• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Kutatás-fejlesztési központ lehet Magyarország

Hírek Forrás: MTI

Mind a 105 magyar misszióban lesz legalább egy külgazdasági attasé, sokan az üzleti életből érkeznek.

A kormány azt szeretné, ha Magyarország kutatás-fejlesztési központ lenne Európában - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára szerdán Budapesten. Szabó László külgazdasági és külügyi államtitkár a Joint Venture Szövetség budapesti rendezvényén elmondta: bízik abban, hogy Magyarország nemcsak a szerelő üzemek, hanem a hozzáadott érték arányának a javításával a kutatás-fejlesztés központjaként és szofisztikált termelőhelyként is szerepel majd az európai palettán.

Az államtitkár elmondta, szeretnék gazdasági alapokra helyezni Magyarország külkapcsolatait. Mind a 105 magyar misszióban lesz legalább egy külgazdasági attasé, sokan közülük az üzleti életből érkeznek - tette hozzá.

A külgazdasági célok között említette, hogy a tervek szerint 21 százalékról 33 százalékra emelik 2020-ig az Európai Unión kívüli országokba irányuló exportot.

Kifejtette, Magyarország számára nagyon fontos az Európai Unió, a magyar export 79 százaléka ide irányul, de éppen ezért kell egy másik pillér is, amelyre támaszkodni lehet. A keleti nyitás nem jelent nyugati zárást - fogalmazott. Ebben nincs semmi különös, a világ szinte minden országa ezt teszi, többek között Németország és Svájc is - mutatott rá.

Szabó László a további külgazdasági célokról elmondta: az ipar jelenlegi, csaknem 33 százalékos aránya a hazai össztermékben (GDP) az 5. legnagyobb az Európai Unióban, s a magyar kormány szeretné, ha a legmagasabb lenne. A kormány azt is célul tűzte ki, hogy Magyarország lépjen előre az EU-tagállamok között a jelenlegi harmadik helyről az első helyre az export GDP-hez viszonyított arányát tekintve - mondta.