Lelki betegségek kezelése Európában

Nincsen betegség, mely az egészség tudatával eltöltött emberi életet olyan mértékben megrövidítené, mint a depresszió, gazdag és szegény országban egyaránt. Világunkban ma már a legtöbb ember szív- és érrendszeri betegségben hal meg, de az élők között sokak sorsát megkeserítik idegrendszeri vagy lelki zavarok.

Az utóbbi betegségcsoport a munkaképességcsökkenés miatt rokkantosítottak nagy hányadát jelenti. Mérések szerint ráadásul az idegrendszeri- és lelkibetegségek gyakorisága az Egyesült Államokban és Európában egyaránt növekszik. Ez azt jelenti, hogy az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint 2030-ban a depresszió képezi a világ legnagyobb egészségügyi terhét.

Uniónkban az Eurobarometer tanulmány foglalkozott a lelki zavarok gyakoriságával. Az adatok szerint Európában az emberek többsége napjának nagyobb részében jókedvű, kiegyensúlyozott és békés hangulatú, de az itt élők 10 százaléka szinte soha nem nyugodt, sose néz jókedvűen a jövőbe.

A lelki közérzet szempontjából nagy földrajzi eltérések vannak. Míg Hollandiában a megkérdezettek 83 százaléka vallotta, hogy az idő nagyrészében elégedett és boldog, Litvániában vagy Bulgáriában csak 42 százalék érez így. Az idézett jelentés hangsúlyozza, hogy a lelki egyensúly szempontjából az Európai Uniót alapító országok lényegesen jobb helyzetben vannak, mint a később csatlakozó államok.

A pszichés betegségek jelentős gazdasági terhet jelentenek valamennyi országnak. A munkaüggyel foglalkozó bizottság számításai szerint az EU államokban a nemzeti összjövedelem 3-4 százaléka veszik el ilyen, egészségügyi gondok miatt. Egy nemzetközi vizsgálat azt találta, hogy az idegrendszeri zavarok az európai társadalomnak évente 300 milliárd euró kárt okoznak. Ebből a veszteségből mintegy 120 milliárd euró a depresszió következménye.

A Világszervezet közleménye hangsúlyozza, hogy az EU országaiból csak öt állam költ 10 százaléknál többet a lelki betegségek megelőzésére és kezelésére az egészségügyi költségvetésből, noha legtöbb helyen legalább ennyire volna szükség. Legrosszabb a helyzet Bulgáriában és Lengyelországban, ahol ezekre a betegségekre az egészségügyi költségeknek csak 2.5-3.5 százaléka jut.