Lengyel abortusz-vita: orvosok és a lelkiismeret

Donald Tusk lengyel miniszterelnök bírálta kedden egy varsói nőgyógyászati kórház igazgatóját, aki lelkiismereti okokra hivatkozva elutasította a terhességmegszakítást egy súlyosan sérült magzat esetében, és a várandós anyát nem küldte másik orvoshoz. Lengyelországban hetek óta heves viták tárgya egy dokumentum, amely a Hit Nyilatkozata elnevezéssel vált ismertté, és amelyet több mint háromezer lengyel orvos írt alá. Ezt Wanda Póltawska, a nemrég szentté avatott II. János Pál pápa egykori munkatársa, évtizedes levelezőpartnere kezdeményezte. Azok a keresztény meggyőződésű orvosok, akik aláírták a nyilatkozatot, vállalták, hogy nem hajtanak végre a lelkiismeretükkel ellenkező beavatkozást, egyebek között abortuszt. A nyilatkozatot a lengyel püspöki kar is támogatta, arra kérve a politikusokat és a sajtót, hogy tartsák tiszteletben az egészségügyi dolgozók világnézetét.

Az egyik aláírót, Bogdan Chazan professzort, egy varsói nőgyógyászati kórház igazgatóját a napokban azért akarta felelősségre vonni az egészségügyi miniszter, mert nem volt hajlandó terhességmegszakítást végezni egy súlyosan sérült magzat esetében, és az anyát nem küldte el egy másik nőgyógyászhoz. A professzor meggyőződése szerint egy másik orvos ajánlása - aki kész lenne elvégezni a terhességmegszakítást - egy erkölcstelen tettben való bűnrészességet jelentene.

Az orvos döntését több politikus és újságíró mellett kedden Donald Tusk kormányfő is bírálta. "Amennyiben kiderül, hogy Chazan professzor törvénytelenül járt el, felelősségre kell vonni ugyanúgy, mint minden más állampolgárt" - jelentette ki. "Lelkiismeretétől függetlenül az orvosnak teljesítenie kell a kötelességét" - tette hozzá.

Henryk Hoser varsói érsek szerint az orvos eleget tett a hippokratészi esküjének. "Azért érik támadások, mert fontosabbnak tartja a lelkiismeretet a gyilkolásra adott utasításnál" - jelentette ki. A katolikus egyház tanítása szerint az emberi élet szent a fogantatástól a természetes halálig, ezért sem az abortusz, sem az eutanázia nem fogadható el.

A lengyel jogszabályok terhességmegszakítást csak az anya életének megmentése érdekében vagy visszafordíthatatlanul sérült magzat esetében tesznek lehetővé, valamint nemi erőszak következtében létrejött terhesség esetében a 12. hétig. Az orvos lelkiismereti okokra hivatkozva megtagadhatja a beavatkozást, ilyenkor azonban az anyát egy másik orvoshoz kell küldeni.

Nőtt a születések száma a szülési szabadság meghosszabbítása nyomán
Lengyelországban az idei első negyedévben több gyermek született mint a tavalyi év hasonló időszakában - jelentette szerdán a Rzeczpospolita című napilap, amely szerint sikerült lefékezni a születések számának csökkenését. Az egy éve életbe lépett törvénymódosítással 52 hétre növelték az addig 24 hetes szülési szabadságot. A lengyel statisztikai hivatal (GUS) adataira támaszkodó lapjelentés szerint a kedvezőbb feltételek következtében idén januártól márciusig 91 500 gyermek született, 1200-zal több, mint a tavalyi első negyedévben (Lengyelország népessége mintegy 38 millió). Így egy ötéves hullámvölgyön sikerült túljutni, miután a lengyel lakosság lélekszáma 2009-től 2013-ig egyre fogyott. 2009 első negyedévében még 112 ezer, 2013 hasonló időszakában viszont már csak 90 300 gyermek született. A meghosszabbított szülési szabadságot egyre többen veszik ki - májusban 40 százalékkal többen éltek vele mint januárban.

Lengyelországban a szülési szabadság alatt a szülő - anya vagy apa - nem a teljes fizetést, hanem egy annak alapján kiszámított, a fizetésnél kisebb összegű juttatást kap kézhez. Erre a biztosítást nem fizető diákok vagy munkaviszonyban nem álló háztartásbeliek nem jogosultak.

A gyermekvállalás tekintetében jelentős különbség van a Lengyelországban maradt, illetve kivándorolt családok között. A népes nagy-britanniai lengyel emigrációban lényegesen többen vannak, akik gyereket vállalnak. A szociológusok ezt az előnyös angol szociális rendszerrel magyarázzák.