Lehet, hogy gyógymódot találtak a depresszióra Szegeden

A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a Berényi Antal által vezetett MTA-SZTE Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok laboratóriumában végzett kutatás új terápiás lehetőségeket jelenthet a depresszió kezelésében - tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága kedden.

A közlemény szerint az SZTE mellett a Fukusimai Orvosi Egyetem, az Oszakai Városi Egyetem, a Hokkaidó Egyetem, valamint a New York University közreműködésével végzett kutatások eredményeit a Neuron folyóiratban publikálták.

Az elmúlt években a kutatók felfedezték, hogy az agyi régiók közötti hatékony kommunikációhoz a neuroncsoportoknak össze kell hangolniuk tevékenységük mintázatát ismétlődő ciklusokban, melyek során közös csendet majd közös aktivitást követnek. Az ilyen ritmusok közül az egyik során - amelyet gamma oszcillációnak hívnak - az összehangolt csend és aktivitás szakaszai mintegy harmincszor vagy annál többször ismétlődnek másodpercenként. A gamma ritmus fontos időzítési mintázat a bonyolult információk, köztük esetleg az érzelmek kódolásához.

Bár a depresszió okai továbbra is kevéssé ismertek, korábbi tanulmányok szerint a szaglásért és egyben az érzelmek kódolásáért felelős agyi régiókban a gamma-oszcilláció változásai a betegség elektromos biomarkerének tekinthetők. Ezek közé a régiók közé tartozik az orrüreg feletti szaglógumó, amelyről úgy gondolják, hogy az egész agyra kiterjedő gamma oszcillációk forrása és "karmestere".

Az elmélet teszteléséhez a kutatók genetikai és sejtszignál-technikák segítségével leállították a szaglógumó idegsejtjeinek működését, amely a depresszióhoz hasonló viselkedésmódok megjelenéséhez vezetett a kísérleti rágcsálókban. E tüneteket a kutatók vissza tudták fordítani egy olyan eszközzel, amely az agy gamma ritmusait azok természetes ütemének megtartása mellett erősítette. Berényi Antal úgy fogalmozott, ez rávilágít a gamma-erősítésben rejlő lehetőségre, mint a depresszió és a szorongás elleni lehetséges terápiás megközelítésre olyan esetekben, amikor a rendelkezésre álló gyógyszerek nem hatékonyak.

A Berényi Antal által vezetett szegedi medtech startup, a Neunos Zrt. munkatársai már elkezdték egy nem invazív ingerlőeszköz fejlesztését annak reményében, hogy a közeljövőben el tudjanak indítani egy, az elv bizonyítását szolgáló klinikai vizsgálatot, amely fontos lépés lesz az terápiás alkalmazás irányába. Az eszköz működésének alapja ugyanaz az ingerlési módszer lesz, amelyet az epilepszia terápiájához fejlesztettek, és képes a koponyacsont megnyitása nélkül, akár nem invazív módon is kellő intenzitással hatást kifejteni az agyra. E módszert Berényi Antal és a világhírű Agy-díjas idegtudós Buzsáki György fejlesztették ki 2016-ban, mely számos országban nyert el azóta szabadalmi védettséget.

A major depressziós zavar gyakori, súlyos pszichiátriai kórkép, amely világszerte mintegy 300 millió embert érint, és a kutatók szerint gyakran ellenáll a gyógyszeres terápiának. A betegség előfordulása drámaian megnőtt a koronavírus-világjárvány kezdete óta, a becslések szerint világszerte több mint 53 millió új esetet regisztráltak.