• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

"Kulcsfontosságú a jó lehetőségek felismerése"

Hírek 2023.03.29 Forrás: Semmelweis Egyetem

A legutóbbi Junior Prima Díj „Magyar Tudomány” kategóriájának egyik kitüntetettjének portréja. 

Dr. Karády Júlia a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Tanszékének tudományos segédmunkatársa jelenleg a Harvard Egyetemhez tartozó Massachusetts General Hospitalban dolgozik tanársegédként, ahol kardiológiához kapcsolódó tudományos munkát végez. A legutóbbi Junior Prima Díj „Magyar Tudomány” kategóriájának egyik kitüntetettje interjúnkban beszámolt kardiovaszkuláris kutatásairól és arról is, miért játszott kiemelkedő szerepet pályájában a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika.

„Alapvetően kardiovaszkuláris kutatásokat végzek, a koszorúér nem invazív képalkotásával, valamint a koszorúér-betegség diagnosztikájával foglalkozom, azon belül is elsődleges célom az infarktusra magas rizikójú betegek korai felismerése és a betegség prevenciója” – magyarázta dr. Karády Júlia, azon tíz fiatal egyike, aki 2022-ben Junior Príma díjban részesült Magyar tudomány kategóriában. A Kardiológiai Tanszék tudományos segédmunkatársa jelenleg épp a Harvard Egyetem tanársegédjeként dolgozik a világhírű Massachusetts General Hospitalban az Egyesült Államokban, Bostonban.

Dr. Karády Júlia már egészen fiatal korában érdeklődött az egészségügy és a tudomány iránt: nagyszülei anyai ágon orvosok, édesanyja pedig orvosi diplomát szerzett, bár végül nem gyakorló orvosként dolgozik.

"Főleg nagypapám volt rám nagy hatással, neki köszönhető, hogy pici korom óta vonzott ez a világ. Gimnazistaként, amikor mondtam neki, hogy orvosi egyetemen szeretnék továbbtanulni, azt javasolta, dolgozzak pár hónapot segédnővérként, és ha még mindig érdekel az egészségügy, áldását adja rá. Így is tettem, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán dolgoztam egy nyáron át" – mondta.

A klinika később is fontos szerepet játszott pályáján. Egyetemi tanulmányait ugyan a Szegedi Tudományegyetemen kezdte, ám később átjelentkezett a Semmelweis Egyetemre, ahol TDK-hallgatóként tért vissza a Városmajori Klinikára. Mint fogalmazott, „ott ragadt”, hiszen nagyon szerette az intézményt és a mai napig közel áll a szívéhez. „A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika egy kiváló műhely, ahol nagyon magasszintű klinikai munka és oktatás is folyik” – magyarázta, hozzátéve: nagy hatással volt pályájára a korai tudományos kutatómunka és hogy hamar megtalálta azt a helyet, ahol sokat fejlődhet és tanulhat.

„Amikor elkezdtem az egyetemet, biztos voltam benne, hogy sebészeti irányt választok és valamilyen manuális orvosi munkát végzek majd. Azonban egyre jobban vonzott az orvoslás kutatói része” – emlékezett vissza.

A Városmajori klinikán kardiovaszkuláris CT-vel kezdett foglalkozni dr. Maurovich-Horvat Pál, az Orvosi Képalkotó Klinikájának igazgatójának témavezetésével, dr. Merkely Béla rektor, a Városmajori klinika igazgatójának támogatásával. Megpályázta és el is nyerte a Fulbright Ösztöndíjat, ennek segítségével került ki a Harvard Egyetememre.

„A Fulbright egy nagy presztízsű ösztöndíj, amit az Egyesült Államokban is jól ismernek – remek referenciának számít, szívesen fogadják az ezt elnyerőket” – emelte ki dr. Karády Júlia hozzátéve: az ott dolgozókkal jó kutatói viszonyt alakított ki, így nemcsak maradni tudott az Egyesült Államokban, de sikerült előre is lépnie és mindez alatt megőrizni a kutatói munkaviszonyt a Semmelweis Egyetemmel.

Az egyik fő kutatási területe, amelyen a Harvard Egyetemhez tartozó Massachusetts General Hospitalban kezdett el dolgozni, a koszorúér CT használata a koszorúér noninvazív diagnosztikája során.

