Lassan, de biztosan törnek előre a hölgyek

Bár a férfiak még mindig túlreprezentáltak a tudomány világában és az intézményvezetők körében, az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóságának adatai szerint kedvező folyamatok indultak el az elmúlt években Magyarországon, ahol emelkedik a PhD-fokozattal rendelkező kutatónők száma - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleményében.

"Valami megmozdult, mégpedig kedvező irányban" - értékelte az uniós adatokat Csépe Valéria pszichológus, akadémikus, a Helsinki Csoport (The Helsinki Group on Gender in Research and Innovation) szakértői fórumának első számú magyar delegáltja.

Az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatósága idei jelentésének nőkre vonatkozó adatait ismertetve Csépe Valéria kiemelte: 2010 és 2014 között csaknem megduplázódott, 9 százalékról 17-re emelkedett Magyarországon a vezető pozícióban lévő nők aránya. Az EU átlagánál gyorsabban nő Magyarországon az esélyegyenlőségi tervet alkalmazó kutatási intézmények száma, a nők aránya pedig a férfiakét meghaladóan emelkedik a PhD-fokozatot szerző kutatók körében is.

Az akadémikus szerint ez utóbbi, folyamatosan javuló statisztikai mutatóban minden bizonnyal része lehet az MTA által 2009-ben indított esélyteremtő programnak is. Ennek lényege, hogy az életkorhoz vagy a tudományos fokozat megszerzésének időpontjához kötött pályázatoknál a tíz éven aluli gyermekeket nevelő kutatónők esetében gyermekenként két évvel kitolódik a korhatár. Ezt megelőzően a családos kutatónők sokszor elvesztették az eredményes pályázás lehetőségét.

Csépe Valéria arra is felhívta a figyelmet, hogy az EU tagországaiban tavaly átlagosan 33 százalékos volt a női kutatók aránya. Magyarország alig marad el ettől az átlagtól (31 százalék), az MTA kutatóhálózatában pedig tavaly már meghaladta a 36 százalékot.
Az akadémikus a kedvező tendenciák folytatódására számít. Az EU aktuális kutatás-fejlesztési és innovációs keretprogramja, a Horizont 2020 szerint 2020-ra a döntéshozói és a tudományos testületekben a nők arányának el kell érnie a 40 százalékot. A pozitív tendencia folytatódását segíti, hogy a kutatók PhD-fokozatot szerző új generációjában várhatóan egyre jobban zárul a nők és a férfiak közötti "karrierolló".

A magyar adatok szerint több területen, például a társadalom- és bölcsészettudományokban kiegyenlített a nemek aránya, a neveléstudományban a fokozatot szerző nők száma pedig még magasabb is a férfiakénál. A természet- és az agrártudományokat viszont még mindig többségében férfiak művelik, de a nők aránya e területeken is folyamatosan növekszik. A mérnöki tudományokban, a fizikában és a matematikában azonban változatlanul kevés a fokozatot szerző kutatónő.

"A férfiak és nők arányának a közelítése nem elvont ideák megvalósítása miatt fontos. Rengeteg gyakorlati haszna van" - hangsúlyozta a pszichológus, aki szerint az egyéni életutak szempontjából és társadalmi okokból is fontos, hogy minél több nő építhessen sikeres karriert kutatóként vagy vezetőként úgy, hogy megtalálja az egyensúlyt a szakmai előmenetel és a család között.
"Minden vizsgálat azt mutatja, hogy a gyermekek iskolai előmenetele szorosabb összefüggést mutat az anya iskolai végzettségével, mint az apáéval. Nagy veszteséget jelentene tehát az országnak, ha a magasan képzett nők nem vállalnának gyermeket" - hangsúlyozta Csépe Valéria.

Az Európai Bizottság által 1999-ben létrehozott Helsinki Csoport egyik fő feladata a nemekre vonatkozó nemzeti adatok gyűjtése és azok nemzetközi viszonylatban történő elemzése, valamint olyan ajánlások kidolgozása, amelyek hozzájárulhatnak a kutatás-fejlesztés intézményrendszerének modernizálásához, a nemekkel kapcsolatos szempontoknak a kutatásokba és programokba való integrálásához. Csépe Valéria magyar delegáltként immár második ciklusát tölti a testületben, a második magyar tag Kamarás Katalin akadémikus.