Kötelező kamarai tagság: újabb tiltakozás - frissített

A Magyar Szakmai Kamarák Szövetsége (MSZKSZ) tiltakozik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) küldöttgyűlésén elfogadott vitaanyag ellen, amely egyebek mellett a kötelező iparkamarai tagság bevezetését tartalmazza - közölte a szövetség szerdán az MTI-vel. Tájékoztatásuk szerint az MSZKSZ kibővített keddi elnökségi ülésén a szakmai kamarák elnökei hangsúlyozták, hogy az ágazatról valós képet az egyes kamarák tudnak csak szolgáltatni.

Közleményükben kiemelik, hogy a szakmai kamarák jelenleg is ellátják az "iparkamarai feladatokat", így szükségtelennek tartják mind az iparkamara, mind pedig a tagjaik további terhelését. Az MSZKSZ ragaszkodik ahhoz, hogy a tervezett módosítás során a törvény hatálya alól az agrárkamarához hasonlóan a szakmai kamarák tagjai és nyilvántartottjai is kerüljenek ki.

A szakmai kamarák törvényi felhatalmazás alapján több éve regisztrálnak vállalkozásokat, amelyeknek tevékenysége már eleve kamarai tagsághoz vagy regisztrációhoz kötött - hívja fel a figyelmet szövetség közleményében.

A közel 300 ezer tagot tömörítő MSZKSZ véleménye szerint az évi 5000 forint iparkamarai hozzájárulási díj - amelyből 2012-ben a 45 százalékos fizetési hajlandóság ellenére is 2,5 milliárd forint bevétele származott az iparkamarának - a továbbiakban indokolatlanná vált, mivel az iparkamara jogosult lett a cégbírósági nyilvántartásból adatok lekérésére.

Nem jelent kettős tagságot a szakmai és az iparkamarai tagság
Nem jelent kettős tagságot, ha valaki egyszerre tagja a hivatásrendi kamarának, illetve a kereskedelmi és iparkamarának, mert eltérő jogviszonyról van szó - nyilatkozta Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) főtitkára csütörtökön az MTI-nek. Dunai Péter kifejtette: a hivatásrendi kamarákban a tagok természetes személyként, a kereskedelmi és iparkamarában vállalkozásként vannak jelen.

A főtitkár szerint ennek tisztán látása, egyértelművé tétele azért is fontos, mert jelenleg a hivatásrendi kamarák túlterjeszkednek hatáskörükön, vállalkozásokat is tömörítenek, ezzel pedig a kereskedelmi és iparkamara illetékességi területére lépnek. Dunai Péter hangsúlyozta, hogy a hivatásrendi kamarák szakmák mentén szerveződnek, a szakmai tudás meglétét ellenőrzik. Ezzel szemben a gazdasági szereplők különféle vállalkozási formában vesznek részt a gazdaság munkájában, nekik a kereskedelmi és iparkamarában a helyük.

Például egy mérnök, aki a munkáját vállalkozóként végzi, mint vállalkozó kapcsolatban áll a kereskedelmi és iparkamarával jelenleg kötelezően regisztrált vállalkozásként, a kamara ennek átalakítását javasolja kötelező tagsággá. Ha ugyanez a mérnök munkavállalóként egy cégnél dolgozik, akkor a kereskedelmi és iparkamarával alkalmazottként nem áll kapcsolatban, mérnökként szakmájával összefüggésben viszont tagja a szakmai kamarának - magyarázta a főtitkár.

Egy másik példát említve Dunai Péter kifejtette: egy kórházban dolgozó orvos kötelezően tagja az orvosi kamarának, eddig a pontig a kereskedelmi és iparkamarának nincs vele kapcsolata, de ha ez az orvos szakmája mellett - mondjuk - egészségügyi termékekkel is kereskedik vállalkozóként, akkor a vállalkozását a kereskedelmi és iparkamarával kapcsolatban állva végezheti.

Az a világtendencia, hogy hivatásrendi kamarák csak olyan szakmák esetében szerveződnek, amelyeknél élet, egészség, testi épség, szabadságjogok vannak veszélyben, máshol nincs szükség önálló szakmai kamarára - vélekedett a főtitkár, aki szerint ezt a trendet követve Európában csökken a szakmai kamarák száma.
Dunai Péter korábban a hazai kamarai rendszer egységesítésével indokolta a kamarai javaslatot a kötelező tagság bevezetésre.