„Ez egy relatíve új képalkotási modalitásnak számít koszorúér betegség diagnosztikájában, amit kutatásaink során összehasonlítunk a többi nem invazív diagnosztikus alternatívával, vizsgálva annak költséghatékonyságát mellkasi panaszokkal bíró betegek diagnosztikájában” – magyarázta. „Az eddigi kutatásaink hozzájárultak ahhoz, hogy a legfrissebb európai és amerikai guideline-okban már kiemeltebb helyen szerepel a koszorúér CT” – húzta alá. "A koszorúér CT-vel ugyanis pontos képet kaphatnak arról a szakemberek, van-e koszorúér betegség, mennyire van jelen elmeszesedés, milyen súlyos, vagy milyen mértékű az erek szűkülete. Ezek ismeretében pedig sokkal pontosabb, a betegségnek megfelelő intervenció hajtható végre akár invazív, akár nem invazív, gyógyszeres formákban is" – mondta el dr. Karády Júlia.

Másik fő területe ugyancsak a kardiológiához kapcsolódik: magas szenzitivitású troponin platformok összehasonlításával foglalkozik, valamint ezek konkordanciáját és diszkordanciáját vizsgálja nagy elemszámú akut mellkasi panaszokkal bíró populáción.

„A troponin egy vérből kimutatható biomarker, amely azt mutatja, mennyire sérült a szívizom. Kiválóan alkalmas például arra, hogy akut mellkasi panaszok esetén detektálja a szívinfarktust” – magyarázta. Infarktus-diagnosztika esetén ún. magas szenzitivitású troponin esszéket használnak ennek a mérésére, melyek kis koncentrációban képesek kimutatni a troponint a vérből – ezek ráadásul korai diagnosztikára is alkalmasak, azaz a panaszok megjelenése esetén segítségükkel az orvosok hamar beavatkozhatnak.

„Ezeket a troponin esszéket több nagy cég forgalmazza, és kórháztól függ, hogy épp melyiket használják. Emiatt az eltérés miatt az európai guideline-ok a különböző troponin esszékhez különböző thresholdokat, azaz küszöb értékeket határoznak meg, amelyek alapján megállapítható, a páciensnek infarktusa van-e vagy nem. Kutatásainkban a különböző troponin esszéket és thresholdokat hasonlítottuk össze azt vizsgálva, hogy ha ugyanazt a beteget négy különböző esszével tesztelünk, ugyanazt a diagnózist kapjuk-e” – fejtette ki.

Mindez azért különösen fontos, mert ezen diagnózis után határozzák meg, hazaengedjék-e a beteget, vagy bent kell maradnia a kórházban további kezelésre. Dr. Karády Júlia és munkatársai kutatásából kiderült, hogy a különböző esszék különböző eredményeket hoznak, vagyis nem mindenki kapja meg ugyanazt a diagnózist.

„Ezt azt jelenti, hogy nincs egységes ellátás, attól függően, melyik kórházba kerül az ember és melyik esszével vizsgálják a vérét lehet, hogy valahol továbbra is bent tartják, máshol pedig az eltérő eredmények miatt hazaengedik” – mutatott rá. Vizsgálataik célja, hogy a jövőben nagyobb legyen az összhang a troponin esszék között, és egységesebben alkalmazzák azokat. „Ha valakin láz és köhögés miatt mellkasröntgent végeznek, mindegy, melyik kórházban diagnosztizálják, mindenhol hasonló pontossággal állapítják meg, van-e tüdőgyulladása vagy nem. Hasonlót várnánk el a troponin esszék alkalmazásától is” – magyarázta.

Dr. Karády Júlia kiemelte: "a kutatásban azt találja a legérdekesebbnek, hogy a folyamat, amely során tudományos kérdések megválaszolásra törekszünk, önmagában is rengeteget tanít az embernek. Minden egyes ’tégla’ behelyezésével rengeteg tudással gyarapodunk, hiszen ahhoz, hogy a helyére tegyük, tudnunk kell azt is, mi van alatta, mi az, amire az a bizonyos tégla épül" – magyarázta.

Mint elmondta, a tudományos munkához kiemelten fontos az elkötelezettség, ugyanis nem minden vizsgálat hoz egyértelmű sikert; emellett hangsúlyozta a megfelelő kérdések felvetésének és a kutatási terület ismeretének fontosságát is.

A jövőbeli terveivel kapcsolatban úgy fogalmazott: családjával együtt néhány évig még biztosan az Egyesült Államokban marad, ott tervezi elvégezni a rezidens képzését és nem mondott le arról sem, hogy klinikusként dolgozzon, épp ezért szeretné a szakképzését is befejezni. 

„Eddigi pályám során kulcsfontosságú volt a jó lehetőségek felismerése – így kerültem a Városmajori Klinikára, így találtam rá fő szakterületemre és ennek köszönhetem azt is, hogy most a Harvard Egyetemen dolgozhatok” – emelte ki, hozzátéve: ha a jövőben Magyarországon lát ilyen jó lehetőséget, akkor természetesen nyitott arra, hogy hazatérjen.

Legolvasottabb cikkeink