• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Lebuktak az étvágyat szabályozó gének

Hírek Forrás: MTI

Anélkül lettek kövérek az egerek, hogy több kalóriát fogyasztottak volna.

A Nature Medicine című tudományos folyóiratban ismertetett tanulmányukban, amelyben azzal foglalkoztak, hogy a zsírsejtek miként jelzik az agynak az általuk tárolt többletenergia szintjét, olyan génmódosított egerekkel dolgoztak a Perelman Orvosi Egyetem és a Pennsylvaniai Egyetem kutatói, amelyeknél működésképtelenné tették a zsírsejtekben az energiaszint méréséhez szükséges gént, a molekuláris órát kódoló gént.
Meglepte a kutatókat, hogy amikor az élelem akár csak kis részének elfogyasztása áttolódott az állatok nyugalmi periódusába, az egerek energiatartalékolása jelentősen megnőtt.

"Anélkül lettek kövérek az egereink, hogy több kalóriát fogyasztottak volna" - idézte Georgios Paschost, a kutatók egyikét a ScienceDaily című online tudományos magazin. Az eredmény ellenőrzéseként normál egereket olyan időpontban etettek, amelyet megfigyeltek a zsírsejtjeikben tönkretett órával élő, génmódosított egereknél. Kiderült, hogy az így etetett normál egerek is elhíztak, a súlygyarapodást tehát valóban az étkezés eltolódása okozta.

Megfigyelték azt is, hogy a zsírsejtekben lévő óramolekula nem egyszerűen utasítást fogadott az agyi, központi molekuláris órától, hanem vissza is hatott annak működésére, mintha a zenekari tag is irányítaná a karmestert.

Egy napon belül oszcillálva működnek a hipotalamuszban az étvágyat szabályozó gének: hol termelődik az általuk kódolt anyag, hol nem. A kutatók megállapították, hogy amikor a zsírsejtekben lévő órát tönkretették, akkor a hipotalamusz napi ritmusa is felborult, és olyan időpontokban késztette evésre az állatokat, amikor egyébként pihenni szoktak. A zsírsejtek a leptin hormonon keresztül kommunikálnak az aggyal arról, hogy mennyi energiát tartalékolnak. Amikor a leptin termelődik, akkor a hipotalamuszon keresztül ennek az lesz a hatása, hogy több energiát használ fel a szervezet, miközben kevesebbet eszik az állat.
A kutatás szerint a génmódosított egerekben mindössze néhány gén működése változott meg, azoké, amelyek két telítetlen zsírsav vérbe juttatásáért felelnek. Ezek egyébként ugyanazok a zsírsavak - az EPA és a DHA -, amelyek a halolajban is megtalálhatók, és amelyek szintje alacsony volt a kísérleti egerek vérében, amikor a pihenőidőben etették őket. Amikor viszont a génkiütött állatoknak kiegészítőként EPA-t és a DHA-t adtak, a teljes folyamat megfordult: normálisan működtek a hipotalamusz génjei, helyreállt az étkezés ritmusa és nem híztak az állatok.