Hiányzik a szakmai elismertség, sok a feleslegesen megrendelt vizsgálat – vallják az érintettek.
A szakmai elismertségben a tagság saját magát a legutolsó helyre teszi (első helyen áll a kardiológia), de ugyanígy vannak ezzel a társszakmák orvosai is, akik szintén az orvosszakmai rangsor legaljára sorolták a labordiagnosztikai munka reputációját – számolt be egy felmérés eredményéről dr. Liszt Ferenc, a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság (MLDT) titkára az IME szolgáltatásmenedzsment konferenciáján november 12-én. Jobb helyezést adtak a laikusok, akik a középmezőnybe helyezték el a labordiagnosztikát.
Általános gond, hogy nemcsak a lakosság, de a társszakmák ismerete is hiányos a labororvosi szakmáról – mindez megegyezik a nemzetközi tapasztalattal. Ezért az MLDT egy profi tanácsadó céggel közvélemény-kutatást végeztetett, amelynek során a laboratóriumi medicina szakembereit, illetve magát a társaság vezetőit is interjúztatták, valamint megkérdezték a kórházi menedzsmentet és 9-10 orvosi társszakma képviselőit. A felmérés részét képezte a lakosság véleményének kikérése, ötszáz laikus válaszait használták fel az elemzéshez.
A kutatás rámutatott a legneuralgikusabb pontra, vagyis a finanszírozásra: a szakmabeliek szerint ezt a területet kell a legelőbb rendbe rakni, hiszen ezzel függ össze az elismertség hiánya, az egyre nehezebben működő utánpótlás.
A szakmabeliek úgy látják, hogy a megrendelők nem mindig becsülik meg munkájukat, s nem mindig tartják tiszteletben a labordiagnosztikát. Nagy szórás mutatkozott a közepestől a kitűnőig a szakmai munka megítélésében a klinikusok és a kórházi menedzsment körében, de összességében megfelelőnek tartották a laborvosok munkájának színvonalát. Szintén jó eredmények születtek az együttműködést és az információáramlást vizsgáló kérdésekben.
Érdekesen alakult a laborok számának megítélése az egyes csoportokban. Az MLDT tagságának 40 százaléka szerint sok a laboratórium, de ugyanígy vélekedtek a kórházvezetők is, akik szerint nem kell minden kórházba labor, egy is elegendő lenne megyénként. A klinikusok ugyanakkor inkább kevésnek értékelték, nem beszélve a laikusokról, akik szeretnék, ha több labor lenne.
Ha sokallják is a laborok számát a szakmabeliek, magasnak minősítik a kihasználtságot, aminek a hátterében minden bizonnyal szerepet játszik, hogy meglehetősen magasnak tartják a feleslegesen elvégzett vizsgálatokat. A szakmabeliek szerint 30 százalékos arányban végeznek feleslegesen (ismételt elrendelés) vagy megfelelő indikáció nélküli vizsgálatokat, s érdekes, hogy hasonlóan látják mindezt a megrendelő klinikusok is. Az MLDT szerint szükség lenne az orvosok képzésére és egy olyan érdekeltségi rendszer kialakítására, amellyel kivédhetőek lennének a felesleges vizsgálatok.
A megkérdezett laikusok összességében elégedettek voltak a laborszolgáltatásokkal. Ami elégedetlenséggel töltötte el a megkérdezetteket, az a mintavételkor jellemző várakozás, illetve az, hogy nem tudják értelmezni a leletüket, s nem kapnak hozzá segítséget a laboroktól. Éppen ezért az MLDT erősíteni kívánja a lakosság tájékoztatását interneten, tájékoztató füzetek készítésével.