azoknak, akik kandallóval, kályhával vagy kazánnal tervezik átvészelni az idei fűtésszezont, a szén-monoxid mérgezés veszélyeire éppoly mértékben érdemes figyelniük, mint a hó végi fűtésszámlára. A megelőzést nagyban segítik a CO érzékelők, ám a rossz választás és telepítés életveszélyes is lehet, mert hamis biztonságérzetet nyújt. A MediaMarkt műszaki áruházlánc szakértője összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat a megfelelő készülék kiválasztásához, a CO mérgezés veszélyeiről Győrfi Pált, valamint dr. Gőbl Gábort kérdezte az Országos Mentőszolgálattól. 

Közeleg a fűtésszezon, idén pedig sok háztartás átalakíthatja a fűtését - a júliusi, rezsiváltozást érintő bejelentések hatására nem csak a napelemekben, de a kandallókban, vegyes tüzelésű kazánokban, kályhákban is sokan kezdtek lehetőséget látni a rezsiszámla csökkentésére. Éppen ezért még a szezon derekán érdemes beszélni arról a láthatatlan ellenségről, ami minden ilyen háztartást veszélyeztethet: a szén-monoxidról. Arról a színtelen, szagtalan, íztelen, mérgező gázról, amely tökéletlen égés során keletkezik, és felgyűlik a gyengén szellőző lakásban. 

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat sajtószóvivője kiemelte, hogy a tavalyi évben 552 beteget láttak el CO mérgezés gyanújával: „E mérgezés a téli hónapokban jóval gyakoribb. Sajnos sokan ellenőrizetlen, hibás vagy barkácsolt fűtőberendezéseket használnak, illetve nem győződnek meg a kémény állapotáról, ami súlyos szén-monoxid-mérgezéshez, akár tragédiához vezethet” – zárta gondolatait a sajtószóvivő. 

Dr. Gőbl Gábor, az Országos Mentőszolgálat tudományos tanácsadója a mérgezés tüneteit és annak veszélyeit foglalta össze: „Az első tünetek, amik alapján már gyanakodni lehet, akár a legkisebb koncentrációjú CO jelenlétére is a lakásban, a fejfájás, szédülés, hányinger, izomgyengeség (kifejezettebben az alsó végtagokon), olykor mellkasi fájdalom. Ezt követően a mérgezés már tudatzavart, eszméletlenséget, légzés-keringésmegállást okozhat.”  A szakember hozzátette, hogy mivel a szén-monoxid kiszorítja a hemoglobinhoz kötődő oxigént, így súlyos általános oxigénhiányt okoz, valamint ezen túlmenő következményekhez, mint például szívkárosodáshoz, szívritmuszavarhoz, vagy idegrendszeri károsodásokhoz vezethet: „Ezek sajnos az oxigénellátás helyreállítása után is folytatódhatnak, és nagyon lassan javuló, vagy maradandó károsodásokat hagynak maguk után: így például memóriagyengeséget, kognitív zavarokat vagy depressziót.” 

A megelőzésben tehát kulcsfontosságot játszik a megbízható szén-monoxid érzékelők használata, ezek megfelelő kiválasztása azonban okozhat némi fejtörést. A szerkezetekből legtöbbet jellemzően az október-február időszakban adnak el a műszaki kereskedők, de a MediaMarktnál idén arra számítanak, az emberek jóval korábban elkezdik beszerezni az eszközöket, a fűtésszezonra történő tudatosabb felkészülésnek köszönhetően. 

„Hazánkban a CO érzékelők bevizsgálása az Országos Katasztrófavédelem akkreditált laboratóriumában történik, azok a készülékek, amelyek itt átmennek a vizsgán, felkerülnek az ún. pozitív listára, azaz teljes mértékben megbízhatóak.” – mondta el Papp Balázs, a MediaMarkt kellék kategória vezetője. „Áruházunkban természetesen csak ilyen minősítésnek megfelelő készülékek kaphatók. A legegyszerűbbektől a komplexebb okoskészülékekig.” – zárta gondolatait a szakember. 

Papp Balázs továbbá kiemelte, hogy a legalapvetőbb funkciók, amelyeket minden készüléknek tudni kell, az üzemállapot jelzése (riasztás, elem merülése, hiba), „teszt” gomb és annak némítása, valamint a három riasztási szint közül a legveszélyesebb esetben (300 ppm) fontos, hogy a riasztást ne lehessen manuálisan elnémítani. Természetesen a legkorszerűbb készülékeknél akár LCD kijelző, és kapcsolódó LED világítás is segíti a jelzést, okostelefonnal pedig hiba esetén diagnosztika is kérhető. Egyes készülékek előriasztási funkcióval is bírnak, azaz alacsony CO szint esetén szellőztetésre figyelmeztetnek. 

„A mérgezettet azonnal el kell távolítani a gáztérből, azonban ez a segítőre nézve is veszélyes lehet. Mindenekelőtt hívjunk mentőket és műszaki segítséget! Ha még a helységbe lépés előtt erőteljesen tudunk szellőztetni, néhány perc után két-három segítő együtt (és egymásra figyelve!) szabad levegőre viheti a mérgezettet, ha ezzel nem tölt kb. fél percnél többet a gáztérben. Ha ez nem sikerül, vagy eleve valószínűtlen, mindenképpen várjuk meg a műszaki mentőket” – foglalja össze Győrfi Pál, aki az alábbi tanácsokat adja még a segítőknek: „A kimentett mérgezettet, ha eszméletlen, fektessük stabil oldalfekvésbe. Oxigénbelélegeztetés nagyon hasznos lenne, de egészségügyi szaksegítség nélkül általában nem érhető el. Ha a mérgezett nem lélegzik, kezdjünk újraélesztést!” 

A ma elérhető CO érzékelő készülékek élettartama gyártótól függően 7-10 év közötti (üzemszerű használat esetén), illetve Papp Balázs felhívja a figyelmet a karbantartás fontosságára: havonta a „teszt” funkció használatával ellenőrizhető a megfelelő működés, valamint háromhavonta érdemes átporszívózni a burkolatot. A megelőzéshez természetesen a tüzelőberendezések körültekintő üzemeltetése (a megfelelő levegőutánpótlás biztosításával) és karbantartása éppoly fontos, azaz a szakember általi ellenőrzést és karbantartást, valamint a kéményseprők ellenőrző tevékenységét nem szabad megspórolni. 

Pontos útmutató az egyes tüzelőberendezések karbantartására és egyéb megelőzési lépések a BM Országos Katasztrófavédelem hivatalos oldalán található.