• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Legalább 26 ezer orvos és ápoló hiányzik

Lapszemle 2019.03.04 Forrás: vg.hu
Legalább 26 ezer orvos és ápoló hiányzik

Üdvözlendő a kamara által is igényelt szakdolgozói életpályamodell megjelenése a javaslatban.

A jegybanki program megvalósításának kulcsa az, hogy megfelelő képzettségű és számú szakdolgozó álljon rendelkezésre – reagált Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke a Világgazdaságnak a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi programjának egészségügyi fejezetére.

A MESZK elnöke szerint legalább huszonhatezer olyan munkavállaló hiányzik az alapellátásból, a járó- és fekvőbeteg-ellátásból, akivel kiegyensúlyozottabb egészségügyi rendszert lehetne biztosítani. A szakdolgozóhiány még jelentősebb, mint az orvoshiány – tette hozzá. Példaként említette, hogy Magyarországon a teljes egészségügyi ellátásra vetítve egy orvosra három szakdolgozó jut, míg az unióban átlagosan négy, de a fejlett országokban, például Hollandiában több mint hat szakápoló segíti az orvos munkáját, az Egyesült Királyságban pedig majdnem kilenc.

A MNB javaslatai jó irányba mutatnak, de csak akkor tudnak megvalósulni, ha lesz elég szakember. Ennek egyik feltétele a megfelelő bérezés. A bérek mellett fontos az is, hogy milyen körülmények között és milyen munkaterheléssel kell a szakdolgozóknak ellátniuk a feladataikat. Az egészségügyi ágazatban sajátos túlmunkarendszer van érvényben, amely szerint elrendelhető heti plusz nyolc kötelező munkaóra. Ez azt jelenti, hogy az ágazatban dolgozók évente akár 400–416 órával dolgoznak többet legálisan. De önként is vállalhatnak további plusz 12 órát, ami hathavi átlagban nem haladhatja meg a 60 órát – így lehet olyan hét, amikor hatszor 12 órát dolgozik egy ápoló, éves szinten akár 1040 óra is lehet a túlmunkája.

Az úgynevezett kapuőri szerepről, vagyis az alapellátás megerősítéséről Balogh Zoltán elmondta: már most is több olyan uniós projekt fut, amely az ott dolgozó szakemberek feladatkörét, hatáskörét, kompetenciáit próbálja új alapokra helyezni, a jegybanki javaslatok pedig ennek a szintézisei. Jelenleg azonban az orvosi kar tagjainak legidősebbjei éppen az alapellátásban dolgozó háziorvosok vagy házi gyerekorvosok, és bizony frissítést kell végrehajtani ahhoz, hogy a felsorolt koncepcióknak meg tudjanak felelni. További részletek itt olvashatók