Lemosta az oltásellenesek érvelését az Alkotmánybíróság

Nem kérdőjelezhető meg alkotmányos alapokon, hogy a védőoltások (köztük az életkorhoz kötött védőoltások) az emberi szervezet fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességének fokozását és a fertőző megbetegedések elterjedésének megelőzését szolgálják. Az Alkotmánybíróság megvizsgálta a kérdést, és elutasította egy oltásellenes szülő panaszát, aki – a többi között – a lelkiismereti és vallásszabadsága sérelmére hivatkozott - írta az index.hu.

A panasz – ugyan különböző eljárásjogi hibákra hivatkozva – egy konkrét esetben született jogerős ítéletet és annak kúriai felülvizsgálatát is hatályon kívül helyeztette volna, ugyanakkor az anonim beadvány alapjogi része még ennél is érdekesebb volt. Az ugyanis azt firtatta, el lehet, vagy el kell-e venni egy oltásellenes szülőtől a gyermeket akkor, ha a vonatkozó szakhatóságok, a törvény és még folyamatban lévő perek sem bírják rá arra, hogy mind az egyén, azaz a gyerek, mind pedig a közösség érdekében adassa be a vakcinákat.

A szülők nemcsak a védőnői szolgáltatásokat utasították vissza, de mindennemű, így a kötelező és a szabadon választott oltás beadását is 2015-ben született gyermekük esetében. Noha a vonatkozó jogszabályi környezet időközben több ponton változott, és ez számos eljárási visszásság kérdését felvetheti, az alapjogi kérdés önmagában is messze túlnőtt az egyedi eseten.

A hatóságok és a később ezeket vizsgáló bíróságok álláspontja szerint ugyanis azzal, hogy a szülők tudatosan kivonták gyermeküket az egészségügyi és gyermekvédelmi szervek látóköréből, kontrollálhatatlanná vált a gyermek egyedi egészségi állapota, testi és értelmi fejlődése is a magyar állam számára. Ez pedig nemcsak az egyén, hanem a közegészségügy, azaz a társadalom szempontjából is komoly veszélyeztetés. Az ügy részletei a teljes cikkben